Viharos kampány után elnököt választanak Iránban

Mir Hoszein Muszavi reformpárti iráni elnökjelölt, volt kormányfő egyik zöld kendőt viselő támogatója Muszavi plakátot emel a magasba egy teheráni nagygyűlésen 2009. június 9-én. Iránban június 12-én tartanak elnökválasztást.  A zöld Muszavi pártjának színe. (MTI/EPA/ABEDIN TAHERKENAREH)

Negyvenhatmillió választópolgárt várnak pénteken a szavazóhelyiségekbe, amelyek reggel nyolc órától a részvételi aránytól függően akár éjfélig is nyitva lesznek. A hivatalos eredményeket várhatóan a zárás után 24 órával teszik közzé. 

Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatok minimum 50 százalékát plusz egy szavazatot, június 19-én második fordulót tartanak. 

A két nagy esélyes egyike a leköszönő államfő, a keményvonalas politikát folytató Mahmud Ahmadinezsád. Fő vetélytársa a Nyugaton mérsékeltként emlegetett Mir Hoszein Muszavi volt miniszterelnök: a politikába 20 év szünet után visszatért konzervatív politikust reformerek is támogatják. Rajtuk kívül indul az elnökválasztáson a reformpárti Mehdi Karubi volt parlamenti elnök, valamint a konzervatív Mohszen Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda korábbi vezetője.
 
A választási kampány híven tükrözte az Iránban kialakult mély nézeteltéréseket, amelyeket Ahmadinezsád négyéves tevékenysége váltott ki. A leköszönő elnök, aki a "nép emberének" mutatja magát, az iráni atomkérdéssel és Izraellel kapcsolatos kemény, harcias és nehezen elviselhető kirohanásaival még jobban elszigetelte Iránt a Nyugattól, expanzionista gazdaságpolitikájával pedig belső bírálatok özönét zúdította magára. 

A televíziós vitákban Muszavi azzal vádolta Ahmadinezsádot, hogy külpolitikájával foltot ejtett Irán méltóságán, és rosszul irányította a gazdaságot. A volt miniszterelnök azt ígéri, hogy javítani fogja a külpolitikai kapcsolatokat, bár az ország nukleáris politikájára csekély befolyással rendelkezne, mivel e téren a stratégiai döntéseket az ország legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah hozza meg. 

Ahmadinezsád válaszul becstelenséggel és korrupcióval vádolta ellenfeleit. Szerdán egyenesen úgy fogalmazott, hogy "mocskolódó kampányt folytatnak ellene Adolf Hitler náci diktátor modorában". Korruptnak nevezte Muszavi több támogatóját, köztük Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt elnököt. Emiatt Rafszandzsani szinte azonnal arra kérte Szajed Ali Hameneit, az iszlám köztársaság legfelsőbb vezetőjét, hogy "zabolázza meg" a leköszönő elnököt. 
 
Ahmadinezsád elsősorban a falusi és konzervatív szavazók között népszerű, míg Muszavit a nagyvárosokban élő fiatalok támogatják. Mind a négy jelölt hívei nagy számban vonultak ki az utcára és tüntettek szinte karneváli hangulatban, esténként fiatalok és családok az általuk támogatott jelölt fotójával vagy öntapadós matricákkal díszített autókkal közlekedtek. 
 
A pénteki elnökválasztás aligha változtatja meg Irán fő külpolitikai irányvonalát és nukleáris politikáját, ám Muszavi győzelme nyomán enyhülhetne a feszültség Irán és a Nyugat viszonyában. Egy kormányváltás oldhatná Irán elszigeteltségét, és szabadabb kezet adhatna Washingtonnak és más nyugati államoknak a Teheránnal való kapcsolatépítésre - vélik helyi megfigyelők.


Mahmúd AHMADINEZSÁD iráni elnök integet egy nemzeti zászlóval támogatóinak egy teheráni nagygyűlésen 2009. június 10-én. Iránban június 12-én tartanak elnökválasztást. Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő elnök a négy legesélyesebb jelölt egyike. (MTI/EPA/ABEDIN TAHERKENAREH)