Külföld

2012.04.13. 14:59

Észak-korea: sikertelen rakétafellövés, nemzetközi elítélés (videó)

Az előzetes nemzetközi tiltakozások dacára Észak-Korea pénteken fellőtte nagy hatótávolságú rakétáját, amellyel állítása szerint műholdat kívánt a világűrbe juttatni, de kudarcot vallott: a rakéta nem sokkal a felbocsátás után a tengerbe zuhant. A nemzetközi közösség - az ügyben egyelőre hallgató Kína kivételével - élesen elítélte a rakétaindítást, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken rendkívüli ülést tart.

MTI

Észak-Korea korábban tudatta, hogy egy földi megfigyelő műhold pályára helyezésének címén Unha-3 rakétát fog indítani valamikor április 12. és 16. között. Az indítás egybeesik a sztálinista vezetésű ország alapítójának, Kim Ir Szennek a születési évfordulójával. Dél-koreai és nyugati szakértők szerint Phenjan a műhold-fellövéssel valójában legújabb, nagy hatótávolságú rakétáját akarta kipróbálni. A nemzetközi közösség felszólította Phenjant, tegyen le terve végrehajtásáról, amely sérti az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatait.

 

 

Észak-Korea péntek reggel végül fellőtte a rakétát, a dél-koreai és a japán védelmi minisztérium szerint azonban a felbocsátás kudarcot vallott. Japán közölte, hogy a hordozórakéta több mint egy percen át repült, majd a tengerbe csapódott. A dél-koreai hadsereg szerint a rakéta egyes darabjai az ország nyugati partvidékén fekvő Kunszan várostól 190-210 kilométerre hullottak a Sárga-tengerbe.

A szöuli védelmi minisztérium később közölte, hogy a rakéta a fellövés után néhány perccel felrobbant a levegőben, húszegynéhány darabra hullott szét és a tergerbe zuhant. A dél-koreai erők igyekeznek felkutatni a roncsokat. A dél-koreai vezérkari főnök elmondta, a rakéta darabjai 100-150 kilométeres körzetben hullhattak a tengerbe, s a szárazföldön a jelek szerint nem okoztak semmilyen kárt.

Az észak-amerikai légvédelmi parancsnokság, a NORAD közölte, hogy Észak-Korea egy 6-9 ezer kilométer hatótávolságú, Taepodong-2 interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt fel. A hajtómű első fokozata Szöultól 160 kilométerre nyugatra vált le a rakétáról, a második és a harmadik fokozat viszont nem működött, ezek szintén a tengerbe estek.

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán máris élesen elítélte, provokációnak minősítette az észak-koreai rakétafellövést.

Nemzetközi elítélés

A washingtoni Fehér Ház közleményében hangsúlyozta: jóllehet a rakétaindítás kudarcot vallott, Phenjan lépése fenyegeti a térség biztonságát, sérti a nemzetközi jogot és ellentmond az ország nemrégiben vállalt kötelezettségeinek. "Észak-Korea csak még jobban elszigetelődik a provokatív cselekményekkel, fegyverekre és propagandára pazarolja a pénzét, miközben az észak-koreaiak egyre inkább éheznek" - hangoztatta Jay Carney fehér házi szóvivő a közleményben.

Kim Szung Hvan dél-koreai külügyminiszter Szöulban a Koreai-félsziget és a térség biztonságát fenyegető provokációnak minősítette Észak-Korea lépését. Hangsúlyozta, hogy a történtek egyértelmű megsértését jelentik az ENSZ Biztonsági Tanácsa azon határozatának, amely megtiltotta Phenjannak a ballisztikus rakétatechnológia alkalmazását.

Fudzsimura Oszamu japán kormányszóvivő Tokióban nyilatkozva szintén súlyos, ENSZ-határozatokba ütköző provokációként értékelte az észak-koreai rakétafellövést. A szóvivő elmondta, hogy a szigetország diplomáciai csatornákon eljuttatta tiltakozását Phenjanba. Azumi Dzsun japán pénzügyminiszter közölte, Tokió a nemzetközi tiltakozásoktól függően fontolóra veheti az Észak-Koreával szembeni szankciói szigorítását.

ENSZ-diplomaták közölték: pénteken rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a lehetséges válaszlépéseket.

Észak-Korea még soha nem tudott műholdat Föld körüli pályára állítani, jóllehet erre 1998-ban és 2009-ben is kísérletet tett. A 2009-es rakétaindítás után kísérleti atomrobbantást is végrehajtott. Szakértők úgy vélik, Phenjan azóta is folytatta nukleáris programját, és a közeljövőben újabb kísérleti atomrobbantást hajthat végre, immár a harmadikat a 2006-os és 2009-es után.

OLDALTÖRÉS: Észak-Korea atom- és rakétaprogramja

Hogyan jutottunk el idáig?

Hogyan jutottunk el idáig?

Hogyan jutottunk el idáig?

1994. október 21. - Észak-Korea az Egyesült Államokkal kötött genfi megállapodása értelmében ígéretet tett arra, hogy befagyasztja, majd folyamatosan felszámolja atomprogramját, nukleáris erőműveit.

1998. augusztus 31. - Észak-Korea feltehetően rakétát lőtt ki, amely Japán felett elhaladva a Csendes-óceánba esett, de Phenjan azt állította, hogy műholdat bocsátott fel.

1999. szeptember 13. - Phenjan fogadkozott, hogy befagyasztja kísérletezését a nagy hatótávolságú rakétákkal.

2001. július - A washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétát fejleszt ki.

 

 

2001. december - George Bush amerikai elnök arra figyelmeztette Irakot és Észak-Koreát, hogy felelősségre vonják őket, amennyiben tömegpusztító fegyvereket állítanak elő.

2002. december 12. - Phenjan bejelentette, hogy késlekedés nélkül újraindítja 1994-ben leállított atomreaktorait, válaszul az amerikai olajszállítmányok 2001. decembertől történt leállítására.

2003. január 10. - Észak-Korea bejelentette, hogy véglegesen és azonnal kilép az atomfegyverek terjesztésének korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményből, és felmondja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) kötött ellenőrzési megállapodást. Nukleáris objektumait kizárólag békés célokra kívánja használni.

2003. augusztus 27-29. - Észak-Korea csatlakozott az atomprogramjáról szóló, Kína, az Egyesült Államok, Japán, Oroszország és Dél-Korea részvételével zajló hatoldalú tárgyalások első fordulójához.

2005. szeptember 9. - A Pekingben folyó hatoldalú tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy Phenjan lemond valamennyi nukleáris programjáról és mielőbb visszatér az atomsorompó-egyezményhez, olaj - és más gazdasági segélyekért cserébe. Az Egyesült Államok és Észak-Korea ígéretet tett egymás szuverenitásának és a békés egymás mellett élés jogának tiszteletben tartására, továbbá lépéseket tesznek kapcsolataik fokozatos normalizálására.

2006. július 5. - Észak-Korea hét rakétát - közöttük egy közepes hatótávolságú Taepodong-2 rakétát - lőtt ki a Koreai-félsziget és Japán közötti vizekbe.

2006. július 15. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elfogadta 1695-ös számú határozatát, amely felszólította Észak-Koreát, hogy vessen véget rakétaprogramjának.

2006. október 9 - Észak-Korea földalatti atomrobbantást hajtott végre "egy atomháború rendkívüli fenyegetettségére" hivatkozva az Egyesült Államok részéről.

2006. október 15. - Az ENSZ BT elfogadta 1718-as számú határozatát, amelyben elítélte az atomrobbantást, szankciókat vezetett be Phenjan ellen, és betiltotta Észak-Koreának mindenfajta, atomprogramjával kapcsolatos tevékenységet.

2007. február 13. - Észak-Korea megállapodott Dél-Koreával, az Egyesült Államokkal, Kínával, Japánnal és Oroszországgal abban, hogy leállítja jongbjoni atomreaktorát cserébe azért, hogy garanciákat kap biztonságára nézve, nagy mennyiségben fűtőolajat szállítanak neki a kieső atomenergia pótlására, illetve tetemes gazdasági segélyben részesül.

2007. július 14. - Észak-Korea bezárta jongbjoni atomreaktorát. 16-án a NAÜ ellenőrei megerősítették, hogy valóban leállították az atomreaktort.

2008. szeptember 19. - Phenjan bejelentette, hogy előkészületet tesz a jongbjoni atomreaktor újbóli üzembe helyezésére, mert az Egyesült Államok, ígéretét megszegve, rajtahagyta az országot a terrorizmust támogató országok feketelistáján.

2009. április 5. - Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétát bocsátott fel az ország északkeleti partján fekvő indítóállásról. 2009. április 13. - Az ENSZ BT elítélte a rakétaindítást. Észak-Korea másnap bejelentette, kivonul az atomprogramja leszereléséről folytatott hatoldalú tárgyalásokról, és kiutasította azokat az ENSZ-szakértőket is, akik a jongbjoni atomerőmű leszerelésében működtek közre.

2009. május 25-26. - Észak-Korea sikeres földalatti atomrobbantást hajtott végre, továbbá kísérletet végzett rövid hatótávolságú rakétával is.

2009. június 12. - Az ENSZ BT megszavazta az Észak-Korea ellen érvényben lévő szankciók megszigorítását, amely többek között megtiltja Phenjan számára a fegyverek exportját és a legtöbb fegyver importját. A BT felhatalmazta az ENSZ tagországait arra, hogy átvizsgálják a kommunista országba irányuló vagy onnan induló gyanús tengeri, szárazföldi és légi szállítmányokat és elkobozzák a tiltott termékeket, a nemzetközi pénzintézeteket pedig felkérték, hogy ne adjanak új hiteleket Phenjannak.

2009. július 2. - Észak-Korea kísérletet hajtott végre, feltehetően rövid hatótávolságú, föld-hajó rakétával a keleti partvidékén. 4-én hét ballisztikus rakétát lőtt ki, amelyek a tengerbe csapódtak. Korábban bejelentették, hogy július 11-ig hadgyakorlatokat hajtanak végre.

2009. július 6. - Az ENSZ BT tagállamai elítélték a végrehajtott rakétakísérleteit.

2009. szeptember 4. - A phenjani kormány az ENSZ BT-ét levélben tájékoztatta arról, hogy befejező szakaszába lépett urándúsítási programja, vagyis az urándúsítási kísérletet lezárult, végső fázisba ért az elhasznált fűtőelemek újrafeldolgozása, és zajlik a reaktorból ily módon kinyert plutónium felhasználása atomfegyver előállítására.

2009. október 5. - Észak-Korea bejelentette, hogy hajlandó visszatérni az atomfegyvereinek leszereléséről szóló hathatalmi tárgyalásokhoz, de előbb az Egyesült Államokkal akar egyeztetni. (A tárgyalások 2003 óta többször is megszakadtak.)

2009. október 13. - A keleti partvidékéről újabb öt rövid hatótávolságú rakétát bocsátottak fel, feltételezések szerint a rakétakísérletek közül több kudarcot vallott.

2011. június eleje - Feltehetően Észak-Korea KN-06 föld-levegő rakétát lőtt ki nyugati partvidékén, a lövedék a tengerbe csapódott.

2011. július 28. - Észak-Korea és az Egyesült Államok megbeszéléseket kezdett New Yorkban a hatoldalú tárgyalások felújításáról.

2012. március 16. - Észak-Korea bejelentette, hogy Kim Ir Szen államalapító születésének 100. évfordulója alkalmából április 12. és 16. között a Földet megfigyelő műholdat bocsát fel nagy hatótávolságú rakétával. A leszereléséről tárgyaló öt ország azt feltételezte, hogy ezzel a ballisztikus rakétát akarják tesztelni. Felszólították Észak-Koreát, hagyjon fel e tervével, mert ezzel sérti a BT határozatát.

2012. március 29. - Észak-Korea kísérletet hajtott végre két rövid hatótávolságú rakétával, ami valószínűleg csapásmérő képességének javítását szolgálta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!