Széchenyi István halálának 150. évfordulójára emlékeztek Bécsben

A Széchenyinek a bécsi belvárosban álló szülőházában megtartott rendezvényen Gergely András történész, egyetemi tanár és Oplatka András budapesti születésű svájci újságíró, író, egyetemi tanár tartott előadást a nagy reformkori politikus személyiségéről és életútjáról.

Oplatka András rámutatott, hogy Széchenyi a nemzetek születése előtti kor európai világpolgárából vált magyar hazafivá. Gergely András a korabeli erős reformmozgalom és összetett társadalmi háttér közegében helyezte el Széchenyi munkásságát.

Kora magyar nemességének zömével ellentétben első politikai benyomásait nem a vármegyében, hanem a napóleoni háborúkban és számos nyugat-európai utazása során szerezte. Két lábbal állt a földön s mindig a megvalósíthatót kereste a politikában - emlékeztetett Oplatka András. Úgy vélte, a mai kelet-közép-európai politikusok számára példa értékű lehet az, hogy Széchenyi széles európai látókörrel rendelkezett, ez határozta meg világképét és politikai felfogását, és hogy sosem törekedett hatalomra, ehelyett a közérdeket tartotta szem előtt.
 
Egyrészről egy nagyon erős reformmozgalom, a reformkor adta Széchenyi munkásságának a hátterét, másrészről egy összetett társadalmi közeg - mutatott rá Gergely András. Európai összehasonlításban kivételesen magas volt a magyar nemesség aránya a lakosság egészéhez képest, és a köznemesek többsége a liberalizmus mellé állt, a pozsonyi országgyűléseken rendre megszavazták a reformjavaslatokat. A főnemesség ellenben, akiket Széchenyi szeretett volna megnyerni magának, a gyenge városi polgársághoz hasonlóan többségében konzervatív álláspontra helyezkedett. Széchenyi elszigetelődött, amikor megjelent egy új reformáramlat, amelynek Kossuth lett a vezéralakja - idézte fel.

Az április 8-i évforduló alkalmából csütörtökön koszorúzást tart a döblingi Széchenyi-emlékműnél az Országgyűlés küldöttsége és a Széchenyi Emlékbizottság 2010. Ugyanaznap délután Nagycenken ünnepi megemlékezést tartanak, ezen beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök és Pálinkás József, az MTA elnöke.