Mahmúd Ahmadinezsád nyerte az iráni választást, kihívója manipulációról beszél

Mir Hoszein Muszavi reformpárti iráni elnökjelölt támogatói Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő elnök óriásplakátját és szemeteskukákat égetnek Teheránban az iráni elnökválasztás utáni napon, 2009. júnus 13-án.A hivatalos végeredmény szerint Mahmúd Ahmadinezsád elnök megnyerte az elnökválasztást.a szavazatok 62,6 százalékának megszerzésével. Legfőbb riválisa, az egykori kormányfő, Mir Hoszein Muszavi 33,75 százalékot ért el. (MTI/AP)

A hivatalban lévő elnök, Ahmadinezsád a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg, legfőbb riválisa, az egykori kormányfő, Mir Hoszein Muszavi 33,75 százalékot kapott. Ahmadinezsád egy szombat esti televíziós beszédben "szabadnak" minősítette a választást, amely újabb négy évre biztosítaná számára az elnöki széket. "Az emberek a politikámra szavaztak" - közölte. 

Tüntetések az eredmlny miatt  eltűntek a voksok

Muszavi elítélte a választási eredmény "manipulációját", amivel "önkényuralom" veheti kezdetét. Hívei Teheránban autógumikat égettek a belügyminisztérium épülete előtt, másutt egy kereskedelmi bankot gyújtottak fel, és több száz fiatal csapott össze motoros rohamrendőrökkel, akik botokkal ütlegelték őket, és próbálták feloszlatni a tömeget. Egyes hírügynökségi jelentések szerint könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen, akiket Muszavi az este folyamán nyugalomra intett.
 
Szemtanúk szerint az ország fővárosában az iszlám forradalom, azaz 1979 óta nem volt példa ilyen mértékű erőszakos demonstrációra, egyeseket a jelenetek az 1999-es diákmegmozdulásokra emlékeztették. Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah megköszönte az irániaknak a tömeges (85 százalékos) részvételt és arra intette az ellenzéki politikusokat, hogy "tartózkodjanak provokációktól". "Úgy vélem, az ellenfélnek az a szándéka, hogy ellenséges provokációjával aláássa a választás nagyszerűségét" - mondta szombati televíziós beszédében.

Szadek Mahszuli belügyminiszter az eredmény kihirdetésekor elismerte, hogy magában a fővárosban Muszavira több voksot adtak le, mint az elnökre. Figyelmeztette a fiatalokat, hogy a tüntetéseket nem engedélyezték, ám az erős rendőri jelenléttel dacolva, Muszavi több ezer híve felvonult és "halál a diktátorra" üvöltésekkel követelték Ahmadinezsád lemondását. Mások az út közepén ülősztrájkot folytattak, azt kiáltozták, hogy "Muszavi, szerezd vissza a voksainkat", és azt kérdezték: "Mi történt a szavazatainkkal?"

Iránban korlátozták az információáramlást: nem lehetett sms-üzenetet küldeni, Muszavi honlapjait alig vagy egyáltalán nem lehetett elérni, az állami tv csak az elnök győzelméről adott hírt, de kihívója vádját, hogy választási csalást követtek el, már nem közölte. A rendőrség megakadályozta Muszavit abban, hogy sajtókonferenciát tartson, illetve hogy beszédet mondjon hívei előtt.
 
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Washington figyelemmel követi az iráni választás fejleményeit, és reményének adott hangot, hogy az eredmény az iráni nép akaratát tükrözi. Egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú amerikai tisztségviselő sürgette Iránt, hogy békés megoldást keressen, bármilyen vita támadjon is az elnökválasztás körül. Felszólította Teheránt, hogy "ragadja meg az alkalmat" és bocsátkozzon közvetlen párbeszédbe Washingtonnal.

Izrael aggodalommal fogadta az Ahmadinezsád győzelméről szóló hírt, Szíria és a palesztin Hamász üdvözölte azt.


Ahmadinezsád, a vitatott elnök

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, aki szombaton biztosította újraválasztását, a Nyugat mumusának számít, miközben populista politikája odahaza vitákat vált ki.

Ez az ultrakonzervatív politikus, aki a szegények védelmezőjének és az iszlám elkötelezettjének tünteti fel magát, agresszív retorikája miatt magára vonta a nagyhatalmak dühét. 2005-ben, kevéssel meglepő győzelme után azzal vált különösen ismertté, hogy kijelentette: Izraelnek "el kell tűnnie a térképről", a holokauszt pedig csak egy "mítosz".

Országa nukleáris programját Ahmadinezsád egy olyan vonathoz hasonlította, amelyen nincs fék és nem mozog hátrafelé. Ő testesíti meg az iráni nukleáris program feladásának ellenzését. Iránban számos közgazdász bírálta az "olajdollárok" nagyszabású osztogatása miatt, ami magas, közel 24 százalékos inflációt eredményezett, anélkül, hogy csökkent volna a munkanélküliség és a szegénység.
 
Ahmadinezsád 52 éves, házas, két fiú- és egy lánygyermek apja. Egy kovács fiaként látta meg a napvilágot a Teherántól 90 kilométerre délkeletre fekvő kis faluban, Aradanban. Teheránban nőtt fel, és közlekedésszervezési témában doktorátust is szerzett. Az 1979-es iráni forradalom idején a teheráni iszlamista diákok soraiban tűnt fel, majd a Forradalmi Gárda, a rendszer ideológiai hadseregének a tagja lett.

Később Ardebil tartomány kormányzója, ez az első politikai posztja. 2003-tól Teherán polgármestere lett, s ezt a posztját használta ugródeszkaként ahhoz, hogy 2005 júniusában az ország elnökévé váljon. Az egyik legutóbbi televíziós vitában a nép fiaként tüntette fel magát, azt állítván, hogy csak professzori fizetéséből él. Populizmusa még mindig tetszésre talál a városi és a vidéki tömegek körében. Ahmadinezsád a kormányzás új stílusát honosította meg, például azzal, hogy minden második-harmadik héten vidéki városokban tartja a minisztertanács ülését, hogy "jobban megértsék a nép problémáit".

Négy év alatt 20 millió segítséget kérő levelet kapott, s külön szolgálatot hozott létre a levelek megválaszolására.
Amennyiben Ahmadinezsád újjáválasztása véglegessé válik, válaszolnia kell Barack Obama amerikai elnök párbeszédet kezdeményező ajánlatára. Obama úgy döntött, hogy "kezet nyújt" Iránnak. Ahmadinezsád ezt nem utasította vissza, ugyanakkor változtatást kért az amerikai politika "gyakorlatában". Ezzel párhuzamosan folytatta agresszív retorikáját, s a holokausztról a közelmúltban ismét azt állította, hogy az egy "nagy becsapás" volt.