Külföld

2010.08.19. 20:22

Bölcskei Gusztáv: a döntéshozóknak nem szabad feledniük azokat, akikről döntenek

A döntéshozók felelőssége abban áll, hogy soha ne feledjék azokat, akikről döntenek - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke csütörtökön Budapesten, az augusztus 20-i állami ünnep előestéjén tartott ökumenikus istentiszteleten.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője és Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára.
 
Bölcskei Gusztáv igehirdetésében a MEÖT kápolnájában tartott szertartáson rámutatott: mindig tudatában kell lenniük a döntéshozóknak annak, milyen következményei vannak egy-egy elfogadott határozatnak, meghozott döntésnek.

A református püspök utalt arra: I. István király "tisztában volt vele, hogy a tudatos döntés, amellyel a magyarságot integrálta az európai keresztény népek közösségébe, következményekkel járt". Ez jelent meg "az általa alkotott törvényekben, a beilleszkedést és a megmaradást segítő döntésekben. (...) Értékek ezek, amelyeket becsülni, őrizni és továbbadni közös felelősségünk" - tette hozzá.

Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: "a keresztények úgy tartják, hogy az állam az emberek önszerveződésének nélkülözhetetlen eszköze". Az állam célja, hogy megakadályozza az anarchiát, tiszta és világos viszonylatokat teremtsen a társadalomban. Ehhez kapcsolódva Isten áldását kérte az állam vezetőire, hogy "élhető keretet biztosítsanak a társadalom számára".
 
Arról is beszélt, hogy vannak ugyan különbségek az emberek között a mindennapok világában, ugyanakkor ezeknek a különbözőségeknek "nem szabad abszolút rangra emelkedniük".

A református püspök megemlítette a kölcsönös felelősség elvét a szülők és a gyermekek viszonyában. Eszerint a gyermekeknek engedelmeskedniük kell a szülőknek, de nem szabad őket "korlátlanul és kritikátlanul" tisztelni, ezzel együtt viszont el kell kerülni "a szülők semmibe vételét is".

Minden igaz ismeret az engedelmességből fakad - idézte Kálvin Jánost, a református egyház alapítóját. "Jövője pedig annak a társadalomnak van, amely gondolkodó engedelmességgel tekint a múltjára" - hangsúlyozta.

Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a MEÖT elnöke köszöntő beszédében megjegyezte: türelemre van szükség, mert "egy csapásra nem tudjuk megváltoztatni az országot". Mint mondta, nem szabad, hogy a bosszú irányítsa az emberi tetteket, hanem az elkövetett vétkek alapján kell mindenkinek megkapnia büntetését.

Az ünnepi istentiszteleten közreműködtek Paskai László bíboros, illetve a MEÖT tagegyházainak vezetői, valamint megjelent a rendezvényen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója is. A rendezvény végén megáldották az új kenyeret, melyet a résztvevők között osztottak szét.

OLDALTÖRÉS: Kövér László: az újrakezdés korát éljük

Kövér László: az újrakezdés korát éljük

Kövér László: az újrakezdés korát éljük

Kövér László: az újrakezdés korát éljük

A nemzet akaratából választott képviselők feladata az, hogy újra otthonná tegyék az országot Magyarország minden polgára számára - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke egy Szent István-napi ünnepségen csütörtökön Nyíregyházán.

"A magyarság önmagában sem nem végzet, sem nem dicsőség, hanem feladat: minél nagyobb, nehezebb feladat, annál drágább, annál gazdagabb ajándék" - idézte Ravasz László református püspök szavait a házelnök a Tégy a Jövőért Egyesület által szervezett ünnepségen a Nyíregyházi Főiskolán. Kövér László szerint ma az ország ezer esztendőt igyekszik átfogni tekintetével, vagyis negyven nemzedék otthont építő munkáját, harcát a megmaradásért.
 
A kiindulóponton ott áll Szent István király: ha megpróbálunk áthatolni a történelmi távlaton, egy küzdelmesen eltöltött életet látunk magunk előtt - fogalmazott a rendezvényen az Országgyűlés elnöke. A fideszes politikus méltatta az államalapító tetteit; nézete szerint hihetetlenül nehéz feladat jutott osztályrészéül, így lett az élete az egyik legdrágább ajándék. A mű, melyet létrehozott és Magyarországnak hívnak, ezer esztendeje áll: elég erős volt ahhoz, hogy megteremtse a jog és törvény rendjét, s hogy megvédje a polgárokat a külső és belső ellenségtől - mondta.

Kövér László az ünnepségen arról is beszélt, hogy most ezen a nemzedéken van a sor, hogy a történelem lapjait teleírja. A házelnök feladatként jelölte meg az elődöktől megörökölt értékek megőrizését, s azt, hogy ehhez előbb tegyék hozzá a saját részüket, majd mindezt adják tovább az utódoknak. Mint mondta, "ismét az újrakezdés korát éljük"; mert nézete szerint az elmúlt nyolc esztendő a magyar államot "a tetszhalálhoz közeli" állapotba juttatta, mivel semmi sem működött úgy, ahogyan kellett volna. Kifejtette: az állam vezetői a szabadságra hivatkozva igyekeztek igazolni a törvénytelenség uralmát Magyarországon, s igyekeztek az erősek érdekeit leverni a gyengéken, és mindenkin, aki értéket teremtett.

Ez ellen a hatalom ellen példátlan nemzeti összefogás bontakozott ki - emlékeztetett a házelnök, hozzátéve, hogy az új Országgyűlés felhatalmazást kapott arra, hogy mindent újrakezdjen, azaz visszatérjen arra ezeréves útra, amelyen "a nemzet és a magyar ember érdeke" az első. "A nemzet akaratából választott képviselők feladata, hogy újra otthonná tegyék ezt az országot Magyarország minden polgára számára" - szögezte le Kövér László. 

Mint hozzátette, eljött az idő, hogy magyarok ismét megtalálják az egymáshoz vezető utakat, s úgy rendezzék be az országot, hogy "mindannyian a boldogulás útjait járhassuk a családok, a közösség és a nemzet javára". 

Az ünnepségen Kovács Ferencnek, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjének, a párt nyíregyházi polgármesterjelöltjének emlékező szavai után a történelmi egyházak képviselői szentelték és áldották meg az új kenyeret, majd az Országgyűlés elnöke és a szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat Szent István szobránál.

OLDALTÖRÉS: Semjén Zsolt: a nemzet akkor gazdagodott, amikor hűséges volt Szent István örökségéhez

 

 

 

Semjén Zsolt: a nemzet akkor gazdagodott, amikor hűséges volt Szent István örökségéhez

 A magyar nemzet mindig akkor gazdagodott lelkiekben, szellemiekben és anyagiakban is, amikor hűséges volt Szent István örökségéhez - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvaron.

Mindig katasztrófába torkollott, ha akár balra, akár jobbra lecsúsztunk erről a Szent István-i útról - hívta fel a figyelmet a kereszténydemokrata politikus augusztus 20-a előestéjén, a többségében német nemzetiségű település felújított főterének átadása alkalmából rendezett ünnepségen.

Semjén Zsolt kiemelte: a Szent István-i mű lényege az, hogy úgy csatlakozott Európához, úgy vette fel a kereszténységet, hogy eközben megőrizte, egy évezredre biztosította az országnak a szuverenitást, a függetlenséget.

A KDNP elnöke hangsúlyozta, hogy Szent István műve ma is él. Példaként említette a kalocsai érsekséget, a templomépítéseket és a ma is fennálló megyerendszert. Emlékeztetett arra, hogy a kommunista propaganda megpróbálta meghamisítani Szent István ünnepét és az 1949-es Alkotmány ünnepévé változtatni, de ez nem sikerült, mert "a nagy király műve a mai napig is él az emberek szívében".

Szent István műve ezer éve áll - emelte ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint "a jelenlegi Alkotmány nem fogja megérni a következő év Szent István ünnepét".

A politikus az igazi Szent István-i gondolatnak azt nevezte, ha saját környezetünkben is követni tudjuk a szent király gondolatát. "Itt és most legyünk Szent Istvánok!" - mondta.

Semjén Zsolt méltatta Nemesnádudvar polgármestere, Knáb Erzsébet és a kétezer lakosú település polgárainak  tevékenységét, amelyet "kicsiben a Szent István-i mű folytatásának" nevezett. Mint hangsúlyozta: az országot nem lehet általában építeni, az ország akkor épül, ha a városok és a települések épülnek.

Nemesnádudvaron az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 25 millió forintból újult meg a főtér. Azzal egyidejűleg átadták azt a tíz felújított utcát is, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Fejlesztési Alap társfinanszírozásával 200 millió forintos költségvetésből készült el.

OLDALTÖRÉS: Kósa Lajos: jövőre új alkotmánya lesz az országnak

 

 

 

Kósa Lajos: jövőre új alkotmánya lesz az országnak


Jövőre új alkotmánya lesz az országnak, a jelenlegi alaptörvény nem méltó hozzánk - mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere csütörtökön, a Déri téri Szent István domborműnél tartott augusztus 20-ai megemlékezésen.

A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint azzal, hogy az alkotmányozó többségű országgyűlés megalkotta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, "István királyunknak így az államalapítás ünnepén elmondhatjuk (...), egyik politikai testamentuma megvalósulni látszik".

Trianon óta nem volt példa arra, hogy aki a magyar nemzethez tartozónak érzi magát, az állampolgári közösséget is vállalhatja, úgy is, ha nem él itt - mondta a politikus.

Kósa Lajos emlékeztetett rá, hogy az országgyűlés a mostani felhatalmazással nem is kezdhetett mást, mint hogy a legfontosabb alapkérdéseket rendbe tegye a kettős állampolgárságtól a Trianon-törvényen, a nemzeti összetartozáson át az új alkotmányig. Utóbbinak kialakult a működési rendje, amelybe széles alapokon vonják be mindazokat, akik részt kívánnak venni a folyamatban.

A szándékokban a paletta széles: "a Szent Korona-tantól, a szociális-emberi jogok rögzítésén át, a rendkívül szokatlan emberi magatartás alap emberi jogként való feltüntetéséig" - tette hozzá.

Megjegyezte: Szent István ünnepe ma nem az alkotmány ünnepe, de van egy alkotmányozási kényszer. A választók ugyanis alkotmányozó felhatalmazást adtak az országgyűlésnek, s ha ez a többség ezzel nem tud élni, a nemzet ezt a munkát soha nem tudja elvégezni - nyomatékosította Kósa Lajos.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!