Külföldi

2010.10.06. 08:12

Október 6., az aradi vértanúk napja: a Habsburgok és Haynau szégyene

1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét - a Habsburg-ház lenagyobb szégyenére. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították.

MTI

A szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák ugyan amnesztiában részesültek, de ez nem büntetlenséget jelentett, sokukat a császári seregbe sorozták be. A magasabb rangú tisztek, tisztviselők és képviselők hadbíróság elé kerültek, a tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg.

Először Pesten gr. Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perére került sor. Batthyányt még 1849 januárjában letartóztatták, és végül az olmützi törvényszék ítélte - felsőbb utasításra - kötél általi halálra. Esetében a bíróság a Bécsben hozott szabályt is megsértette, hiszen a felelősségre vonás csak az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett cselekményekre vonatkozott, Batthyány viszont ekkor már lemondott tisztségéről. Haynau október 5-én erősítette meg az ítéletet.
 
Aradon a 13 tábornokot és egy ezredest szeptember 26-án ítélték felségsértés és lázadás miatt halálra. Haynau ezt 30-án jóváhagyta, de Gáspár András, Ferenc József egykori lovaglómestere büntetését végül börtönre változtatták.

A kivégzéseket október 6-ra, a bécsi forradalom évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, ezért nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta az ítéletet, ami miatt Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza!"
 
Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. (Lázár Vilmos csak ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon.) Előbb a vár északi sáncában a golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt lőtték agyon, majd a többi kilencet akasztották fel a vártól délre egy sebtében összetákolt bitófára. A holttesteket elrettentésül estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett.
 
Az ellentmondó statisztikák szerint a megtorlás során mintegy 500 halálos ítélet született, s körülbelül 110-et hajtottak végre. A legismertebb emigránsokat in effigie - távollétükben - végezték ki, azaz nevüket egy akasztófára szögelték. Másfélezer embert ítéltek sokévi börtönre vagy változtatták erre a halálos ítéletet, a honvédsereg állományának 25-30 százalékát besorozták és hét évet kellett szolgálniuk távol a hazától. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.

OLDALTÖRÉS: Félárbocra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk tiszteletére

 Félárbocra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk tiszteletére

 Félárbocra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk tiszteletére

 Félárbocra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk tiszteletére

Az aradi vértanúk tiszteletére szerdán reggel félárbocra engedték a nemzeti lobogót a fővárosi Kossuth Lajos téren, a magyar közjogi méltóságok jelenlétében.

Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai ezt megelőzően a Batthyány-örökmécsesnél helyeztek el egy-egy szál virágot a 161 évvel ezelőtt, Aradon kivégzett magyar honvédtisztekre emlékezve.

A parlament épülete előtti megemlékezésen Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében előbb a Himnusz alatt felvonták, míg a Szózat dallamára félárbocra engedték az állami lobogót.

A Kossuth téri rendezvényen a közjogi méltóságok mellett megjelentek a magyarországi diplomáciai testületek képviselői. A vendégek között jelen volt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, valamint az Állami Számvevőszék több vezetője.

OLDALTÖRÉS: A román és a magyar nép közös sorsára hívta fel a figyelmet Hende Csaba és Markó Béla

A román és a magyar nép közös sorsára hívta fel a figyelmet Hende Csaba és Markó Béla

A román és a magyar nép közös sorsára hívta fel a figyelmet Hende Csaba és Markó Béla

A román és a magyar nép közös sorsára hívta fel a figyelmet Hende Csaba és Markó Béla

A térség népeinek, így a románoknak és a magyaroknak közös a sorsa az új Európában, a két népet számos területen kötik össze az érdekek, együtt kell keresniük a választ korunk kérdéseire - ezeket a gondolatokat fejtette ki szerdán Aradon Hende Csaba honvédelmi miniszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

A Nemzeti Gyásznap alkalmából az aradi Szabadság-szobornál délután rendezett ünnepségen mindkét politikus a mai kor követelményeinek a tükrében emlékezett meg a 161 évvel ezelőtt kivégzett tábornokokról.


Hende Csaba beszédében megállapította: a Magyar Köztársaság tudja, hogy mivel tartozik a nemzetnek. Együtt kell összekötnünk azokat a szálakat, amelyeket a történelem vagy a közelmúlt felelőtlensége elszaggatatott - mondta. "Román barátaink tapasztalataiból tanulva vezettük be a kettős állampolgárság intézményét a határon túli magyarság számára. Erőteljesen támogatjuk a magyar közösség decentralizációs és autonómia törekvéseit. A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a szórványban élő magyarság sorsára, közösségeinek, intézményeinek megőrzésére és gyarapítására. Figyelünk mindazokra, akik magyarként élnek és dolgoznak, s ha kell, a mindennapokban küzdenek meg nemzetünk jövőjéért, közös megmaradásunkért" - fejtette ki a honvédelmi tárca vezetője. 

A román és a magyar népnek közös a sorsa - hangsúlyozta a miniszter. "Most Dunának, Oltnak valóban egy a hangja. De ez a hang most sem nem morajos, sem nem halotti hang, hanem egy kis jóindulattal és képzelőerővel a jövő zenéjét is meghalljuk benne" - tette hozzá. Kifejtette: most nem csak törekszünk a stratégiai partnerségre, hanem kapcsolataink mindkét fél gondosan mérlegelt és tiszteletben tartott érdekein alapulnak. Ezek számtalan létfontosságú területen kapcsolják össze a két országot - állapította meg.
   
Mindkét nemzet sorsa attól függ, hogy itt, Közép-Európában hosszú távon tudunk-e olyan együttműködést kialakítani, amely választ ad a kor nagy kérdéseire, a globalizáció kihívásaira, az energiagazdálkodás, vagy éppen a Duna stratégia által felvetett kérdésekre - mondta a szónok. "Mindkét nemzet sorsa attól függ, hogy együtt keressük-e, s vajon megtaláljuk-e a béke és a boldogulás közös ösvényeit. Én azt hiszem, hogy van okunk bizakodni!" - hangsúlyozta Hende Csaba.
   
Markó Béla úgy fogalmazott: a Szabadság-szobor nemcsak a magyarok, hanem minden itt élő nemzet szabadságát hirdeti. Emlékeztetett az aradi vértanúk halála óta eltelt százhatvanegy esztendő krónikájára, amelyből úgy tűnhet: a népek, nemzetek soha semmit nem tanulnak a borzalmakból, vagy legalábbis mintha nagyon gyorsan elfelejtenék azokat, újból és újból kezdik elölről a gyűlölködést. "Én nem hiszek abban, hogy nekünk saját kárunkon kellene megtanulnunk mindezt" - szögezte le az RMDSZ elnöke, aki szerint nem szabad ismét a múlt csapdáiba esni, hiszen az idegengyűlölet, a kizárólagosság, az intolerancia ma ugyanolyan veszélyes, mint bármikor a múltban volt.
   
A közös Európa új megkötöttségekkel és kötelezettségekkel jár, de mégiscsak együtt vagyunk már, minden magyar ember és minden nép Európának ebben a részében. Ezeket a népeket együttműködésre ítélte a történelem - állapította meg Markó Béla.
   
Az aradi megemlékezéseken részt vett Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is, jelen volt Ujhelyi István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke és Mesterházy Szilvia, az MSZP elnökének felesége, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul és több más magyarországi és romániai magyar tisztségviselő.

OLDALTÖRÉS: Az Országgyűlés elnöke Kárpátalján emlékezett a nemzeti gyásznapon

Az Országgyűlés elnöke Kárpátalján emlékezett a nemzeti gyásznapon

Az Országgyűlés elnöke Kárpátalján emlékezett a nemzeti gyásznapon

Az Országgyűlés elnöke Kárpátalján emlékezett a nemzeti gyásznapon

 "1849. október 6. nem a kudarc, nem a bukás, nem a vereség dátuma, hanem azé az áldozatvállalásé, amely magában hordozza az újrakezdés és a majdani győzelem esélyeit is" – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a kárpátaljai Nagyszőlősön, a báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártír főispánja emlékművénél tartott megemlékezésen.

A 19. századi magyar szabadságküzdelemmel párhuzamot vonva a házelnök így folytatta: "az elmúlt nyolc esztendő ugyanúgy romba döntötte közös munkánk eredményeit és reményeinket, ahogyan Világos és Arad megsemmisíteni látszottak egy nemzedék két nemzedéknyi erőfeszítéseinek hozadékát. S most itt állunk egy újabb lehetőség küszöbén, ismét a saját kezünkbe kapva a sorsunkat, menthetjük, ami az esélyeinkből megmaradt". 

Egy gazdaságilag kivéreztetett, évtizedekre eladósított, kifosztott és megalázott ország egy csendes, alkotmányos lázadással lerázta magáról a "helytartó tanács" urait, akik idegen érdekeknek kiszolgáltatták és saját önös érdekeik szerint kihasználták a rájuk bízottakat, s ezzel visszaszereztük az esélyt, talán az utolsót, hogy bevégezzük azt a művet, amelyet Perényi Zsigmond és nemzedéktársai elkezdtek – tette hozzá. 

Kövér László hangsúlyozta: Kárpátalja magyarságát az elmúlt nyolc év az anyaországihoz hasonló mértékben "csapdosta meg". Úgy fogalmazott, hogy a szocialista kormányzatok kiszolgáltatták, elárulták, sőt szándékosan megosztották azt a közösséget, amely amúgy is a legnehezebb körülmények közt küzd a fennmaradásért. Az anyaországban tavasszal végbement fordulat a nemzetpolitikában is megteremti egy új kezdet, s benne eddigi mulasztásaink bepótlásának feltételeit – fogalmazott, hozzátéve, hogy "meg kell alkotnunk a húsz éve hiányzó nemzetstratégiánkat, amely keretbe foglalja az egyes nemzetrészek fennmaradását célzó törekvéseinket". Újra célt és értelmet kell adnunk a magyar életnek a Kárpát-medencében, s tudnunk, hinnünk kell, hogy ebben számíthatunk egymásra – mondta.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett megemlékezésen Kovács Miklós, a szervezet elnöke ünnepi beszédében, történelmi párhuzamot vonva, arra szólította fel a több száz fős hallgatóságot, hogy a hónap végén tartandó ukrajnai helyhatósági választásokon szavazataikkal erősítsék a kárpátaljai magyar érdekképviseletet. Arra kérte a kárpátaljai magyarokat, hogy – az önfeláldozó elődök példáját követve – ne adják voksaikat ukrán pártokra, mert ezzel a megmaradás esélyeit csökkentik.

Kárpátalja magyarsága megye szerte megemlékezett a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének évfordulójáról. Ungváron a Kálvária-temetőben Szegelethy János honvéd hadnagy sírjánál és báró Bémer László püspök, felsőházi tag emléktáblájánál emlékezett és koszorúzott a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezésében a város magyarsága és az egyetemi diákság.

Beregszászon a felekezeti temetőkben honvédtisztek síremlékeit, a városban Perényi Zsigmond emléktábláját koszorúzták meg a helyi magyar iskolák diákjainak részvételével. A Beregszászi Művészeti Iskolában zenés-irodalmi összeállítással emlékeztek meg az aradi tizenhármakról a tanintézet növendékei és tanárai. Honvédsírokat koszorúztak a többi között Nagybégányban, Tiszabökényben és Guton.

OLDALTÖRÉS: Lenkey tábornokra emlékeztek Egerben

Lenkey tábornokra emlékeztek Egerben

Lenkey tábornokra emlékeztek Egerben

Lenkey tábornokra emlékeztek Egerben

Az aradi várbörtönben elhunyt Lenkey János honvéd tábornokra emlékeztek az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szerdán Egerben a honvédtiszt sírjánál.

Az 1807-ben Egerben született katonatisztnek ugyanazt a sorsot szánták fogva tartói az 1848-49-es magyar szabadságharc leverése után, mint az Aradon kivégzett 13 honvéd tábornoknak. Lenkey János elméje azonban megbomlott, ezért a halálos ítélet végrehajtását felfüggesztették. Ugyanakkor szabadságát többé soha nem nyerte vissza, 1850-ben, az aradi várbörtönben hunyt el.

Földi maradványait 1936-ban szállították Aradról szülővárosába, Egerbe, ahol nagy pompával temették el. Az Aradon bebörtönzött szabadságharcos hősök közül egyedül Lenkey János nyughelye található Magyarország területén.

Lenkey 1848-ban, a forradalom hírére századával együtt hazaszökött galíciai állomáshelyéről, és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Részt vett a szabadságharc délvidéki hadjárataiban, majd a híres Hunyadi-huszárezred megszervezésében. 1849 elején a komáromi erőd kapitányi tisztét is ellátta. 
 
A megemlékezésen Lenkey János sírjánál Eger város önkormányzatának képviselői tisztelegtek a hős emléke előtt a Lenkey Bajtársi Egyesület vezetőivel, illetve a város egyik oktatási intézményének diákjaival együtt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!