Lezuhant Air France gép: újabb holttestek, francia tengeralattjáró segíti a keresést

A brazil haditengerészet képe, amelyen az Air France francia légitársaság szerencsétlenül járt gépének egyik,a tengerből kiemelt roncsdarabja látható egy brazil fregatton 2009. június 9-én.

 Megkezdte a kutatást a francia atomtengeralattjáró

A tengeralattjáró csúcstechnológiát képviselői szonárjainak segítségével már meg is kezdte a kutatást az Airbus fekete dobozai után. Egy nap alatt 1296 négyzetkilométer területet kell átvizsgálnia, s nap mint nap más célterületet jelölnek ki számára - közölte Christophe Prazuck sorhajókapitány, a francia hadsereg szóvivője. 

A vezérkar mindazonáltal már a múlt héten figyelmeztetett, hogy "átkozott nagy szerencsére lesz szükség", mert nem ismerik a becsapódás pontos koordinátáit, "de érdemes megpróbálni".
 
A hét végén két amerikai vontatóhajó is a térségbe érkezik, hogy segítsen a kutatási munkálatokban. A Pentagon bejelentette, hogy két olyan készüléket bocsát a kutatást végző egységek rendelkezésére, amelyek 6100 méteres mélységig képesek érzékelni a kibocsátott hangokat. Elméletileg a repülőgépek fekete dobozai egy hónapon keresztül sugároznak jeleket. 

Ha sikerül megtalálni a fekete dobozokat, akkor távirányítású tengeralattjáróval hozzák fel azokat az óceán mélyéről. A "Pourquoi pas" nevet viselő francia kutatóhajó csütörtökön érkezik meg a térségbe, és az általa szállított három távirányítású tengeralattjáró közül kettő akár hatezer méteres mélységbe is lemerülhet.
 
Az Air France francia légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó 447-es számú járata május 31-én éjszaka tűnt el viharos időjárási körülmények között, fedélzetén 228 emberrel, köztük négy magyarországi és egy szlovákiai magyar utassal.  

A katasztrófa okait továbbra is homály fedi. Szakértők szerint az nem elégséges magyarázat, hogy a külső sebességmérő műszerek - az áramlások sebességének mérésére alkalmazható Pitot-csövek - eljegesedtek, s ezért helytelen adatokat továbbítottak a fedélzeti számítógépnek. 

Eközben a L,Express című francia hetilap honlapján azt írta, hogy a francia titkosszolgálatok az utaslistán két gyanús nevet találtak. Állítólag két olyan személyről van szó, akikről tudják, hogy közük van az iszlamista terrorizmushoz. A rendőrség azonban később közölte, hogy "egyszerű névazonosságról" van szó, ez a nyom zsákutcába vezet. A repülőszerencsétlenség után a francia hatóságok nem zárták ki teljes mértékben a merénylet lehetőségét, de nem ezt tekintik a legvalószínűbbnek.

A lezuhant repülőgépeket azonnal meg lehetne találni az orosz GPS-rendszerrel

Orosz tudósok szerint a szerencsétlenül járt repülőgépek roncsait néhány óra alatt meg lehetne találni, ha azok vészadói nem csupán a Cospas-Sarsat rendszer műholdjaira küldenének adatokat, hanem a GLONASZSZ-GPS rendszerbe is, sőt, létezik még egy másik orosz műholdas rendszer is, amely még inkább meg tudná gyorsítani a keresést.

Jurij Koroljov, az űrkutatási berendezések kidolgozásával és gyártásával foglalkozó tudományos kutatóintézet vezetője az Air France lezuhant repülőgépének keresése kapcsán az Interfax hírügynökségnek elmondta: intézetében nemrég befejezték egy olyan adó kidolgozását, amelynek segítségével pillanatok alatt tízméteres pontossággal meg lehet határozni egy jármű helyét. Oroszországban már csak ilyen, a GLONASZSZ/GPS rendszerhez kapcsolódó adókkal látják el a vízi, szárazföldi és légi járműveket, míg Franciaországban és az Egyesült Államokban még a Cospass-Sarsat rendszerbe sugárzó adók vannak a járműveken. 
 
Ez utóbbi rendszer azonban egyfelől nem "látja" folyamatosan a Föld teljes felszínét, s nagy hátránya, hogy az adókat indulás előtt be kell kapcsolni, továbbá hogy csak akkor adnak vészjeleket, ha legalább 40 másodpercig ki vannak téve bizonyos fizikai hatásoknak, s legalább 40 másodpercen át kell vészjelet sugározniuk, hogy azt ne tesztnek tekintsék. 

A Moszkovszkij Komszomolec című lap szerdai számában arról számolt be: Oroszországban már több mint tíz éve létezik egy további műholdas rendszer, amely nem csupán a katasztrófa helyét tudná meghatározni másodpercek alatt néhány méteres pontossággal, hanem végigkövetné annak lezajlását is, s a repülőgép sebességének, pályájának, magasságának, koordinátáinak, irányának ismeretével megkönnyítené az okok pontos tisztázását is. 

Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztériumának tárcavezetője legutóbb idén januárban kérte Dmitrij Medvegyev elnök segítségét ahhoz, hogy az egész Földet folyamatosan "látó", úgynevezett DANKO műholdas rendszerre sugárzó adókkal lássák el Oroszországban főleg a vízi és légi járműveket, ugyanis gyakoriak a balesetek, s a keresési akciók hatalmas összegeket emésztenek fel. 

Az elgondolást támogatta már Borisz Jelcin és Vlagyimir Putyin, s most Medvegyev is jóváhagyta bevezetését, mégsem történt semmi.  Joszif Ajnbinder, a rendszer atyja a lapnak elmondta: az orosz-amerikai-francia-kanadai Cospas-Sarsat rendszer a hajózás számára megfelelő, mert egy hajó nem süllyed el másodpercek alatt, de légi járművek másodpercek alatt lezajló katasztrófáinak esetében alkalmatlan. A Danko öt műholdja - két amerikai, egy-egy orosz, japán és európai - jóval magasabb, geostacionárius pályán van, vagyis a Föld felszínéhez képest egy helyben áll, állandóan látja az egész felszínt, s a beérkező jeleket kódolt csomagokban fél másodpercenként "visszalövi" a földi központba. 
 
A gyakorlati kísérleteket 1999-ben az európai műholdat megcélozva végezték sikeresen, az eredményt benyújtották a polgári légi közlekedés nemzetközi szövetségéhez, a pénzügyminisztérium készült elkülöníteni a pénzt a bevezetésre, s azóta semmi.  A Roszaviakoszmosz főhatóság úgy reagált, hogy továbbra is a Cospas-Sarsat rendszert kell használni, mert ezt teszi a többi civilizált ország is, és nem kell semmit feltalálni. 

Újabb tizenhárom holttestet találtak meg

 Újabb tizenhárom holttestet találtak meg és emeltek ki kedden az Atlanti-óceánnak abban az övezetében, ahol az Air France repülőgépe lezuhant. Ezzel 41-re emelkedett a megtalált áldozatok száma - jelentette be egy brazil katonai szóvivő.
 
A holttesteket a Brazília partjaitól 360 kilométerre fekvő Fernando de Noronha szigetre szállítják előzetes azonosítás céljából, majd a part menti Recife városban viszik tovább, hogy a szakértők DNS-tesztek és fotók alapján kétséget kizáróan megállapítsák az áldozatok személyazonosságát. Kedden két helikopterrel el is szállították az első tizenhat holttestet a szigetre.