Külföld

2009.05.13. 15:16

Vállalkozók figyelem: Szlovénia vevő a magyar árukra!

Lendva - Szlovénia behozatalának legnagyobb része Magyarországról származik, az euróövezethez tartozó állam azonban csak a 16. a magyar külkereskedelmi partnerek között - hangzott el szerdán Lendván, a kis- és középvállalkozások nemzetközivé válásának elősegítésére a határmenti régiókban rendezett konferenciasorozat szlovéniai állomásán.

MTI

Robert Grah, a Muravidéki Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója beszélt arról, hogy az utóbbi 8 évben megduplázódott a két ország közötti áruforgalom, amely a múlt évben összességében mintegy 1,5 milliárd eurót tett ki. Szlovéniának - Németország és Ausztria mögött - a harmadik legjelentősebb exportpiaca Magyarország, amely importban az első helyen szerepel, elsősorban a MOL - mint Szlovéniában a legjelentősebb tőkével rendelkező magyar vállalat - révén az országba szállított üzemanyagok, továbbá mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek jóvoltából.

A szakember kifejtette: a Muravidék a nemzetközi árucserében mindössze 3 százalékkal részesedik az ország egészét tekintve, a Magyarországgal bonyolított forgalomban a régió 17 százalékkal részesedik úgy, hogy aránytalanul nagyobb az import mint a Magyarországra irányuló kivitel.

 Muravidéken kivitellel foglalkozó cégek legnagyobbika a ruhaipari Mura és az olajipari Nafta vállalat, a behozatalban pedig szintén a Mura a legnagyobb a ruhaipari nyersanyagbeszerzése miatt, ezt pedig a MOL követi a rangsorban. A kamarai vezető úgy fogalmazott: az egy főre jutó GDP és a munkanélküliség tekintetében is a leghátrányosabb, de folyamatosan javuló helyzetben lévő régióban a kis- és középvállalkozások nagyon innovatívnak számítanak, az építőipari, elektronikai és bútorgyártó vállalkozások fejlesztéseikkel az európai piacokon is helyt állnak.

Zeiler Julianna, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa a KKV-k magyarországi helyzetét ismertetve elmondta: az országban mintegy egymillió kis- és középvállalkozás működik, náluk dolgozik a foglalkoztatottak kétharmada, a nemzeti összterméknek pedig 40-50 százalékát állítják elő. A recesszió azonban leghamarabb éppen ezeket a vállalkozásokat érte el. 

A magyar-szlovén kétoldalú kapcsolatokról szólva kifejtette: a magyar kivitel 851 millió euró, a behozatal 656 millió euró volt 2008-ban, de a remények szerint a konjunktúra visszatértével nagyobb arányban növekedhet az export. A magyar kivitel legfőbb termékei a gépkocsik, az elektronikai termékek, a gabona, a hús és az energiahordozók, míg Szlovéniából főként háztartási gépek, gépkocsik és járműalkatrészek érkeznek.  A legnagyobb magyar üzletkötés a Trigránithoz kötődik, a társaság tavaly nyerte el a ljubljanai városközpont felújítását, amely mintegy 300 millió eurós beruházás.
 
Zeiler Julianna szólt a további kapcsolaterősítést segítő pályázati forrásokról, így a határon átnyúló együttműködési programról, amelyben Zala és Vas megye mellett a szlovén Muravidék és Podravje régiója vesz részt. A gazdasági tárca tapasztalatai szerint a szomszédos régiók és megyék vállalkozásai számára fontosak az információs és tudásközpontok, amelyek létrehozását a Nyugat-dunántúli Operatív Programból is támogatják.
 
A KKV-k nemzetközivé válását segítő Omnibusz Vándorkonferencia első állomása áprilisban Kassa volt. Az Europrosperitas 2010 Alapítvány által szervezett sorozat Szabadkán, Nyíregyházán, Kismartonban (Eisenstadt) és Nagyváradon folytatódik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!