Egyre több tini menekül öngyilkosságba Oroszországban

Az öngyilkossági hullám februárban kezdődött, amikor két 14 éves lány kézen fogva leugrott egy 16 emeletes épület tetejéről Moszkva külvárosában. Ezután április 9-ével kezdődően 24 óra leforgása alatt legalább hatan vetettek véget életüknek. Egy 16 éves lány egy félkész kórház tetejéről ugrott le Szibériában, míg 5 másik fiatal felakasztotta magát, közülük egy a saját születésnapján lett öngyilkos. A múlt héten további 10 hasonló eset történt.

Az ENSZ Gyermekalapjának tavalyi jelentése szerint a 143 milliós Oroszország harmadik helyen áll a tinédzserek öngyilkossági világranglistáján. A világban összesítve minden százezer tizenévesre átlagosan hét öngyilkos jut. Oroszországban ez az arány 22/100 ezer, két régióban, Tuvában és Csukotkán pedig magasabb mint 100/100 ezer. Évente több mint ezerhétszáz 15 és 19 év közötti orosz vet véget önkezével életének.

Borisz Polozsnyij pszichiáter rámutatott, hogy az öngyilkossági rátát szociális, egészségügyi és pszichológiai faktorok befolyásolják, és a kérdés átfogó megoldásra vár. A szakember hozzátette, hogy Oroszországban nincs átfogó rendszerbe helyezve a probléma. Nemzeti szinten mindössze annyit tettek a jelenség felszámolása érdekében, hogy kötelezték az iskolákat legalább egy pszichológus alkalmazására, valamint létrehoztak egy segélyvonalat öngyilkosjelöltek számára.

Pavel Asztahov orosz gyermekjogi ombudsman egyenesen katasztrofálisnak tartja a helyzetet. "A bürokraták nem szívesen foglalkoznak a témával" - mondta. Bár az egészségügyi minisztériumon belül létezik egy alosztály, amelynek a megelőzés lenne a feladata, eddig inkább csak az adatgyűjtésre fókuszált.

A média a hibás?

A törvényhozók ugyanakkor a médiát és a közösségi oldalakat hibáztatják a halálesetek növekvő számáért. Nyomás alá került az állami tévé, ahonnan eltűntek az esetekről hírt adó véres képek, valamint a V kontaktye, a Facebook orosz változata is, amely ennek hatására, elkezdte törölni tagjai közül az öngyilkosságra buzdító csoportokat.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök is figyelmeztette a médiát, hogy az esetek túl részletes bemutatása ösztönzőként szolgálhat hasonló tettek elkövetéséhez.

Kirill Hlomov, egy fiataloknak tanácsot adó központ vezetője szerint azonban a nyilvánosság kizárása nem jelent megoldást a problémára. Hlomov abban látja a jelenség gyökerét, hogy a Szovjetunió felbomlása után nem voltak olyan szervezetek, amelyek átvehették volna az úttörőkéhöz hasonló csoportok szerepét, így a kamaszok esetében hiányoznak a társadalmi integráló struktúrák. Úgy véli, az is komoly gondot jelent, hogy a szülők és a tanárok segélykiáltás helyett manipulációként értékelik, ha a tinik öngyilkos gondolataikról beszélnek nekik. Mindez további elszigetelődéshez vezet, és megerősíti a tizenéveseket abban a hitükben, hogy soha senki nem fogja megérteni, hogyan éreznek - mutatott rá Hlomov.