Szigorítja az EU az Irán és a Szíria elleni szankciókat

A szíriai ellenzéket sújtó véres hatósági megtorlás folytatódása miatt tovább szigorították a Szíria elleni szankciós intézkedéseket is.

A nyugat-balkáni helyzetet, a szerb-koszovói viszonyt áttekintve a külügyminiszterek elfogadhatatlannak nevezték az Észak-Koszovóban történt erőszakos cselekményeket, a kétoldalú viszony megjavítását célzó tárgyalások folytatására buzdították Belgrádot és Pristinát. Szerbia és Koszovó között az uniós külügyminiszteri tanácskozással egy időben - szintén Brüsszelben, EU-elnöklet alatt - megbeszélések folytak arról, hogy ki tudnak-e alakítani olyan, integrált határigazgatási rendszert, amellyel oldható a feszültség a szerb-koszovói határtérségben.

Szerbiával kapcsolatban Martonyi János újságíróknak elmondta: az időszerű EU-bővítési kérdéseket ugyan csak a jövő hétfőn tekintik át Brüsszelben miniszteri szinten - a december 9-i EU-csúcsra való felkészülés keretében -, a magyar álláspont azonban az, hogy Budapest támogatja az Európai Bizottság októberi javaslatát. Ebben az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azt indítványozta, hogy Szerbia kapja meg az EU-tagjelölti státust, Montenegróval kapcsolatban pedig döntsenek a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséről.

Martonyi szerint az észak-koszovói feszült helyzet ugyan aggasztó, de Magyarország megítélése szerint ez még nem ok az európai bizottság javaslatának az elutasítására. A szerb csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését az uniós végrehajtó intézmény is a szerb-koszovói viszony tárgyalásos úton történő megjavításához kötné - hívta fel a figyelmet Martonyi.

A magyar miniszter ugyanakkor emlékeztetett arra: a szerb parlament a jövő hétfőn - még az EU-országok brüsszeli miniszteri értekezletének kezdete előtt - szavaz a rehabilitációs törvényről.

A jogszabálytervezet szövege a vajdasági magyarok képviselői szerint alkalmas a korábban elfogadott szerb kárpótlási törvény hibájának a kijavítására. A kárpótlási törvény lényegében a kollektív bűnösség elvét érvényesítette.

Martonyi János reményét hangoztatta, hogy a szerb törvényhozás a rehabilitációs törvényt változtatás nélkül elfogadja. Addig azonban - hangsúlyozta - a szerb EU-tagjelöltség magyar támogatása feltételes.

Ami Iránt illeti, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése katonai jelleget tulajdonított a teheráni kormányzat nukleáris fejlesztési programjának. Az EU már korábban életbe léptetett korlátozó intézkedéseket Iránnal szemben. Ezek részben természetes személyeket sújtanak vízumtilalommal, illetve vagyonzárlattal, valamint jogi személyek - iráni vállalatok, intézmények - vonatkozásában rendelik el az Európában fellelhető javak befagyasztását. Most 180 további természetes, illetve jogi személlyel bővítették ki az ilyen tilalommal sújtottak listáját.

A tanácskozásról kiadott közös állásfoglalás szerint szükségesnek tartják azonban a miniszterek annak a megvizsgálását is, hogy miként lehet nemzetközileg elszigetelni az iráni pénzügyi intézményeket, illetve milyen szankciókat lehet érvényesíteni az iráni szállítási-közlekedési szektorral, az energiaszektorral, valamint az Iráni Forradalmi Gárdával szemben. A kérdésre januárban, a következő EU-külügyminiszteri értekezleten visszatérnek.

Az iráni energiaszektort sújtó esetleges büntető intézkedések kapcsán felmerül az a gond - és ennek az aggodalomnak többen hangot adtak a csütörtöki tanácskozáson -, hogy a korlátozások visszaüthetnek egyes EU-országok, elsősorban a pénzügyileg már így is katasztrofális helyzetbe került Görögország gazdaságára. Alain Juppé francia külügyminiszter újságíróknak azt mondta: megoldható, hogy a Görögországba irányuló iráni olajszállítás felfüggesztése esetén a kieső mennyiséget máshonnan pótolják.

A külügyminiszteri ülésen külön nyilatkozat született a teheráni brit nagykövetség elleni támadás elítéléséről. Több ország e támadás miatt már haza is rendelte konzultációra teheráni nagykövetét. Magyarország ezt nem teszi, mert egy ilyen lépés jelentősen befolyásolná a kis létszámú magyar diplomáciai képviselet működőképességét - közölte újságírókkal Martonyi János. Mint megjegyezte, nagy létszámú nagykövetségek esetében ilyen következmény nincs. Bár Magyarország az eddigiek alapján nem rendeli haza nagykövetét, megkülönböztetett figyelemmel kíséri a fejleményeket - tette hozzá.

Szíriával kapcsolatban a külügyminiszterek arról döntöttek, hogy ezentúl az unióban tilos szíriai államkötvényt vásárolni, a szíriai olaj- és gázszektor számára pedig nem szabad felszerelést szállítani. A szíriai bankok nem létesíthetnek az EU-ban újabb fiókintézményeket, az uniós országok bankjai pedig nem hozhatnak létre újabb közös vállalatokat szíriai bankokkal. Azoknak a szíriai személyeknek a listáját, akik nem kaphatnak beutazási engedélyt az unióba, 12 fővel bővítették. A vagyonbefagyasztással sújtott jogi személyek - nagyrészt szíriai vállalatok - száma 11-gyel növekszik.

Az uniós külügyminiszterek közös állásfoglalásban üdvözölték az Arab Liga azon erőfeszítéseit, amelyek a szíriai elnyomás beszüntetésére irányulnak.