Elfogultság miatt visszahívták Breivik perének egyik ülnökét

Az Oslóban folyó per második napján a bíróság engedélyével Breivik részletes vallomását ismertette. A bírói testület ugyanis megengedte neki, hogy felolvassa előkészített jegyzeteit azzal a kikötéssel, hogy ha eltér a tárgytól, félbeszakítják. A 33 éves férfi korábban"cirkuszként" jellemezte a bírósági eljárást.

Vallomásában védelmébe vette az általa elkövetett rémtettet, és azt állította, hogy ez volt a "leglátványosabb" támadás a II. világháború vége óta egy nacionalista fegyveres részéről.      Kirohanást intézett a norvég és az európai kormányok ellen "a bevándorlás és a multikulturalizmus" támogatása miatt. Azt mondta, hogy a norvég és európai "antikommunista" ellenállás és egy muzulmánellenes csoport, az úgynevezett Templomos Lovagok parancsnokaként beszél. Az ügyészek szerint ez a csoport nem létezik.

Tagadta, hogy bűnt követett volna el. Azt állította, hogy önvédelemből cselekedett, hogy "nem rossz, hanem jó szándékkal" tette, amit tett, mert meg akart akadályozni egy polgárháborút, és amit elkövetett, újból megtenné. Mint mondta, számára "a legnagyobb megtiszteltetés", ha börtönben végzi életét, vagy meghalhat a népéért. "Országom haldoklik" - fogalmazott kedden, és emiatti "szomorúságával" indokolta, hogy a tárgyalás nyitónapján könnyeket ejtett.

Eközben az áldozatok hozzátartozói arra szólították fel a bíróságot, hogy minél kisebb szereplési lehetőséget biztosítsanak Breivik számára. Szakértők ennek kapcsán utaltak arra, hogy a tömeggyilkos eddigi megnyilvánulásait az önigazolást célzó törekvések, illetve a legzavarosabb politikai nyilatkozatok jellemezték. Miközben a per első napján a tárgyalást számos televíziós adó élőben közvetítette, a második napra kamerákat már nem engedtek be a terembe.

A második tárgyalási nap kezdetén elfogultság miatt visszahívták az Oslóban zajló per egyik ülnökét.

Mint a Vepsen című norvég internetes újság jelentette, az érintett tanácstag, Thomas Indreboe a tavaly júliusi merényletek után a világhálón közzétett bejegyzésében halálbüntetést követelt a merénylőre. A civilben recepciós Indreboe Facebook-profilján így kommentált egy újságcikket: "A halálbüntetés az egyetlen igazságos ítélet ebben az ügyben!".

Mind az ügyészség, mind a védelem elfogultságra hivatkozva követelte az ülnök kizárását a perből, arra hivatkozva, hogy "jelenléte gyengítené a bíróság iránti bizalmat".

A bíróság még a per kezdete előtt elfogultság miatt törölt két másik ülnökjelöltet. Egyiküket azért, mert fia tagja a szociáldemokraták ifjúsági szervezetének (AUF). Ez a szervezet volt a tömeggyilkos egyik fő célpontja. Breivik perében a bírói tanács két hivatásos és három laikus bíróból - ülnökből - áll. Norvégiában az állampolgároknak is biztosítják a részvételt az igazságszolgáltatás rendszerében.

Indreboe helyére egy "tartalékos" ülnök, Elisabeth Wisloeff került.