Líbia: nemzetközi tanácskozás a válság megoldásáról

Kairóban tanácskozik az Arab Liga

A líbiai válság rendezéséről tartottak nemzetközi tanácskozást csütörtökön az egyiptomi fővárosban, az Arab Liga székhelyén.

A kairói konferencia részvevői között jelen van Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, valamint Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A tanácskozáson Amr Músza, az Arab Liga főtitkára  és Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára elnököl. A fórum munkájában szerepet vállal Ekmeleddin Ihsanoglu, az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) főtitkára, valamint Jean Ping, az Afrikai Unió bizottságának elnöke.
   
Ahmed Ben Helli, az Arab Liga főtitkárának helyettese úgy fogalmazta meg a  konferencia célját, hogy megvizsgálja a líbiai válsággal kapcsolatos politikai kérdéseket, a megoldási lehetőségeket, valamint azt, hogyan koordinálják a részt vevő szervezetek erőfeszítéseit.
   
Ban Ki Mun politikai megoldást és azonnali tűzszünetet sürgetett Líbiában. Hangsúlyozta egyben a politikai folyamat megkezdésének szükségességét, hogy a líbiai nép megvalósíthassa törekvéseit. Az ENSZ főtitkára ismételten felszólította a szembenálló feleket, hogy azonnali hatállyal kössenek tűzszünetet.

OLDALTÖRÉS: Líbiáról kezdtek tárgyalásokat a NATO külügyminiszterei is

Líbiáról kezdtek tárgyalásokat a NATO külügyminiszterei is

Líbiáról kezdtek tárgyalásokat a NATO külügyminiszterei is

Líbiáról kezdtek tárgyalásokat a NATO külügyminiszterei is

A katonai beavatkozással kapcsolatos konszenzus megtalálásának reményében a líbiai helyzet megvitatásával kezdődött meg csütörtök délelőtt Berlinben a NATO-tagállamok kétnapos külügyminiszteri értekezlete. Magyarországot Martonyi János képviseli a találkozón, amelyet a tagországok között éles viták előztek meg.

A német főváros utoljára 1996-ban adott otthont ilyen magas szintű NATO-tanácskozásnak, és a szervezők szerint - a résztvevők magas száma mellett - ez is magyarázza, hogy a hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A berlini rendőrséget a sajtó információi szerint több ezer, más tartományokból érkezett rendőr segíti ki.
   
Líbia - mint az előzetes nyilatkozatokból kitűnt - minden más napirendi pontot háttérbe szorított, legyen szó akár Afganisztánról, akár a NATO és az Európai Unió biztonsági együttműködéséről, vagy a partnerségi kapcsolatokról és ezek sorában az atlanti szövetség és Oroszország viszonyáról. Az MTI értesülése szerint ezek a témák csak az első nap estéjén és péntek délelőtt kerülnek megvitatásra.
   
A NATO líbiai katonai szerepvállalásával kapcsolatban az értekezlet előtt szinte utolsó pillanatig folytatódtak az egyeztetések. Közvetlenül a kezdés előtt Alain Juppé francia és Guido Westerwelle német külügyminiszter tárgyalt egymással, de információk szerint a Párizs és Berlin közötti nézeteltéréseket "első körben" nem sikerült elsimítani. Westerwelle csak annyit közölt, hogy a kölcsönös bizalom továbbra is fennáll, és nem történt "semmi drámai".
   
Ami ennek tényleges tartalmát illeti, sajtó-, továbbá diplomáciai források szerint Franciaország - mindenekelőtt Nagy-Britannia támogatásával - a Kadhafi-rezsimmel szemben erőteljesebb katonai beavatkozást sürget, a többi között például a felkelők felfegyverzését is. Ez utóbbit Olaszország is szorgalmazza. Az újságok szerint Rasmussen főtitkár - és nem utolsósorban a házigazda Németország - óvatosabb állásponton van, a főtitkár a találkozó előtt többször is hangsúlyozta, hogy a líbiai válság katonai megoldása nem lehetséges, és a politikai rendezésen kell dolgozni.
   
Kiszivárgott ugyanakkor, hogy a katonai közreműködés kiterjesztéseként kerül szóba a humanitárius segélynyújtás esetleges katonai biztosítása, és a külügyminiszterek a nap folyamán ennek előkészítéséről, illetve módozatairól tárgyalnak. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó humanitárius "biztosításra" az ENSZ felhatalmazást ad. Az ilyen jellegű szerepvállalásra Németország is hajlandó, annak ellenére, hogy a Merkel-kormány korábban elutasította a katonai akcióban való közvetlen közreműködést. A szövetségesek ennek kapcsán Berlint a szolidaritás hiányával vádolták, így a német diplomácia számára ezért is fontos, hogy "vezényletével" Berlinben valamilyen konszenzus szülessen.
   
A tagországok külügyminiszterei mellett Berlinbe érkezett néhány, a líbiai konfliktusban szerepet vállaló nem NATO-tagország minisztere, valamint több olyan ország külügyi képviselője, akik az afganisztáni békefenntartásban vesznek részt. A delegációk száma így megközelíti az 50-et, és jelen van Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.

OLDALTÖRÉS: A BRICS-országok az erő alkalmazása ellen álltak ki

A BRICS-országok az erő alkalmazása ellen álltak ki

A BRICS-országok az erő alkalmazása ellen álltak ki

A BRICS-országok az erő alkalmazása ellen álltak ki

A BRICS-országok ellenzik az erő alkalmazását a térségi zavargások kezelésére, s az ENSZ átfogó reformját sürgetik - szögezte le az öt ország vezetője a dél-kínai Szanja (Sanya) városban tartott csúcsértekezlete után csütörtökön kiadott közös közleményében.

Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezetői mély aggodalmukat fejezték ki a Közel-Keleten és az észak-afrikai térségben tapasztalt zavargások miatt. Az öt állam ugyanakkor reméli, hogy az érintett országokban megvalósul a béke és a stabilitás. A résztvevők egyetértettek abban az elvben, hogy az erő alkalmazását el kell kerülni - tartalmazta egyebek mellett a nyilvánosságra hozott dokumentum.
   
Az aláírók további együttműködést szorgalmaz Líbia ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsával és felszólította az érintett feleket vitáik békés úton, párbeszéddel történő rendezésére. Egyúttal kifejezték támogatásukat az Afrikai Unió kezdeményezésével kapcsolatban, s hangoztatták az ENSZ és a térségi szervezetek megfelelő szerepvállalásának szükségességét.
   
A BRICS-országok megerősítették, szükségét érzik az ENSZ - a Biztonsági Tanácsot is érintő - átfogó reformjának, azért hogy a világszervezet hatékonyabb legyen és kiterjedtebb képviseletet biztosítson a globális kihívások kezelése során.
   
A csúcsértekezleten a vendéglátó ország képviseletében Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfő elnökölt, társaságában ott volt Dilma Rousseff brazil elnök, Dmitrij Medvegyev orosz elnök, Manmohan Szingh indiai kormányfő és Dél-Afrika elnöke, Jacob Zuma.
   
Hu Csin-tao az értekezleten a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer reformját sürgette, a feltörekvő piacok, a fejlődő országok képviseletének erősítése mellett állt ki.
   
"Méltányos, igazságos és jól szervezett nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszert szeretnénk létrehozni a globális gazdasági fejlődés elősegítése érdekében; szeretnénk ha a feltörekvő piacok és a fejlődő országok többet hallathatnák a hangjukat és megerősödne  képviseletük ezekben a rendszerekben" - húzta alá a kínai elnök, aki még szót emelt a protekcionizmus ellen, s a dohai tárgyalásokon meghatározott célok megvalósítását is sürgette.
   
Hu külön is beszélt a világgazdaság bizonytalanságáról, az Észak és Dél közötti fejlődés kiegyensúlyozatlanságáról, valamint a fejlődő országok nem megfelelő fejlődéséről. Ez utóbbit a világgazdaság legalapvetőbb problémájának nevezte, egyúttal felszólított a fejlődők támogatására.
   
Hu hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek mindig központi szerepet kell játszania a nemzetközi ügyekben, míg a G20-aknak továbbra is biztosítaniuk kell a globális gazdaságirányítás elsődleges platformját.
   
A különböző országoknak tartaniuk kell magukat az elvekhez, miszerint a vitás kérdések megoldásához közös alapot keresnek, s tiszteletben tartják a másik választott fejlődési útját és szuverenitását - emelte még ki Hu, aki - mint mondta: nagyobb demokráciát szeretne a nemzetközi kapcsolatokban.