2009.05.13. 15:16
Vállalkozók figyelem: Szlovénia vevő a magyar árukra!
Lendva - Szlovénia behozatalának legnagyobb része Magyarországról származik, az euróövezethez tartozó állam azonban csak a 16. a magyar külkereskedelmi partnerek között - hangzott el szerdán Lendván, a kis- és középvállalkozások nemzetközivé válásának elősegítésére a határmenti régiókban rendezett konferenciasorozat szlovéniai állomásán.
Robert Grah, a Muravidéki Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója beszélt arról, hogy az utóbbi 8 évben megduplázódott a két ország közötti áruforgalom, amely a múlt évben összességében mintegy 1,5 milliárd eurót tett ki. Szlovéniának - Németország és Ausztria mögött - a harmadik legjelentősebb exportpiaca Magyarország, amely importban az első helyen szerepel, elsősorban a MOL - mint Szlovéniában a legjelentősebb tőkével rendelkező magyar vállalat - révén az országba szállított üzemanyagok, továbbá mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek jóvoltából.
A szakember kifejtette: a Muravidék a nemzetközi árucserében mindössze 3 százalékkal részesedik az ország egészét tekintve, a Magyarországgal bonyolított forgalomban a régió 17 százalékkal részesedik úgy, hogy aránytalanul nagyobb az import mint a Magyarországra irányuló kivitel.
Muravidéken kivitellel foglalkozó cégek legnagyobbika a ruhaipari Mura és az olajipari Nafta vállalat, a behozatalban pedig szintén a Mura a legnagyobb a ruhaipari nyersanyagbeszerzése miatt, ezt pedig a MOL követi a rangsorban. A kamarai vezető úgy fogalmazott: az egy főre jutó GDP és a munkanélküliség tekintetében is a leghátrányosabb, de folyamatosan javuló helyzetben lévő régióban a kis- és középvállalkozások nagyon innovatívnak számítanak, az építőipari, elektronikai és bútorgyártó vállalkozások fejlesztéseikkel az európai piacokon is helyt állnak.
Zeiler Julianna, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa a KKV-k magyarországi helyzetét ismertetve elmondta: az országban mintegy egymillió kis- és középvállalkozás működik, náluk dolgozik a foglalkoztatottak kétharmada, a nemzeti összterméknek pedig 40-50 százalékát állítják elő. A recesszió azonban leghamarabb éppen ezeket a vállalkozásokat érte el.
A magyar-szlovén kétoldalú kapcsolatokról szólva kifejtette: a magyar kivitel 851 millió euró, a behozatal 656 millió euró volt 2008-ban, de a remények szerint a konjunktúra visszatértével nagyobb arányban növekedhet az export. A magyar kivitel legfőbb termékei a gépkocsik, az elektronikai termékek, a gabona, a hús és az energiahordozók, míg Szlovéniából főként háztartási gépek, gépkocsik és járműalkatrészek érkeznek. A legnagyobb magyar üzletkötés a Trigránithoz kötődik, a társaság tavaly nyerte el a ljubljanai városközpont felújítását, amely mintegy 300 millió eurós beruházás.
Zeiler Julianna szólt a további kapcsolaterősítést segítő pályázati forrásokról, így a határon átnyúló együttműködési programról, amelyben Zala és Vas megye mellett a szlovén Muravidék és Podravje régiója vesz részt. A gazdasági tárca tapasztalatai szerint a szomszédos régiók és megyék vállalkozásai számára fontosak az információs és tudásközpontok, amelyek létrehozását a Nyugat-dunántúli Operatív Programból is támogatják.
A KKV-k nemzetközivé válását segítő Omnibusz Vándorkonferencia első állomása áprilisban Kassa volt. Az Europrosperitas 2010 Alapítvány által szervezett sorozat Szabadkán, Nyíregyházán, Kismartonban (Eisenstadt) és Nagyváradon folytatódik.