Külföldi

2009.12.18. 14:06

1989: Temesvárott pattant ki a romániai forradalom szikrája

1989. december 16-án Romániában, Temesvárott a tömeg megakadályozta Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A következő napokban a hatalom erőszakkal próbálta elfojtani a tüntetéseket, de ezek átterjedtek az ország többi vidékére és Bukarestre is.

MTI

A megmozdulásokból napok alatt felkelés lett, majd az események forradalommá szélesedtek, elsöpörve Nicolae Ceausescu uralmát  - ez volt a kelet-európai változások legutolsó és legvéresebb mozzanata.

Nicolae Ceausescu 1965-ben a sztálinista Gheorghe Gheorghiu-Dej utódjaként került a Román Kommunista Párt élére, majd két évvel később államfővé is megválasztották. Kezdetben független, nacionalista irányvonalának köszönhetően népszerűségnek örvendett, 1968-ban megtagadta a részvételt a prágai tavasz leverésében, amivel a nyugat rokonszenvét is elnyerte. A következő időszakban ügyesen használta ki külföldi népszerűségét, "a rebellis szövetséges", a "jó kommunista" imázsát. A hidegháború idején hihetetlen taktikai érzékkel játszotta ki egymás ellen a nagyhatalmakat, 1984-ben például elküldte versenyzőit a keleti tömb többi országa által bojkottált Los Angeles-i olimpiára.

Korszakát otthon "új aranykorként" ünnepeltette, jóllehet az az elnyomáson és a megfélemlítésen alapult. A diktatúrát kiterjedt informátorhálózat, brutális titkosrendőrség (a Securitate) tartotta fenn, a Conducatort (Vezető) még a sztálinit is túlszárnyaló személyi kultusz övezte. Képek, versek, filmek magasztalták, képe a tankönyvekben is szerepelt, a nép azonban leírhatatlanul gyűlölte, Draculescuként emlegették. A "Kárpátok Géniusza" minden kulcsposztra a saját embereit ültette, felesége, Elena lett a "kettes számú vezető", Nicu fia a legszűkebb pártvezetésbe, fivérei a hadsereg és a titkosrendőrség élére kerültek, a többi hivatalban rendre váltogatta a kádereket, nehogy valamelyikük hatalmi bázist építhessen ki és versenytársként lépjen fel. Szervezett ellenzék nem létezhetett, bár időről időre kirobbant az elégedetlenség, például az 1987. november 15-i, brutálisan levert brassói munkástüntetés formájában.

Ceausescu kilátástalan helyzetbe hozta országát, amikor úgy döntött, hogy Románia függetlensége érdekében törleszti minden adósságát. Ennek árát azonban a lakosság fizette meg, a cél érdekében mindent korlátozni kellett, a boltokból eltűntek az áruk, az emberek éheztek és fáztak. A Conducator eközben saját ízlése szerint formálta át Bukarestet, megalomán építkezései ma is rányomják bélyegüket a román fővárosra. 1988-ban megkezdődött település-szisztematizálási terve, amelynek során főleg Erdélyben tüntettek el (részben magyar lakta) városokat és falvakat, teljes nemzetközi felháborodás fogadta, Ceausescu és rendszere végképp elszigetelődött.

A forradalom szikrája 1988. december 16-án Temesvárott pattant ki, amikor mintegy 500 ember élőláncot formálva megakadályozta annak a bírósági ítéletnek a végrehajtását, amely a romániai magyarság sérelmei, a falurombolás miatt szavát felemelő Tőkés László református lelkészt gyülekezete, temploma és városának elhagyására kötelezte. Amikor a rendőrök erőszakkal elhurcolták a lelkészt, az élőlánc tüntető tömeggé változott. Az emberek másnap a Temes Megyei Tanács épülete előtt gyűltek össze, a délelőtt folyamán behatoltak az épületbe, kidobálták és tűzre vetették a diktátor képeit és könyveit, Ceausescu-ellenes jelszavakat kiabáltak. A kivezényelt rendőrök, katonák, karhatalmisták a tüntetők közé lőttek, a sortűz halálos áldozatokat követelt. A temesvári véres események világszerte tiltakozások özönét váltották ki, a magyar kormány jegyzékben szólította fel a bukaresti vezetést az emberi jogok tiszteletben tartására.


Ceausescu a történtek ellenére december 18-án hivatalos látogatásra Teheránba utazott, ugyanakkor közölték: Románia lezárta határait és átmenetileg szünetelteti a beutazásokat. Miután a zavargások számos városra átterjedtek, a látogatásáról 20-án visszaérkezett Conducator a televízióban este azt nyilatkozta: reakciós körök és idegen titkosszolgálatok szervezésében huligán elemek provokáltak összeütközéseket, hogy megakadályozzák egy törvényes ítélet végrehajtását, az akciók egyik szószólójaként a magyar rádiót nevezte meg.

Ceausescu 21-én politikai nagygyűlést szervezett Bukarestbe saját támogatására, de beszédét addig példátlan módon a tömeg megzavarta, így addig példátlan módon a tévés közvetítést egy időre megszakították. A megzavarodott diktátor hamarjában a fizetések és a nyugdíjak emelését jelentette be, de a tömeg egy része nem oszlott fel, hanem Temesvárt és szabadságot éltették. Délután már rendszerellenes tüntetések robbantak ki, véres összecsapásokról érkeztek hírek Aradról, Kolozsvárról, Brassóból, Iasiból, Nagyszebenből. A tüntetésekből a nap folyamán felkelés lett, majd a megmozdulások forradalmi jelleget öltöttek.

OLDALTÖRÉS: Emlékezés a forradalomra


 A húsz évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek Temesváron kedden, Tőkés László és Orbán Viktor egyaránt felidézte a romániai forradalmat elindító történelmi napokat és a rendszerváltás után kialakult térségbeli helyzetet is elemezte.


 A húsz évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek Temesváron kedden, Tőkés László és Orbán Viktor egyaránt felidézte a romániai forradalmat elindító történelmi napokat és a rendszerváltás után kialakult térségbeli helyzetet is elemezte.


 A húsz évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek Temesváron kedden, Tőkés László és Orbán Viktor egyaránt felidézte a romániai forradalmat elindító történelmi napokat és a rendszerváltás után kialakult térségbeli helyzetet is elemezte.

Temesváron Tőkés László akkori református lelkész ellen hoztak hatósági intézkedéseket, miután a Panoráma című magyarországi műsorban beszámolt a romániai helyzetről, bírálva a hatóságokat. A diktatórikus rezsim emberei akkor meghurcolták Tőkést és feleségét. A lelkész akkori kiállása a Ceausescu-rendszerrel szemben mozgósította Temesvár lakosságát, tüntettek, a katonaság ezt követő véres cselekményei és Tőkés fellépése szikraként gyújtotta lángra később a diktátor bukásához vezető forradalmat.

Ezekre az eseményekre emlékezve nemzetközi konferencia keretében elemezték az akkori történelmi helyzetet a Temesváron kedden rendezett nemzetközi konferencia résztvevői. Tőkés László, Pozsgay Imre, a Fidesz vezető politikusai a rendszerváltás óta kialakult közép-európai állapotokat is górcső alá vették. 
 
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a kommunizmus bukása utáni "átmeneti korszakról", a régi világ visszahúzó törekvéseiről, a kommunista restaurációs törekvésekről beszélt. Szerinte mégsem volt hiábavaló az elmúlt húsz esztendő, sokat tanultunk az átmeneti korszakból. A térség országaiban azonban le kell zárni az átmenet korszakát - mondta. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságnak elnöke kifejtette: Európához csak a térségünkön belüli együttműködésen keresztül vezet az út, de a magyar térségpolitikát kellően összhangba kell hozni a magyar nemzetpolitikával. Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő szerint a rendszerváltás minden problémája a posztkommunizmus jelenségéből fakad, eljött az ideje, hogy ezt a korszakot véglegesen lezárják.
 
Tőkés László kedden megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést, a Románia Csillaga (Steaua Romaniei) érdemrendet. A Traian Basescu román államfő által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaest keretében adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, a román államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. Tőkés előzőleg átvehette a temesvári polgármesteri hivatal által adományozott emlékplakettet a temesvári eseményekben betöltött szerepéért. 

Barack Obama külön üdvözletben köszöntötte Tőkés Lászlót és a temesvári események résztvevőit. Az amerikai elnök üzenetében, amelyet felolvastak kedd este a Temesvári Operában rendezett gálaesten, úgy fogalmaz: amikor oly nagy szükség volt a változásra, az akkori események szereplői segítettek kikövezni a remény útját, és Románia történelmében új fejezet lehetett nyitni. Obama üdvözölte mindazokat, akiknek bátorsága hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szerte a világon szabadon élhessenek. 

Ezen a napon Tőkés László politikai szándéknyilatkozatot tett közzé a kommunizmus bűneit kivizsgáló nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakítása érdekében. "Azt kérjük az Európai Uniótól mint ötszázmillió polgár intézményes képviselőjétől, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségénél (ENSZ) indítsa be a megfelelő eljárásokat egy olyan nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakításának érdekében, mely lehetővé tenné a kommunizmus ideje alatt elkövetett bűnök, emberiségellenes cselekmények törvényes kivizsgálását és elítélését a nemzetközi jog normáinak megfelelően" - olvasható a nyilatkozatban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!