Fegyverbe: Európát is eléri a sikeresen tesztelt iráni rakéta

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter aznap Washingtonban leszögezte, hogy Irán nem rendelkezhet atomtöltettel és azt célba juttató fegyverrendszerrel, Izrael pedig úgy vélte, hogy "Irán a tűzzel játszik".  Ahmadinezsád az indítás helyének közelében lévő Szemnánban mondott beszédében kijelentette, hogy Teherán nem hagy fel nukleáris programjával, még ha nemzetközi szankciókkal kell is számolnia.
 
Az új generációs Szadzsil-2 rakéta hatótávolsága mintegy 2 ezer kilométer, elég ahhoz, hogy csapást lehessen vele mérni Izraelre, a Perzsa-öböl térségében lévő amerikai katonai támaszpontokra és Délkelet-Európára.  Ahmadinezsád alig egy hónappal a június 12-i iráni elnökválasztás előtt jelentette be a rakétakísérletet, illetve két nappal azután, hogy Barack Obama amerikai elnök közölte: kész szigorúbb nemzetközi szankciókat követelni Irán ellen, ha Teherán az év végéig nem ad kedvező választ arra az amerikai kezdeményezésre, hogy kezdjenek tárgyalásokat az iszlám köztársaság atomprogramjáról.
 
Az ultrakonzervatív elnök újra indul a választáson, amelynek kimenetele befolyásolhatja Teherán válaszát. Ahmadinezsádot választási ellenfelei bírálják többek között azért, mert provokálja az Egyesült Államokat. Elemzők szerint Teherán valószínűleg választási megfontolásokból, az iráni közvélemény meggyőzése végett hajtotta végre a rakétakísérletet, s nem Washingtonnak akart üzenni vele.
 
Az iráni Őrök Tanácsa a 475 jelentkezőből összesen négy jelölt választási indulását hagyta jóvá: Mir Hoszein Muszavi, Mehdi Karubi és Mohszen Rezai mérkőzhet meg a jelenlegi elnökkel, Mahmúd Ahmadinezsáddal. Muszavi reformerek által is támogatott konzervatív politikus, Karubi reformer, Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda korábbi vezetője pedig konzervatív. Ahmadinezsád Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak az alig palástolt támogatását élvezi.

 Az új amerikai kormányzat ellenzi, hogy Irán atomfegyver birtokába jusson, és diplomáciai nyomásgyakorlással próbálja leállítani Teherán erre irányuló törekvéseit - erősítette meg az amerikai külügyminiszter szerdán. Hillary Clinton szenátusi meghallgatásán úgy ítélte meg, hogy "rendkívüli veszéllyel" járna, ha Irán atomfegyver birtokába jutna. Ez szerinte fegyverkezési versenyt indítana el a Közel-Keleten. Washingtonnak az a célja, hogy meggyőzze Teheránt: kevésbé érezheti magát biztonságban, ha folytatja atomfegyver-programját - szögezte le.
 
Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes egy rádiónyilatkozatban úgy vélekedett, hogy az új iráni rakéta miatt nem annyira a zsidó államnak van oka nyugtalankodni, mint inkább Európának. Izrael stratégiai helyzetén nem sokat változtat a dolog, hiszen Irán korábban kipróbált 1500 kilométeres hatótávolságú rakétákat, s azok is képesek elérni Izraelt - fejtegette.
 
Franco Frattini olasz külügyminiszter lemondta szerdára tervezett iráni látogatását. Rómában azzal indokolták a lemondást, hogy iráni részről át akarták helyezni Frattini tervezett találkozóját Ahmadinezsáddal Teheránból Szemnánba. Sajtójelentések szerint azonban több EU-tagállam is bírálta Rómát az Iránnal kapcsolatos európai uniós egység megbontásáért. Az EU-tagállamok ugyanis kerülik a magas szintű találkozókat a teheráni vezetőkkel.

 A nyugati elemzők többsége úgy tartja, Irán egyelőre nem rendelkezik azzal a technológiával, amely nukleáris fegyverek gyártását teszi lehetővé, beleértve a nagy hatótávolságú rakéták által célba juttatható robbanótölteteket is. Több nyugati ország és Izrael viszont úgy véli: Irán öt-tíz éven belül szert tehet erre a képességre. Teherán váltig állítja, hogy rakétaprogramja kizárólag védelmi jellegű, űrkutatási programja a tudományt és a felderítést szolgálja, nukleáris programja pedig békés jellegű.