Külföldi

2009.12.04. 15:37

Mikulásra várva: Szent Miklós és Szent Borbála legendája

A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke - ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is.

MTI

Szent Miklós (Nikolaosz) 270 körül született a kis-ázsiai Patarában. Szüleit korán elvesztette, vagyonukat megkeresztelkedése után szétosztotta. A hívők égi jelre választották meg Müra (a mai törökországi Demre) püspökévé, a keresztényüldözés idején börtönbe vetették, kiszabadulva részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. A jótékonykodásáról ismert Miklós, akit már életében szentnek tartottak, 343. december 6-án halt meg. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsukok, tetemét az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát emeltek tiszteletére, ereklyéit a főoltáron helyezték el.

Csodatettei között tartják számon, hogy viharban megmentette egy vízbe esett tengerész életét. Amikor városát éhínség sújtotta, egy gonosz hentes három kisgyermeket ölt meg, hogy kimérje húsukat, Miklós azonban leleplezte, sőt a fiúkat is feltámasztotta. A leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki hozomány híján nem tudta férjhez adni három leányát. A püspöknek fülébe jutott a dolog, de túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Éjszaka dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják el őket. Miklós az utazók, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok, a gyermekek, a hajadonok és az aggszüzek, valamint a zálogházak tulajdonosainak védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak, védőszentje Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Pugliának. Magyarországon mintegy hatvan községet neveztek el róla, például Kunszentmiklóst, Szigetszentmiklóst.

Ünnepe mintegy a karácsony bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz (a magyar Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakja). Szinte minden nép kultúrájában feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja - amelyet egyes források szerint csak a múlt században nyert el. Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű "kísérői" is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: ilyen Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a krampuszok. Hazánkban a Miklós-napi alakoskodásoknak nagy hagyománya van, de az ajándékozás szokása csak a XIX. század második felétől terjedt el. Ma a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba helyezett csizmákba, cipőkbe.

A püspök neve mindenütt más és más: Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, Finnországban Joulupukki, az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas torzult változata. A Szovjetunióban a vallásos vonatkozásoktól megtisztított Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozta a fenyőfát az ajándékokkal, de szilveszterkor. Télapót megpróbálták "exportálni" is a szocialista országokba, hogy kiszorítsák vele a Mikulást és Jézuskát, de csak a neve terjedt el

OLDALTÖRÉS: Varázslatok és jóslások

Nekünk, kései utódoknak is üzenhet megszívlelendőt a Kr. u. 300 körül élt Szent Borbála és Szent Miklós legendája. A néphagyomány szerinti időjóslás talán már érvényét vesztette a klímaváltozással, de a Borbála-ág szerelmi varázslata annyit biztosan ér, mint a méregdrága mobilhívásos jövendőmondók előrejelzései. Ráadásul egy kis tavaszt lopnak a szobánkba.

Nekünk, kései utódoknak is üzenhet megszívlelendőt a Kr. u. 300 körül élt Szent Borbála és Szent Miklós legendája. A néphagyomány szerinti időjóslás talán már érvényét vesztette a klímaváltozással, de a Borbála-ág szerelmi varázslata annyit biztosan ér, mint a méregdrága mobilhívásos jövendőmondók előrejelzései. Ráadásul egy kis tavaszt lopnak a szobánkba.

Nekünk, kései utódoknak is üzenhet megszívlelendőt a Kr. u. 300 körül élt Szent Borbála és Szent Miklós legendája. A néphagyomány szerinti időjóslás talán már érvényét vesztette a klímaváltozással, de a Borbála-ág szerelmi varázslata annyit biztosan ér, mint a méregdrága mobilhívásos jövendőmondók előrejelzései. Ráadásul egy kis tavaszt lopnak a szobánkba.

"Hideg, havas december, jó termést vár az ember" - tartja a népi rigmus. Télelő havában, azaz december tájt eleink sokat fürkészték az időjárás változását, s ebből akár az eljövendő év hőmérsékleti vagy csapadékviszonyaira, no meg a terméshozamra is tudtak következtetni. Ha a hónap első fele enyhébb, akkor kemény télre számíthatunk, ha december második részében kerül el bennünket a fagy, akkor márciusban már jön a tavasz. Miklós napjának időjárásából pedig a decemberi folytatást jósolták meg: további zimankóra lehet számítani, ha december 6-án esik a hó. 
 
Most rajtunk a sor, hogy a klímaváltozás korában megnézzük, mi maradt érvényben ezekből a népi jövendölésekből. Számos más, a károsanyag-kibocsátástól független hagyománya is akad az András napjától, azaz november 30-ától István napjáig, vagyis december 25-ig terjedő adventi időszaknak.
    
Borbála napja, december 4-e a nőknek több helyütt munkatilalmat hozott, de sebaj, elfoglalták magukat mással a lányok, asszonyok. Kimentek a kertbe, hogy megfelelő vesszőt keressenek, meggyőződésük szerint ugyanis az ekkor levágott, és a meleg szobában vízbe helyezett gyümölcsfa-, orgona vagy aranyesőág karácsonyra "vallani" fog. Ha akkorra kivirágzik a leggyakrabban használt barack-, cseresznyegally vagy szőlővenyige, akkor a következő évben kérőt remélhet a hajadon. Amennyiben pedig több ágat is vázába tesz, és mindegyikre cetlit biggyeszt férfinevekkel, akkor az elsőként virágot hozó gallyra helyezett cédulán álló név viselője lesz a jövendőbeli.

Családos asszonyok a família minden tagjának szakajtottak vesszőt. A hiedelem úgy tartja, hogy annak lesz igazán szerencsés a következő éve, akinek az ága elsőként bimbódzik, illetve a legtöbb virágot hozza karácsonyra.
 
A zöld hajtás az élet ősi szimbóluma, de emellett az lehet a népszokás előzménye, hogy e napnak Kr. u. 300 táján élt a névadója. Amikor kereszténysége miatt tömlöcbe vetették, ruhájába cseresznyefaágat rejtett, ivóvizével locsolta, az pedig a lány kivégzése napjára virágba szökött. 
 
A katolikus egyház 1969-ben elegendő történeti bizonyíték híján törölte hivatalos szentjei sorából Borbálát - vagy más néven Barbarát: neve a barbár jelentésű Barbarus szóból ered, annak nőnemű alakja -; ő most nagyvértanú. A gazdag, pogány Dioszkurosz lánya volt, és a kis-ázsiai Nikodémiában élt. Apja annyira féltette szép és okos gyermekét, hogy ahányszor üzleti útra indult, egy magas toronyba záratta. Amikor azonban megtudta, hogy lánya megkeresztelkedett, olyan haragra gerjedt, hogy halálos ítéletet kért rá a Pannónia provinciában született Maximianustól. A császár magára Dioszkuroszra bízta az ítélet végrehajtását: ezt követően az égből villám csapott le, és halálra sújtotta a gonosz apát.

Ide vezethető vissza, hogy Borbála oltalmát kérik villámcsapás és tűzvész ellen. Sok vészharagon látható a képmása. A harangok és a harangöntők védőszentje, továbbá a sújtólég fenyegette bányászoké, mi több, a hegymászóké, akiket útjukon veszélyeztetnek a természeti elemek, a puskapor feltalálása után pedig a tüzéreké. Az ő kegyeibe ajánlották a hegycsúcsokat és az erődítményeket. A görögök hozzá fohászkodnak, hogy védje meg gyermeküket a bárányhimlőtől.

Borbála tiszteletére hazánkban és a környező országokban sütöttek is az asszonyok: gyömbéres mézeskalácsot vagy gyümölcs- más néven püspökkenyeret.

S máris itt vagyunk Szent Miklós napjánál, december 6-ánál, amikor szokás cukrozott narancshéjat is tenni a gyümölcskenyérbe, amelyet újabb kori hagyomány szerint a gyerekek odakészítenek a kitisztított cipő mellé a jó öreg megvendégelésére.

A Borbáláénál ismertebb Szent Miklós legenda háttérét az szolgáltatja, hogy amikor a mai szóval élve korrumpálódott, kalózok paradicsomává lett jómódú Mürában (Myrában) nem tudtak szent életű püspököt jelölni, eldöntötték, hogy az kapja a főméltóságot, aki elsőként lép be felszentelt papként a városkapun - nos, Miklós volt ez az ember, aki utána ötvenkét évig töltötte be püspöki hivatását a terméstől roskadozó déligyümölcsfákkal övezett városban. Valójában történetének fő üzenete mégis abban áll, hogy azokat az arannyal telt zacskókat, amelyekkel egy kishitű apa lányainak juttatott hozományt, és mentette meg őket attól, hogy utcára kerüljenek, nem a nyilvánosság előtt bőkezű adakozóként tetszelegve nyújtotta át, hanem az éj leple alatt dobta be azokat az ablakon, így elkerülve az esetleg dicséretet zengedező tanúkat. 

A házasság, az anyaság, a gyermekek és családok, valamint a szegények és diákok védőszentjeként ismert Szent Miklóst más csodatételei miatt a halászok, a révészek, a vízimolnárok, a kenyérsütők is patrónusukként tisztelték. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!