Külföld

2012.07.01. 07:25

A világ legnagyobb piaca az indiai ékszerkereskedelem

Mumbai egyik középosztálybeli negyedében fiatal párok és középkorú nők járnak ki-be India legnagyobb ékszerkereskedelmi lánca, a Tanisk üzletébe.

MTI

Egy nő karpereceket vesz nem hivatalos lottójátékon nyert pénzéből. Egy pár elárulja, hogy egy év alatt összesen 250 ezer rúpiát (valamivel több mint egymillió forintot) akar költeni csecsebecsékre, amelyeket részben befektetésnek szánnak ötéves lányuk számára. A legutóbbi időkig a hozzájuk hasonló vásárlók a Tanisk helyett "családi ékszerészük" kis boltjába tértek volna be.

A The Economist brit hírmagazin szerint India ma az arany ékszerek legnagyobb piaca a világon. Megbízható adatokat nehéz szerezni a forgalomról, mivel sok az adózástól félő kiskereskedő, de a Crisil nevű hitelintézet kimutatása alapján az ékszerkereskedők évente 25 milliárd dollárnyi - 5,7 billió forintnyi - értékben forgalmaznak, és az összeg négyötöde az aranykereskedelemre esik. Csöppet se meglepő, hogy India legnagyobb cégei részesedni akarnak ebből a forgalomból: az ékszerkereskedelmi láncok mindinkább felfalják a kiskereskedőket.
   
Változó vásárlói szokások 
   
Sikerük nem egy pillanat alatt született.
   
A Tata csoport, amely az ország legnagyobb üzleti konglomerátuma, 1996-ban hozta létre a Taniskot, és hat év múlva majdnem lemondott róla rossz teljesítménye miatt. 2007-től kezdve azonban gyarapodni kezdtek az ékszerkereskedelemből származó bevételek, és a növekedés ma már mintegy évi 40 százalék. A Tanisk és a Gold Plus, amely a Tata második ékszerkereskedelmi vállalkozása, 1,3 milliárd dollárnak megfelelő bevételt szerzett a csoportnak a 2011-12-es pénzügyi évben.
   
A Gitandzsáli Gems nevű gyémántcsiszoló cég, amely 31 ékszerboltot hozott létre, a másik nagy országos szereplő. Indiai eladásai a tavaly decemberig tartó kilenc hónapban 645 millió dollárnyi összeget tettek ki, és a vállalat bevételeinek egyharmadát eredményezték. A Reliance Industries 2007-ben kezdett ékszerrel kereskedni, és megjelentek a regionális láncok és internetes ékszerkereskedők is.
   
Fejlődésük annak a változásnak az eredménye, amely az indiaiak ékszervásárlási szokásaiban végbemegy. Korábban az aranyat, még ha ékszer formájában jelent is meg, elsősorban befektetésnek tekintették. A vásárlók elkeseredetten vitatkoztak az áron, a bazárban élénk alkudozás folyt. Az ékszerkereskedő láncoknak ezzel szemben rögzített áraik vannak.
   
A jövedelmek emelkedésével változnak a vásárlói szokások is. Az ékszerkereskedő láncok üzleteit egyre több olyan nő látogatja, aki kedvtelésből, saját magának vásárol. Jól kereső fiatalok gyakran más városban élnek, mint ahol szüleik családi ékszerésze van, és mivel attól tartanak, hogy a kis üzletekben becsapják őket, inkább a láncok üzleteibe mennek. Ezek a vásárlók bizonyos mértékig még mindig befektetésnek tekintik az ékszert, de már odafigyelnek a tervezésre, és arra is, hogy elég divatos-e.
   

Nem kell lehúzniuk a rolót
    
Az ékszerkereskedő láncok most a kis vidéki városokban igyekeznek terjeszkedni.
   
A Tanisknak 134 üzlete van, és a következő pénzügyi évben még 45-öt akar megnyitni. Abisek Gupta, a Gitandzsáli stratégiai és befektetési vezetője szerint ígéretes terep minden olyan város, ahol az egy főre jutó éves jövedelem felülmúlja a 2000 dollárt kitevő szintet.
   
A Crisil hitelintézet úgy becsüli, hogy az ékszerkereskedő láncok eddig mintegy 8-13 százalékkal részesedtek az országos forgalomból.
   
Annak, hogy üzleteikben nem lehet alkudni, van egy hátulütője: az egyezkedés hiánya sokakat visszariaszt a vásárlástól. Kimaradnak egy másik indiai "hagyományból" is, a be nem vallott jövedelmek aranyra változtatásával megvalósuló pénzmosásból. Bejegyzett, tekintélyes vállalatként minden eladásukat könyvelniük kell, és egy új törvény arra is kötelezi őket, hogy feljegyezzék minden olyan vásárló adószámát, aki 9300 dollárnál nagyobb értékben vásárol készpénzért ékszert.
   
"Vásárlókat veszítünk miatta, de betartjuk az előírást" - mondta Szandíp Kulhálli, a Tanisk kiskereskedelmi és marketingfőnöke.
   
Az idei indiai költségvetés tervezete ki akarta terjeszteni az adóztatást a családi ékszerészekre is, előírva nekik, hogy közvetett forgalmi adót fizessenek és nyilvántartást vezessenek az utolsó bokaperecről is. Az ékszerészek erről a szándékról értesülve háromhetes sztrájkot tartottak, és nem teljesen megalapozatlanul azzal érveltek, hogy a szigorú követelmények értelmetlenek egy kaotikus, sok írástudatlan mesterembert foglalkoztató üzletágban. A kormány végül meghátrált.
   
Úgyhogy a bazári kereskedők ha el is veszítik fiatal vásárlóik egy részét, mert elszipkázzák őket az ékszerkereskedelmi láncok, egyelőre nem kényszerülnek arra, hogy lehúzzák a rolót.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!