Külföld

2012.03.23. 12:07

Letette a hivatali esküt Németország új államfője

Hitet tett a demokrácia, a szabadság, a társadalmi igazságosság és az európai integráció mellett, és harcot hirdetett a szélsőségek ellen programadó beszédében Joachim Gauck, az új német államfő, aki pénteken tette le hivatali esküjét Berlinben a törvényhozás két házának közös ülésén.

MTI

Gauck a februárban lemondott Christian Wulff örökébe lépett, és a háború utáni Németország 11. elnöke lett. A március 18-án megválasztott evangélikus lelkész, polgárjogi harcos, a volt keletnémet állambiztonsági hatóság megmaradt iratanyagát kezelő hivatal első vezetője az első szövetségi elnök, aki a volt NDK-ból származik, és ő az első pártonkívüli is az államfői tisztségben.

A Reichstagban - a törvényhozás alsóházának, a Bundestagnak az épületében - tartott beiktatást követően az új államfő élettársa, Daniela Schadt társaságában átvonult hivatalába, a Bellevue kastélyba, ahol katonai tiszteletadással fogadták a párt. Az új szövetségi elnök ezzel hivatalba lépett, hétfőn pedig már el is indul első hivatalos külföldi útjára. Gauck Varsóba utazik kétnapos látogatásra, találkozik Bronisław Komorowski lengyel államfővel és Donald Tusk miniszterelnökkel.

A pénteki ünnepség Norbert Lammert, a Bundestag, és Horst Seehofer, a Bundesrat - a törvényhozás felsőháza - elnökének rövid beszédével kezdődött. Gauck ezeket élettársa, valamint az előző államfő és annak felesége mellett ülve hallgatta meg. Mindkét szónok méltatta Wulff érdemeit, kiemelve a nemzeti és vallási kisebbségek integrációja terén kifejtett erőfeszítéseit.

A hivatali esküt követően Gauck szólt az egybegyűltekhez, akik között a Bundestag és a Bundesrat tagjai mellett ott volt a teljes kormány Angela Merkel kancellárral az élen, az alkotmánybíróság elnöke, számos nagykövet, valamint a további négy, még élő német államfő közül három, Richard von Weizsäcker, Roman Herzog és Horst Köhler is.

Egy élhetőbb Németország a cél

Gauck szövetségi elnökként elmondott első beszédében hangsúlyozta: életének legfőbb ügye a szabadság, és ezt az eszmét kívánja szolgálni államfőként is. A szabadság azonban sokak számára a bizonytalanságot is jelenti, ezért a szabadságot az igazságossággal kell összekötni.

Kiemelte: Németországot olyan országgá kell tenni, amelynek lakosságát összetartja "a társadalmi igazságosság, a felemelkedés esélye és a részvétel" a közös ügyekben. Nem szabad hagyni, hogy bárki is kirekesztve érezze magát csak azért, mert "szegény, öreg vagy fogyatékkal él".

Németországot továbbá olyan országgá kell tenni, amely "az otthont jelenti mindenkinek, aki itt él", nemzetiségtől, vallástól, kultúrától, anyanyelvtől függetlenül - mondta Gauck, hangsúlyozva, hogy a társadalmi integráció előmozdításában folytatni kívánja elődje munkáját.

A második világháború után Nyugat-Németországban végbement gazdasági felemelkedésre utalva hangsúlyozta: nem csupán "gazdasági csoda" történt, a szétszakított Németország nyugati része a "demokrácia csodáját" is megtapasztalta. Ugyanakkor a nemzetiszocialista múlttal való szembenézés nem volt kellően alapos. Ezen a területen csak az úgynevezett 68-as nemzedék megjelenése hozott fordulatot. A diktatúrának és a náci rémtetteknek 68-asok által végzett, "tényeken alapuló feldolgozása" a keleti országrész kommunista múltjának feldolgozásához is mintaként szolgált a 89-es rendszerváltás után, és iránymutatást adott a határokon túl is valamennyi népnek, amely lerázta magáról az önkényuralom igáját.

Németországban így már elég sok demokrata él ahhoz, hogy a társadalom a siker reményével küzdjön meg a demokrácia lebontására törekvő szélsőségekkel - emelte ki, mindenekelőtt a szélsőjobboldali tendenciákra utalva. Tapsviharral számos alkalommal megszakított beszédében kijelentette: a szélsőségesek "gyűlölete számunka ösztönző erő", és miközben a szélsőségesek a "múlt részeivé válnak, a mi demokráciánk tovább él".

Gauck hitet tett az európai integráció mellett is, hangsúlyozva, hogy éppen a jelenlegi válságban van szükség "több Európára". A politikától való elfordulás jelenségéről szólva felszólította a választott tisztségek betöltőit, hogy beszéljenek "nyíltan és tisztán" a közösség ügyeiről, a választóktól pedig azt kérte, hogy "ne legyenek csupán fogyasztók".

A szabadság és az állampolgári öntudat mellett a bizalom jelentőségét is aláhúzta. Mint fogalmazott, munkájához "ajándékot", vagyis bizalmat kér a választópolgároktól személye iránt és az "újraegyesített, felnőtt Németország" iránt, és azt is kéri tőlük, hogy bízzanak magukban, mert csak önbizalommal lehet eredményeket és sikert elérni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!