Líbia: Kadhafi és az ellenzék is külföldi támogatókat keres

 A felkelők képviselői Catherine Ashtonnal, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével találkoztak Strasbourgban, Kairóban pedig az Egyesült Államok tripoli nagykövetével folytattak megbeszélést - közölték uniós és amerikai források. Egy EU-tisztségviselő elmondta, hogy Mahmud Dzsebril, a felkelők által létrehozott Líbiai Nemzeti Tanács vezetője és Ali Eszavi, a tanács "külügyminisztere" kedden találkozott Ashtonnal, szerdán pedig fel kívánnak szólalni az Európai Parlament ülésén.
   
EU-tisztségviselők mindazonáltal hangsúlyozták: a találkozó nem a líbiai ellenzéki szervezet vagy a testület tagjainak elismerését jelenti, jóllehet az unió lemondásra szólította fel Moammer Kadhafi líbiai vezetőt.
   
Kadhafi Brüsszelbe, Kairóba, valamint Máltára és Portugáliába is megbízottakat küldött.
   
Franco Frattini olasz külügyminiszter szerint Kadhafi emberei azért érkeztek Brüsszelbe, hogy találkozzanak a NATO-országok védelmi minisztereinek csütörtöki és pénteki ülésén részt vevő politikusokkal, illetve az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői pénteki rendkívüli, a líbiai helyzettel foglalkozó csúcstalálkozóján jelenlévőkkel.
   
A nap folyamán egy líbiai repülőgép szállt le Kairóban, s egy neve elhallgatását kérő egyiptomi tisztségviselő azt mondta, hogy Abder-Rahmán ben Ali asz-Szajjid az-Závi vezérőrnagy érkezett Kairóba, aki üzenetet vitt Kadhafi ezredestől.
   
Korábban egy máltai hivatalos forrás közölte, hogy líbiai küldöttek érkeztek az országba, s tárgyalásuk végeztével tovább repültek Portugáliába. Lisszabonban a hírt még nem erősítették meg, de egy brüsszeli forrás szerint a líbiaiak Luis Amado portugál külügyminiszterrel akarnak tárgyalni.
   
Juan Mendez, az ENSZ jelentéstevője bejelentette: vizsgálatot kezdett annak kiderítésére, hogy igazak-e azok az állítások, amelyek szerint a Moammer Kadhafihoz hű erők embereket raboltak el, kínzást alkalmaztak, s többeket ítélet nélkül végeztek ki a líbiai felkelés kezdete óta. Juan Mendez már megkereste a líbiai kormányzatot és információkat kért tőle, amelyekről részletesebben nem nyilatkozott.
   
Az ENSZ által már korábban is foglalkoztatott argentin jogász az ENSZ ítélet nélküli kivégzésekkel foglalkozó jelentéstevőjével és szakértők csapatával együtt végzi a vizsgálatot.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke szerint Moammer Kadhafi népe bombázásával elveszítette legitimitását. Buzek sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy mielőbb döntsön a líbiai légtérzárról, de mint mondta, az EP csütörtöki határozatának elfogadása előtt csupán személyes véleményét mondhatja.
   
Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, ugyancsak Strasbourgban felszólította az Európai Uniót, hogy a líbiai légtérzárról folytasson konzultációt az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy közösen jussanak döntésre. Schmitt is személyes véleményét hangoztatta, és közölte, bár tisztában van azzal, hogy erre még nem volt precedens, az EU és az ENSZ BT konzultációját tartja szükségesnek. A "légtér bezárása szabadságjogokat, biztonságot érintő" kérdés, amellyel nagyfokú óvatosságra van szükség - mondotta.
   
Az Egyesült Államok és szövetségesei a NATO-ban azt fontolgatják, hogy ENSZ-felhatalmazás nélkül jelöljenek ki repüléstilalmi övezetet Líbia felett - jelentette a The Washington Post című tekintélyes amerikai napilap.
   
Miután az ENSZ-jóváhagyás megszerzésében messze nem lehetnek bizonyosak, a líbiai katonai beavatkozás valamilyen formáját fontolgató országok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország - másutt keresnek nemzetközi támogatást tervükhöz, írta az újság amerikai és európai tisztségviselőkre hivatkozva. Megkaphatnák egy regionális szervezet - az Arab Liga, az Afrikai Unió, esetleg az Európai Unió - támogatását elképzelésükhöz - mondták el tisztségviselők.
   
A líbiai nép fegyvert fog a nyugati hatalmak ellen, ha zárlatot akarnak bevezetni az ország légterében, mert e lépésükből kiderülne valódi céljuk: ellopni Líbia olaját - jelentette ki Moammer Kadhafi a TRT török televíziónak adott interjújában. Megismételte azt a vádját, hogy a lázadás az al-Kaida műve, és figyelmeztetett arra, hogy ha a terrorhálózat a hatalmába keríti Líbiát, akkor "káosz lesz az egész térségben, egészen Izraelig".
   
Az LCI francia hírtelevíziónak Kadhafi azt mondta, hogy a Nyugat, s azon belül Franciaország ismét gyarmatosítani akarja Líbiát. Szavai szerint vannak olyan tervek, amelyek szerint országa Nagy-Britannia, Franciaország vagy az Egyesült Államok gyarmatává válik.
   
A Moammer Kadhafihoz hű erők harckocsikkal, rakétákkal, harci gépekkel ellentámadást indítottak az ország keleti felét ellenőrzésük alatt tartó felkelők ellen és a nap folyamán elfoglalták az-Záviját.  Egy szemtanú beszámolója szerint a békeidőben 200 ezer lakosú az-Závija utcáin harckocsik és harcjárművek dübörögnek.
   
Heves ágyúzás volt hallható szerdán a líbiai tengerparti front felől, amely Tripolitól 550 kilométerrel keletre húzódik. A Kadhafihoz hű erők a Rász-el-Unúftól nyugatra lévő Asz-Szidarban egy olajkikötőt is lőttek, amelynek területéről szemtanúk sűrű fekete füstöt láttak felszállni.

OLDALTÖRÉS: Lakásfoglalók a Kadhafi-fiú londoni villájában

Lakásfoglalók a Kadhafi-fiú londoni villájában

Lakásfoglalók a Kadhafi-fiú londoni villájában

Lakásfoglalók a Kadhafi-fiú londoni villájában

Lakásfoglalók költöztek be szerdán Kadhafi líbiai vezető egyik fiának nagy értékű londoni luxusvillájába, és a líbiai rezsim megdöntéséig nem is szándékoznak távozni onnan.

A "Topple The Tyrants" (Elűzni a zsarnokokat) nevet viselő csoport az elegáns észak-londoni Hampstead Garden negyed 10 millió font (több mint 3 milliárd forint) értékű egyik vöröstéglás, ötszintes kúriájában vert tanyát. Az ingatlan birtokosának kiléte hivatalosan nem ismert, de a brit sajtó egyöntetűen úgy tudja, hogy a villa tulajdonosa Szaif al-Iszlam Kadhafi, a líbiai vezető egyik fia.
   
Montgomery Jones, a csoport szóvivője szerdán az BBC-nek kijelentette: Szaif al-Iszlam Kadhafi és a líbiai rezsim tagjai "fontmilliókat, sőt fontmilliárdokat" raboltak el a líbiai néptől, és a londonihoz hasonló rezidenciákban élnek.
   
Jones közölte, hogy a csoport a londoni luxusvillát "jogos tulajdonosának, vagyis a líbiai népnek" fogja visszaszolgáltatni.
   
A házat elfoglaló csoport külön nyilatkozatot is kiadott, amelyben leszögezi: nem bízik abban, hogy a brit kormány "megfelelő módon zárolja" a líbiai rezsim korrupcióval szerzett értékeit, ezért vette saját kezébe az ügyet. A közlemény szerint a lakásfoglalók szívesen látják a villában a líbiai konfliktus menekültjeit, illetve bárkit, aki zsarnoki és elnyomó rendszerek elől menekül bárhol a világon.
    
Az elfoglalt házban nyolc hálószoba van, emellett úszómedence és szauna is tartozik hozzá.
   
A lakásfoglaló csoport megjelenésének hírére a rendőrök szerdán kivonultak a helyszínre, de később intézkedés nélkül távoztak.
   
A brit kormány már korábban közölte, hogy zárolta Kadhafi és családja Londonban található vagyonát, de e vagyon értékét nem fedte fel.
   
A bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket tömegével kiszivárogtató WikiLeaks portálra hivatkozva a The Daily Telegraph - legnagyobb brit konzervatív napilap - a minap azt írta, hogy több mint 30 milliárd dollárnyi - elsősorban ingó - vagyona van Kadhafinak és a líbiai rezsimnek Londonban.

OLDALTÖRÉS: Nagy tüntetést szerveztek Závijában Kadhafi mellett

Nagy tüntetést szerveztek Závijában Kadhafi mellett

Nagy tüntetést szerveztek Závijában Kadhafi mellett

Nagy tüntetést szerveztek Závijában Kadhafi mellett

Nagy tömegtüntetést szerveztek Moammer Kadhafi líbiai vezető hívei az-Závijában, amelyet szerdán visszafoglaltak a felkelőktől a kormányerők. Az állami televízió zászlókat lengető embereket mutatott a híradójában azzal az alámondással, hogy "az óriási tüntetés a város főterén zajlik a forradalom vezetőjének támogatására". 
   
A Tripolitól 40 kilométerre nyugatra fekvő az-Závija volt az a pont, ahol a felkelők a legközelebb jutottak a fővároshoz a 19 napja kitört mozgalom során, és hosszú időn át kitartott a visszafoglalására tett erőfeszítésekkel szemben. Az egyik harcos fogadkozott, hogy most sem adják fel, hanem az éjszaka ellentámadást indítanak. "Ez még nem a vége" - mondta telefonon a brit hírügynökségnek. Külföldi tudósítókat nem engednek be a városba.
   
A szerdai jelentések szerint jelentős kormányerők közelednek az ország harmadik legnagyobb városa, Miszuráta felé is, amely 150 kilométerre keletre van Tripolitól. Miszurátában vasárnap már voltak összecsapások, amelyekben 21-en vesztették életüket. A felkelők azt állítják, hogy végezni tudnának Kadhafi erőivel, ha a külföld repülési tilalmat rendelne el.
   
"Ha biztosítják a tilalmi övezetet, teljes győzelmet aratunk. Ha a zsoldosok toborzását is megakadályozzák neki (Kadhafinak), órákon belül eljön a vége" - jelentette ki  Háfiz Goga, a Líbiai Nemzeti Tanács szóvivője.

OLDALTÖRÉS: Közel-Kelet-szakértő: az arab világ forrongásának kétféle olvasata van

Közel-Kelet-szakértő: az arab világ forrongásának kétféle olvasata van

Közel-Kelet-szakértő: az arab világ forrongásának kétféle olvasata van

Közel-Kelet-szakértő: az arab világ forrongásának kétféle olvasata van

 Az arab világ hetek óta tartó forrongásának kétféle olvasata van, a patetikus értelmezés szerint forradalmak zajlanak, arab ébredésről van szó, míg a pragmatikusabb megközelítés szerint alapvetően csak tüntetések történtek - mondta Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) rendezett szerdai konferencián, megjegyezve, hogy ő inkább az utóbbi felé hajlik.

 Az egyidejű és egymásra ható megmozdulásoknak belső és külső kiváltó okai is voltak - mutatott rá a BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezetője a Forradalmi hullám az arab világban című tanácskozáson.
   
A belső okok között vannak társadalmi jellegűek (kiáltó egyenlőtlenségek, munkanélküliség, lakáshiány, az áremelkedések és a kilátástalanság; a lakosság nagy része a létminimum szintje alatt él, a modernizációs válság a régió egészét sújtja), és politikaiak (autokratikus rendszerek, demokrácia hiánya, kiterjedt korrupció és a szabadság iránti igény). Külön kiemelte a mozgalmak azon egyedi jellemzőjét, hogy mindenhol döntő szerepet játszik a fiatalság, a népesség 60 százaléka 30 év alatti. Az egyik legfontosabb külső oknak az Egyesült Államok - szerinte - "totálisan elhibázott" Közel-Kelet-politikáját nevezte; Washington szavakban a demokrácia terjesztése mellett állt ki, a valóságban azonban autokratikus rendszereket támogatott.
   
Rostoványi Zsolt kifejtette: az események fő sajátosságai közé tartozik az autokratikus rendszerek megrettenése és megrendülése, valamint azok megdönthetőségének pszichikai érzése. Ugyancsak a közös jellemzők között sorolta az információs technikák, köztük az internet, a Facebook és a mobiltelefonok szerepét. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egyes vélemények szerint az egész megmozdulássorozat fő szervezője az al-Dzsazíra katari központú arab hírtévé.
   
Az egyetemi professzor arra is rámutatott, hogy az arab változásoknak nincsenek tekintélyes vezetőik és nem látni a tüntetések mögött markáns forradalmi ideológiát. Elmondta, hogy a tüntetéseknek nincs iszlamista jellege, és nem érzékelhető Amerika- és Izrael-ellenesség sem. Fontos közös sajátosság a spontaneitás, valamint, hogy tisztázatlanok az elérendő célok, nem tudni, hogy csak vezető-, illetve kormány- vagy rendszerváltásról van szó.
   
A BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezetője az arab világban végbemenő változások egyik legfőbb következményének az arab öntudat, a pánarabizmus erősödését nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem osztja azokat a véleményeket, hogy a megmozdulások nyomán tág tere nyílik az iszlamizmusnak, szerinte éppen az az egyik fő tanulság, hogy bebizonyosodik, annak létezik alternatívája.
   
A szakértő arra is kitért, hogy a változások miatt - amelyek végét és hatását egyelőre nem lehet látni - a hatalmon levő vezetések több országban jelentős engedményeket tettek: Szaúd-Arábiában 35 milliárd dollárt költenek jóléti kiadásokra, a jemeni elnök megígérte, hogy nem indul a következő választáson, Algériában eltörölték a szükségállapotot, Jordániában leváltották a kormányt, Tunéziában a miniszterelnök mondott le, és szinte mindenhol gyors reformokat ígértek.
   
Rostoványi Zsolt szerint a Nyugat továbbra is a térség stabilitásának vagy demokratizálódásának dilemmája között őrlődik, ez a "baráti diktátorok" vagy az esetleg kiszámíthatatlan demokratikus rezsimek támogatását jelenti.