Elborzasztó uniós prognózis: tartós munkanélküliség, szegénység várható

A jelentés - amely elsősorban a nemzetközi gazdasági válság következményeit elemzi - néhány kiemelt tagállam között külön foglalkozik Magyarország helyzetével, megállapítva egyebek között, hogy a bejegyzett munkakeresők száma márciusban 15 éve nem látott szintre emelkedett. A figyelő szerint a kiadáscsökkentő kormányintézkedések - köztük a szociális és nyugdíjrendszer átalakítása - elvezethetnek ugyan az euró bevezetéséhez 2012 és 2014 között, ugyanakkor a romló vásárlóerő és a csökkenő bérek negatív hatást is gyakorolnak a belföldi keresletre és a rövid távú gazdasági élénkülésre.

A bizottság megismételte azt az előrejelzését, hogy Magyarországon idén 9,5, jövőre 11,2 százalékra hághat a munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,8 százalékról. Az uniós elemzés emlékeztet arra, hogy Magyarország a nemzetközi pénzügyi és gazdaság válságtól leginkább sújtott EU-tagországok közé tartozik. 
 
Ezzel együtt a munkanélküliség csak tavaly novemberben kezdett érzékelhetően emelkedni - áll a jelentésben. Februárra viszont viszont már az előző évinél 1,6 százalékponttal magasabbra, 9,2 százalékra nőtt. A tavalyi utolsó negyedévben a bejegyzett munkakeresők száma 32 ezerrel volt több az egy évvel korábbinál. 

A legfrissebb fejlemények közül pedig kiemelendő, hogy márciusban elmaradt a visszaesés a munkanélküliségi rátában, amely általában a februári szezonális csúcsot szokta követni. Március végén a bejegyzett munkakeresők száma - magyar adatok szerint - közel 564 ezer volt, ez havi szinten 3,8, éves szinten 22 százalékos emelkedés. 

Az unió egészét érintő elemzésében a munkaügyi figyelő egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi tagállamban emelkedik a munkanélküliség, jóllehet uniós szinten még mindig kisebb mértékben, mint az Egyesült Államokban. 
 
A válságnak minden tagországban szociális következményei is lesznek, de nem mindenütt egyformák - mutatott rá a dokumentum. Szlovákiában, Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban és Lettországban például a lakosság több mint egyharmadának kell azzal számolnia, hogy életkörülményeit a válság jelentősen befolyásolja. 

A munkanélküliség emelkedése a szegénység növekedését is maga után vonja, de ez sem egységes minden tagállamban. Svédországban például a munkanélkülieknek csak a 26 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy a szegénység kategóriájába kerülnek, míg az új tagállamok egy részében (leglátványosabban a balti államokban) ez az arány meghaladja az 50 százalékot.

A gazdasági válság egyik speciális hatása a brüsszeli figyelő szerint, hogy lényegében megszüntette a korábban a nők szempontjából kedvezőtlen aránytalanságot a munkanélküliség nemek szerinti alakulásában. Az állások eltűnése ugyanis egyelőre nagyobb részben olyan ágazatokat sújt, amelyekben főleg férfiak tevékenykednek.