Négy magyar nagykövetséget és nyolc főkonzulátust zárnak be

Erről Balázs Péter külügyminiszter beszélt kedden Budapesten. 

Európában csak a luxemburgi nagykövetséget zárja be Magyarország. Latin-Amerikában Venezuelában és Chilében, Délkelet-Ázsiában pedig Malajziában zárja be kapuit a magyar nagykövetség. 

A főkonzulátusok közül a düsseldorfi, a lyoni, a krakkói, a chicagói, a torontói, a Sao Paulo-i, a hongkongi és a sydney-i szűnik meg - mondta a miniszter.

 A nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletek közül hármat összeköltöztetnek az ugyanabban a városban lévő másikkal. Párizsban az UNESCO-képviselet a helyi magyar nagykövetségre, Genfben a WTO-képviselet az ENSZ-képviseletre költözik, Bécsben pedig az EBESZ és az ENSZ-képviselet költözik össze - tette hozzá.

 A változtatással a világ nyolcvan országában valamivel több mint száz magyar külképviselet marad - emelte ki. 

"Ma úgy látjuk a minisztérium felelős vezetőivel együtt, hogy ezeket a lépéseket meg kell tenni. Lehet, hogy holnap vagy holnapután másutt új képviseletet nyitunk. Minden ország zár be és nyit képviseleteket" - mondta Balázs Péter.

A bezárások hetven munkatársat érintenek, de mindenkinek lesz helye a tárcánál, senki nem kerül az utcára - fűzte hozzá.

Mint mondta, az átszervezés után még nagyobb szerepük lehet a tiszteletbeli konzuloknak, megpróbálják még jobban bevonni őket a tényleges konzuli ügyekbe. Jelenleg több mint kilencven országban több mint kétszáz tiszteletbeli konzulja van Magyarországnak - mutatott rá a tárcavezető.

A képviseletek ingatlanjai a nemzeti vagyonkezelő kezében vannak, a Külügyminisztérium az eladáshoz szükséges feltételek megteremtésében segíthet. Az értékesítésből befolyó pénz is a központi költségvetésbe kerül - mondta Balázs Péter.

A bezárásokkal évente kétmilliárd forintot spórolhat meg a Külügyminisztérium - fűzte hozzá.
Az érintett országokat kedden tájékoztatják a magyar képviseletek bezárásáról - mondta a miniszter.

Balázs Péter azt követően tartott sajtótájékoztatót a bezárásokról, hogy tájékoztatta a kérdésben az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságát.

A külügyminiszter a testület ülésén hangsúlyozta: "az a méret, amit mi képviselünk, és azok az ambíciók, az az aktivitás, amit mi zászlónkra tűztünk, a jelenleginél szűkebb hálózatot indokol". Szerinte a 80 ország nagyjából száz képviselettel a svéd modellnek felel meg.   

Balázs Péter az ülésen kiemelte: 49 milliárd forint volt eredetileg a minisztérium költségvetése az idei évre, ezt csökkentette a kormány 44 milliárdra. Ezenkívül az árfolyamveszteség is sújtotta a tárcát. 

A Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalások eredményeként a Külügyminisztérium visszakapja az árfolyamveszteséget. Így a tárcát emiatt nem éri veszteség - fűzte hozzá.

A nemzetközi tagdíjakat is hiánytalanul ki fogja fizetni Magyarország. Ugyanakkor felülvizsgálják, hogy milyen nemzetközi szervezetekben és milyen tagdíjak mellett érdemes részt venni - mondta Balázs Péter.



Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi és Határontúli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke üdvözli Balázs Péter külügyminisztert Fotó: MTI/Soós Lajos

A tárcavezető arról is beszélt, hogy egy új épülettel bővül majd a Külügyminisztérium, amelyben 150 ember dolgozhat. Erre azért is szükség volt, mert az EU-elnökség idején több helyre lesz szükség - tette hozzá.

A Fidesz szerint rossz lépés

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke szerint a nagykövetségek nem visznek, hanem hoznak az országnak, "önsorsrontás" a képviseletek bezárása. Sok esetben ugyanis gazdasági növekedési központokból vonul ki Magyarország. Aránytalan a képviseletek bezárásával okozott kár és a remélt haszon - tette hozzá.

A változtatásokkal ráadásul a kormányzat "halálra ítélte" a diaszpóra magyarságát - hangsúlyozta.

"Ez szimbolikusan, politikai PR-szempontból így eladható, de a külpolitikai kár, amit ezzel okozunk, az azt gondolom, hogy felmérhetetlen" - emelte ki Németh Zsolt.

A külképviseleti rendszer ilyen jellegű átalakítása "össznemzeti ügy", a  kormány ezért helytelenül járt el, amikor ezeket a döntéseket az ellenzékkel való egyeztetés nélkül hozta meg - hangsúlyozta a politikus.

A Fidesz nem tudja elfogadni a külképviseleti rendszer ilyen átalakítását, kormányra kerülése és a felülvizsgálat után újranyitják a bezárt képviseleteket - emelte ki Németh Zsolt.

Kozma József, a bizottság szocialista alelnöke kiemelte: kifejezetten pozitív, hogy a realitásokra figyelemmel alakítja át a Külügyminisztérium a külképviseleti rendszert. 

Kovács Kálmán, a bizottság liberális tagja szerint nagyobb óvatosságra lenne szükség, és a gazdasági érdekeket jobban figyelembe kellene venni az átalakításkor.

"Az elmúlt időszak külügyi átalakítási folyamatának jellemző vonása, hogy a gazdasági szempontrendszer nem tudott markánsan meggyökerezni" - tette hozzá.

Forrás: MTI