Külföldi

2011.03.16. 07:14

Földrengés, cunami, atomválság - Hogyan tovább Japán? (elemzés)

Japán az elmúlt napokban egyszerre három tragikus eseménnyel került szembe: egy 9-es erősségű földrengés nyomán hatalmas cunami söpört végig az ország északkeleti tengerparti részén, s még most is küzdenek a szakértők az ezek miatt kialakult atomerőművi katasztrófa hatásainak csökkentésén. Több tízezren tűntek el és félő, hogy nagy többségük halott. A gazdasági károk kolosszálisak. Ám hosszabb távon a válság lehetőséget teremthet a kilábalásra az országot már évek óta sújtó komoly problémákból.

MTI

A földrengés - az ötödik legnagyobb, amit a világon valaha is mértek - 2,5 méterrel elmozdította Japán fő szigetét, s 10 centiméterrel eltolta a Föld tengelyét. S még mindig kérdéses, vajon a következő napokban nem érik-e  újabb csapások az országot, amely még mindig nem heverte ki a gazdasági stagnálással, a lakosság elöregedésével és a nemzetközi presztízs csökkenésével fémjelzett "elvesztett évtizedeket."
   
A fukusimai Daicsi atomerőművet a tengerpart közelében építették. Így azután amikor pénteken a japán történelem legnagyobb, 9-es erősségű földrengése megrázta a szigetországot, az azt követő, sokfelé elképzelhetetlen pusztítást okozó tengerár az atomerőművet is elérte. A létesítményben azóta több hidrogénrobbanás is volt, a technikusok pedig tengervízzel próbálják feltölteni a reaktorokat, hogy megakadályozzák a 25 évvel ezelőtti csernobili katasztrófa óta történt legsúlyosabb nukleáris vészhelyzet fokozódását.
   
A fukusimai dráma mindenesetre lerombolhatja sok japán ember hitét a szigetországi nukleáris erőművek biztonságosságában. A katasztrófa ráadásul nagy kihívás elé állítja a mélységesen népszerűtlen kormányt. S végül az újjáépítés elkerülhetetlenül változásokat hoz majd a vidéki körzetekben, márpedig épp ezek azok, ahol Japán idős lakosságának nagy része él.
   
A helyzet furcsasága, hogy ha van ország a Földön, amely fel van készülve a földrengésekre, akkor az Japán.
   
A földmozgások hozzátartoznak a mindennapi élethez: átlagosan minden öt percben történik egy-egy ilyen esemény a szigetországban. Az építtetőket törvény kötelezi, hogy az épületeket földrengésbiztosra tervezzék. Az iskolásokkal eleve begyakoroltatják, mi a teendő ha megmozdul a föld. S számos japánnak van túlélő-készlete. Ennek ellenére a pénteki földmozgás - a maga 9-es erősségével -, s főként az azt követő cunami óriási katasztrófát okozott. Ez utóbbi keresztültört városokon, s mindent lerombolt, ami útjába esett. Kesennuma egyik utcáján egy nagy teherszállító hajó hever, Szendai kikötőjébe pedig egy repülőgépet sodortak a hullámok. S miközben a kormány eddig példátlan méretű humanitárius segítségnyújtási akciót indított be, milliók töltik a hideg kora tavaszi éjszakákat víz, elektromos áram nélkül,  vagy éppen otthonuk elpusztulását siratva.
   
A menedékhelyekre özönlő túlélők többsége középkorú, illetve idős ember: mindez tükrözi a japán társadalom elöregedését, különösképpen a vidéki körzetekben, ahol a farmerek átlagéletkora már most is 66 év.  
   
A cunami tönkretette a vidéki, földművelést folytató Japán egyes részeit, lerombolva számos rízstermelő gazdaságot. Márpedig mindez felgyorsíthatja a japán társadalom politikailag befolyásos rétegét, a parasztságot érintő változásokat: a rizstermelő farmereket jelenleg hatalmas importvámok védik a konkurenciától, s a kormány már bele akart fogni a helyzet megreformálásába.
   
Kan Naoto miniszterelnök vasárnap elismerte: Japán a legnagyobb válsággal néz szembe a II. világháború vége óta. Ugyanakkor sürgette a lakosságot: ne legyen pesszimista, mert az ország egy "New Deal" -típusú (azaz az 1929-33-as világválságot követő amerikai növekedéshez hasonló) gazdasági fellendülést él majd át a most következő hatalmas rekonstrukciós program során.
   
Azonban a majdani újjáépítés, illetve a reformok várható haszna egyelőre igencsak távolinak tűnik. 
   
A japán tőzsde a hét elején zuhant, s legalább hat nagy kikötő olyan komoly károkat szenvedett, hogy várhatóan hónapokig nem tudják újraindítani bennük a ki- és berakodást. S miközben a legtöbb elemző egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy az újjáépítés, valamint a fellendülő lakossági fogyasztás (az elpusztult javak pótlása, újbóli megvásárlása) várhatóan fellendülést hoz majd a gazdaságnak, az is nyilvánvaló, hogy a rekonstrukció költségei tovább fokozzák Japán eleve hatalmas (a GDP kétszeresére rúgó) államadósságát, ami már most is a legnagyobb a fejlett gazdaságok között.
   
Ráadásul egyes közgazdászok szerint a károk mértékét még korántsem lehet számszerűsíteni - különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy esetleges atomkatasztrófa tovább súlyosbíthatja a mérleget.  
   
Ami a világgazdaságot illeti, Japán - noha a Föld harmadik legnagyobb gazdasága - jelenleg nem számít a növekedés fő motorjai közé. Így aztán a katasztrófa valószínűleg kisebb hatást gyakorol majd a világgazdaságra, mint mondjuk a közel-keleti és észak-afrikai események, a maguk olajár-növelő hatásával. Emellett sokan azt remélik, hogy a természeti csapás nyomán a japán belpolitika főbb erői átmeneti tűzszünetet kötnek, megszüntetve ezzel az elmúlt évek káoszát: Kan Naoto már az ötödik japán kormányfő 2006 óta.


Mindenesetre a miniszterelnöknek most az a legfontosabb feladata, hogy segítsen a nukleáris vészhelyzet megoldásában. Noha egy Csernobil-típusú katasztrófa a szakértők szerint kizárt (mindaddig, míg a fukusimai reaktorok védőburkolata kitart, még a fűtőrudak összeolvadása sem okozná jelentősebb mennyiségű radioaktivitás szabadba jutását, márpedig egy amerikai szakértő szerint ezek a védőburkolatok eddig jól működtek), az események mindenképp új érveket adnak az atomenergia ellenzőinek kezébe. Sokat sejtető, hogy az amerikai atomenergetikai ipar soha nem gyógyult fel igazán a Three Mile Island atomerőműben történt 1979-es baleset után. Márpedig Japán ezen a téren eddig óriásnak számított, energiatermelésének majdnem 30 százalékát atomerőművei adták. Voltak olyan tervek, hogy ezt az arányt 2030-ra 50 százalékra növeljék - de ezek most alighanem kútba estek.

"A biztonság terén a közvélemény nem kevesebbet vár az atomenergetikai ipartól, mint a tökéletességet" - írja egy nyugati szakértő, Christopher Swann. "Különösen igaz ez a japánokra, hiszen ez az egyetlen nemzet, amely már átélt nukleáris támadást. A radioaktivitástól való félelem itt mélyen gyökerezik s így még egy kisebb probléma is komoly visszaesést okozhat" - teszi hozzá.
   
Eközben pedig a világban egyre bővül az energiaigény: az Exxon Mobil elemzése szerint 2030-ban 35 százalékkal több energia fogy majd, mint 2005-ben. S mindaddig, amíg a szél- és napenergia nem válik gazdaságossá, az atom az egyetlen olyan komoly forrás, amely a klímavédelmet is szolgálva teljesítheti a növekvő igényeket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!