Külföldi

2009.12.08. 23:29

Lengyel szükségállapot: Jaruzelski a szovjetek beavatkozását kérte 1981-ben

Mégiscsak katonai beavatkozást kért a Szovjetuniótól a lengyelországi sztrájkok letörésére 1981-ben Wojciech Jaruzelski, a kommunista Lengyelország utolsó államfője, legalábbis erre utal egy újonnan napvilágra került dokumentum.

MTI

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) honlapján kedden közzétett irat annak a beszélgetésnek a gyorsírásos emlékeztetője, amelyet Jaruzelski Viktor Kulikovval, a Varsói Szerződés egyesített erőinek akkori főparancsnokával folytatott 1981. december 9-én, néhány nappal a szükségállapot kihirdetése előtt. A Kulikov segédtisztje által lejegyzett dokumentumra Dariusz Jablonski lengyel dokumentumfilm-rendező bukkant rá kutatásai során - közölte a Rzeczpospolita című napilap.
 
A ma 86 éves Jaruzelski mindig is azt állította: éppen azért rendelt el szükségállapotot a Szolidaritás szakszervezet sztrájkmozgalmának letörésére, hogy megelőzzön egy olyan szovjet katonai beavatkozást, amilyennel leverték az 1956-os magyar forradalmat és az 1968-as "prágai tavaszt".

Jaruzelski korábban cáfolta a részleteiben már 1997-ben nyilvánosságra került feljegyzés tartalmát, megkérdőjelezve az irat hitelességét. Egykori ellenfele, Lech Walesa, a lengyelországi kommunizmust végül 1989-ben megdöntő Szolidaritás szakszervezet volt vezetője kedden azt mondta, a tábornokot hazaárulásért bíróság elé kell állítani, ha a dokumentumban foglaltak bizonyítást nyernek.

"Ha az egész országra átterjed, akkor önöknek (a Szovjetuniónak) segíteniük kell rajtunk. Egyedül nem birkóznánk meg (ezzel)" - idézi a feljegyzés Jaruzelskinek a gdanski hajógyárban kibontakozott tiltakozásra vonatkozó szavait. 

Miután szovjet beszélgető partnere erre azt válaszolta, hogy a lengyel csapatoknak segítség nélkül is el kell tudniuk bánni a tüntetőkkel, Jaruzelski az idézet szerint azt mondta, hogy egyes nagyvárosokban nem állnak rendelkezésre katonák. Beszélgetésüket másnap, december 10-én a szovjet kommunista párt politikai bizottsága is megtárgyalta, s Jurij Andropov, a KGB akkori vezetője az ülésen azzal utasította el az intervencióra irányuló kérést, hogy nem kockáztathatnak.
 
A három nappal később kihirdetett és 1983 júliusáig tartó lengyelországi szükségállapot idején több tucat embert megöltek, százakat bebörtönöztek, körülbelül tízezer embert internáltak és betiltották a Szolidaritás szakszervezetet.

A gyorsírásos emlékeztetőnek nem csupán történelmi jelentősége van Lengyelország számára. Jaruzelski ellen az IPN kezdeményezésére 2007 áprilisában vádat emeltek "kommunista bűncselekmény elkövetése" címén, éppen a szükségállapot bevezetéséért. A pert azóta többször is el kellett halasztani a tábornok rossz egészségi állapota miatt.

A jobboldali ellenzékhez kötődő Nemzeti Emlékezet Intézetét ugyanakkor sokan bírálják Lengyelországban, azt állítva, hogy politikai "boszorkányüldözést" folyat, ahelyett, hogy tárgyszerű történelmi kutatásokra összpontosítana. Az intézettel még Walesa is összetűzésbe került az IPN által kiadott könyvek miatt, amelyek közül egyesek azt állították, hogy a Szolidaritás alapítója és első elnöke, volt lengyel államfő, életpályájának korai szakaszában együttműködött az egykori kommunista belbiztonsági szolgálattal (SB).

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!