2009.04.30. 21:28
Ausztria tartott az EU-bővítéstől, de az egyik legnagyobb nyertese lett
Bécs - Az osztrák közvélemény az életszínvonal és a bérek visszaesésétől tartva az uniós átlagon felüli mértékben ellenezte a 2004-es bővítést, az ország gazdasága összességében mégis az Európai Unió 2004-es bővítésének egyik legnagyobb gazdasági haszonélvezője lett a vezető napilapok egybehangzó mérlege szerint.
Ötven milliárd euró közvetlen tőkebefektetéssel Ausztria az egyik legnagyobb külföldi befektető a térségben. Az "új" tagállamokba irányuló export 2005 óta majdnem pontosan a felével, 49,05 százalékkal nőtt, míg ezalatt az összes osztrák kivitel csak 23 százalékkal. A bruttó hazai össztermék (GDP) 2,75 százalékkal nőtt Ausztriában 2004 óta, a foglalkoztatottak száma 2004 és 2008 között 346 ezerrel emelkedett.
"Nem igazolódott be az aggodalom, hogy Kelet-Európa a sírba dönti Ausztriát" - állapította meg Johann Kausl, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) Kelet-Európával foglalkozó referense. A munkavállalói érdekképviseleti szövetség (AK) viszont úgy látja, elsősorban a nagyvállalatok húztak hasznot a bővítésből.
Ahogy Európában, úgy Ausztriában is elmaradt a bevándorlási hullám, amitől sokan tartottak. Az új tagállamokból érkező munkavállalók a régi tagállamokban átlagosan kevesebb, mint egy százalékát teszik ki, Ausztriában pedig a közvetlen szomszédság ellenére is csak 1,4 százalékot.
Az osztrák kormány 2004-ben munkaerőpiacának késleltetett, fokozatos megnyitására kért és kapott engedélyt az Európai Uniótól. A még meglévő korlátozásokat április 30-a után csak akkor tarthatja fenn, ha bizonyítani tudja az Európai Bizottságnak, hogy lebontásuk a belföldi munkaerőpiac súlyos zavarát okozná. A kormány érvelése szerint a bérszínvonalak közötti különbség a fokozatos közeledés ellenére még mindig magas, s a külföldi munkavállalói engedélyek kiadása munkapiaci egyenlőtlenséget és a munkanélküliség növekedését eredményezné. Rudolf Hundstorfer szociális miniszter szerdán Brüsszelben úgy nyilatkozott: a kormány akár az unió engedélyének hiányában is fenntartja a korlátozásokat.
Többen rámutatnak, hogy az összességében kedvező mérleg mellett a válság közepette megmutatkoztak a szoros összefonódás kockázatai is, például abban, hogy az osztrák bankok Kelet-Közép-Európában kihelyezett hitelei az osztrák GDP hetven százalékára rúgnak. Egyetértenek ebben két vezető napilap, a konzervatív Die Presse és a liberális Der Standard csütörtöki vezércikkeinek írói is. Mindketten hozzáteszik azonban: valószínűleg sokkal nagyobb lenne a válság hatása, ha az osztrák gazdaság ma, ahogy húsz évvel ezelőtt, egyedül legnagyobb kereskedelmi partnerétől, Németországtól függene.
