A brit képviselők sem jobbak: költségszámla pornófilmre és várárok-tisztításra

A The Daily Telegraph, a legnagyobb konzervatív brit napilap éppen másfél hete kezdte el sorozatban közölni, hogy az elmúlt években mikre igényeltek költség-visszatérítést a képviselők.

Várárok-tisztítás potom 730 ezerért

Ízlés kérdése annak eldöntése, hogy melyik volt a legjobb ötlet. A tudósító szubjektív megítélése szerint azonban mégis talán Douglas Hogg konzervatív honatya állt elő a legeredetibb elszámolással: ő a vidéki birtokát körülölelő "várárok" tisztításának 2200 fontos (730 ezer forintos) költségét, valamint zongorájának hangolási díját is visszaigényelte a kincstártól.

Ötletességben nem sokkal marad el Hogg mögött Sir Michael Spicer, aki szintén a Konzervatív Pártot képviseli a Westminsterben. Sir Michael összesen 5650 fontos kertrendezési számlát nyújtott be hivatalos képviselői költségként, és ennek egyik tétele úgy hangzott, hogy "helikopter-leszállóhely kialakítása".

 Ezekhez képest szinte fantáziátlannak tűnik az úszómedence-tisztítás elszámolása hivatalos képviselői költség gyanánt; ezzel több törvényhozó is próbálkozott, általában sikerrel.

Női ruha és pelenka - férfi államtitkárnak

 A színesebb tételek közé tartozik a munkáspárti kormány bevándorlásügyi államtitkárának, Phil Woolasnak a visszatérítési igénye. Woolas a Telegraph állítása szerint - férfi létére - női ruhákat, illetve pelenkákat is elszámolt költségként, bár a politikus kijelentette: az említett tételek csak rajta voltak az általa benyújtott hosszabb költségelszámolási listán, de ezekért nem vett fel pénzt.

 Barbara Follett kulturális államtitkárról - Ken Follett világhírű regényíró feleségéről - a lap azt írta, hogy négy év alatt több mint 25 ezer font "védelmi költséget" számolt el, miután egy ízben kirabolták.

Az első áldozat visszafizetett kölcsönre vett fel térítést

 Elliot Morley Labour-képviselő, volt mezőgazdasági államtitkár 16 ezer fontot igényelt vissza olyan jelzálogkölcsönre, amelyet már korábban teljes egészében törlesztett. Ő az egyik első politikai áldozata a botránynak: Gordon Brown miniszterelnök személyesen jelentette be, hogy a Munkáspárt felfüggeszti Morley alsóházi mandátumát. 

Akadt olyan képviselő, aki fürdőszobai bojlerének javíttatására igényelt vissza több ezer fontot, azzal az indokkal, hogy a készülék "túl forróra" melegítette fel fürdővizét. Egyik kollégája teniszpályájának szivárgó öntözőcsövét javíttatta meg az adófizetők pénzén, több mint kétezer font költséggel.

Nagyon béna: villanykörtecsere és zuhanyrózsa-tisztítás

David Willetts, a konzervatív árnyékkormány felsőoktatási miniszterjelöltje 115 fontos számlát nyújtott be azért, mert szerelőkkel cseréltetett ki huszonöt villanykörtét londoni lakásában. Willetts összesen csaknem 2200 font költség-visszatérítést igényelt a lakásban elvégzett javításokért, amelyek között olyan tételek is szerepeltek, mint a "zuhanyrózsa-tisztítás".

 A képviselői költségekkel kapcsolatos botrányok mindazonáltal nem a Telegraph riportsorozatával kezdődtek. Jacqui Smith belügyminiszterről a Sunday Express például már március végén megírta, hogy egyik tavalyi kábeltévé-előfizetési elszámolásában szerepelt öt fizetős pornófilm költsége; igaz, kiderült, hogy ezeket nem ő, hanem - távollétében - férje tekintette meg. A lassan belpolitikai válsággá érő botrány a lehető legrosszabbkor sújtja a brit parlamenti fő pártjait, éppen ezekben a napokban kezdődik ugyanis a júniusi európai parlamenti választások kampánya.

Visszafizetik, de már utálják őket a választók

Az érintett képviselők sorra jelentik be, hogy hibáztak, elnézést kérnek, és visszafizetik a kérdéses jogcímeken felvett pénzeket. Valószínűleg azonban már késő, legalábbis az eddigi előjelek nem sok jót ígérnek: a legfrissebb, e héten közzétett felmérés szerint a bal- és a jobboldal két fő pártjának támogatottsága máris egyaránt meredeken zuhan.

 A nagy kérdés az, hogy ebből ki húz hasznot. A brit szélsőjobb legnagyobb ereje, a parlamenten kívüli Brit Nemzeti Párt azonnal megérezte a lehetőséget: a BNP "Büntessük meg a disznókat!" feliratú szórólapokkal indította EP-választási kampányát, nem hagyva kétséget afelől, hogy ezt pontosan kikre érti.