Amerikai kísérlet: maszek hordozórakéta és űrkabin

A kísérlet célja az volt, hogy a rakéta Föld körüli pályára állítsa a Dragon űrkabint, amely három órával a Cape Canaveralból történt felbocsátása és a Föld körül tett két fordulat után sikeresen leszállt a Csendes-óceán vizére. A világon ilyen teljesítményre eddig csak néhány kormány volt képes, magáncég még sohasem.
   
A SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk, a PayPal pénzügyi szolgáltató cég társalapítója arra számít, hogy a hordozórakéta már jövőre alkalmas lesz arra, hogy teherszállítmányokat vigyen fel a Nemzetközi Űrállomásra. Musk úgy véli, hogy a cég három éven belül űrhajósok fellövésére is készen áll majd.
   
A szerdai fellövés az amerikai kormányzatnak az űrkutatás terén történt irányváltását példázza. A Barack Obama nevéhez kötődő űrstratégia magáncégek kezébe adta annak a lehetőségét, hogy dolgozzanak ki olcsóbb és megbízhatóbb megoldásokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által jelenleg használt űrkompok helyett. Az amerikai asztronauták többsége jelenleg az oroszok által üzemeltetett Szojuz űrhajókon - bérelt helyeken - jut fel a Nemzetközi Űrállomásra.
   
A NASA, amely 30 éven át űrsiklók segítségével jutott ki az alacsony Föld körüli pályákra, jövőre a tervek szerint az összes ilyen járművet kivonja a forgalomból. Az űrhivatal a SpaceX és az Orbital Sciences nevű cégeknek adott felhatalmazást arra, hogy űrhajót fejlesszenek ki.
   
A SpaceX lett az első a két versenytárs közül, amely 400 millió dolláros ráfordítással saját kilövőállást fejlesztett ki. A Falcon-9 rakétát júliusban próbálták ki először. Akkor a hordozóeszköz az űrkabin makettjét állította orbitális pályára.