Uniós elnökség, bírálatok, alkotmány - német lapok a magyar politikáról

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szemleírója, Georg Paul Hefty Kimondatlan kultúrharc című cikkében megjegyezte, hogy a magyar kormány - miután az ország tölti be az unió elnöki tisztét - több mint négy hónapja törekszik arra, hogy ezt a valamennyi új uniós tagállam számára különleges érettségi vizsgát fényesen teljesítse. Több mint négy hónapja törekszik ugyanakkor egy "széles bírálói szövetség" arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnökről, a Fidesz elnökéről leszedje a keresztvizet.
   
Az egy évvel ezelőtt megválasztott Orbán-kormány a legerősebb kritikát a liberálisoktól és a baloldaltól kapja - írta Hefty. Talán szószólóik még nem tudták megemészteni a közös kormányhatalom elvesztését. A választók túlnyomó többsége Orbán pártszövetsége mellett döntött, amely tagja az Európai Néppártnak. Azóta a nyugat-európai baloldali, zöld és liberális "spektrum" - mindenekelőtt az Európai Parlamentben - rohamot indított Orbán ellen - fogalmazott Hefty.
   
A cikkíró szerint ez akkor is így lett volna, ha Magyarország - nem sokkal a kormányváltás után - nem vette volna át az uniós elnökséget. Így viszont a kezdetben belpolitikai bírálatok európaivá váltak. Eközben az elnöki tisztséget ellátó ország uniós kezdeményezései háttérbe szorultak - írta Georg Paul Hefty, utalva az európai romák helyzetének javítását célzó magyar javaslatra, amelyet - tette hozzá - az emberi jogok védelmezőinek tulajdonképpen ünnepelniük kellene.
   
Ez a vehemencia Hefty szerint nem a bírálatok szokványos kedveléséből adódik, hanem a világnézetek közötti erőfelmérés szándéka magyarázza. A szerző idézte a Németországban élő Dalos György írót, aki Orbánt "nemzeti patriótának" nevezte, és ebben látja az okát annak, hogy "rossz Magyarország külföldi megítélése". Orbán ugyanakkor úgy véli, hogy a kötelező "európai patriotizmus" mellett a "nemzeti patriotizmus" nem hiba, és azon a véleményen van: az ország tekintélyének maguk a bírálók okoznak károkat. Erre utalt az Európai Parlamentben is, amikor a zöld Cohn-Bendit megtámadta őt - írta Hefty.
   
Az FAZ szemleírója szerint nem is a médiatörvényről, hanem az új alkotmány preambulumáról folyó vita jelzi igazán, hogy miről is van szó. Az "ingerültséget kiváltó" első témaként az Istenre való hivatkozást, másodikként a család támogatásra érdemes életformaként történő kiemelését, harmadikként pedig az "államnemzet" és a "kultúrnemzet" melletti kiállást említette. Idézte az ezzel kapcsolatos bírálatokat, majd úgy vélekedett, hogy Orbán állást akar foglalni ebben a "kimondatlan európai kultúrharcban".
   
Hefty szerint különös, de mégis realisztikus módon ezt az erőpróbát végül is az dönti majd el, hogy sikerül-e Orbánnak Magyarország gazdasági és pénzügyi stabilizálása. Ma ugyanis nem utolsósorban a gazdasági siker határozza meg egy kormány erkölcsi elfogadottságát. Ezért Orbán Viktor szalonképessége az Európai Unióban - akárcsak másutt a világon - inkább függ majd az új alkotmányban rögzített adósságfék hatékonyságától, mint az alaptörvény preambulumának erejétől - hangoztatta Georg Paul Hefty.
   
A liberális Süddeutsche Zeitung Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Michael Frank Lemondás a móresre tanításról című írásában emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök és kormánya előbb sok külföldi bírálatot kapott az új médiatörvény miatt, majd az új alkotmány miatt érték bírálatok. A tudósító szerint ez utóbbit még az ENSZ főtitkára is elég fontos témának találta ahhoz, hogy "a kis országot móresre tanítsa". A budapesti reagálásokból ugyanakkor az volt kiolvasható, hogy a magyar kormányt ennek kapcsán mindenekelőtt a külföld beavatkozása bosszantotta fel.
   
A magyar miniszterelnök számára - mint Frank fogalmazott - ilyen körülmények között "szép váltást" kellett hogy jelentsen az, hogy Berlinben egy olyan kancellár fogadta őt, aki - úgy tűnt - semmit nem tud a dolgokról. Merkel a sajtó előtt a jó gazdasági kapcsolatokat hangsúlyozta, a kritikus témákat nyilvánvalóan megkerülte. Mindezt - írta a szerző - reálpolitikának, a belügyekbe való beavatkozásról való lemondásnak nevezik.
   
Magyarországnak azonban az EU tagjaként el kell tűrnie azt, hogy nyilvánosan figyelmeztetik a közösség "szabványainak" tiszteletben tartására - fogalmazott Frank, hangoztatva: Orbán ugyanakkor - éppen berlini látogatásához időzítve "egy irritáló esszében" üzent hadat a "nyílt vitakultúrának". "A patriotizmust és a nemzeti kultúrát dicsőítette, a bírálókat pedig azzal vádolta, hogy meg akarják torpedózni Magyarország újjászületését" - írta a tudósító. Szerinte Budapesten "büntetlenül lehet uszítani a zsidók és a baloldal ellen". Ezért - fogalmazott Frank - helyesebb lett volna Orbánnal szemben az általa oly erősen gyűlölt vitakultúrával élni.
   
Hasonló gondolatot hangoztatott a Financial Times Deutschland. A német üzleti körök lapja úgy fogalmazott, hogy miközben a magyar miniszterelnököt bírálói "világszerte" az európai értékektől való eltávolodással vádolják, Berlinben barátságos fogadtatásban részesül.