Külföldi

2010.11.10. 22:49

A muzulmán világhoz szólt Obama: fejlődés, demokrácia, vallás

Amikor Barack Obama amerikai elnök a múlt évben először fordult a muzulmán világhoz annak hagyományos hátországában, Egyiptomban, a beszédében sűrűn hivatkozott a múltra, az iszlámra, és a Közel-Keletet gyötrő feszültségekre.

MTI

Most szerdán, a muzulmán világ távol-keleti peremén elmondott beszédében az indonéz demokráciáról, a fejlődésről és a sokszínűségről elhangzott kijelentései reményt keltőek voltak a jövőt illetően. Ugyanakkor leplezett utalások is voltak a felszólalásban az autokratikus muzulmán országokra. S Obama követendő példaként említette Indonéziát, dicsérve a haladást, amelynek eredményeként az ország diktatúrából életteli, más vallások iránt toleráns demokráciává vált.
   
Kairó és Jakarta eltérő háttérként szolgált ahhoz, hogy az elnök áttekintse Washington kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek között a legfőbb összekötő kapocs a különböző, s gyakran egymással ellentétes módon gyakorolt közös vallás.
   
A beszédek világosan tükrözték ezeket a különbségeket. Kairóban az elnök hét megoldandó közel-keleti problémát sorolt fel. A jakartai beszédben három dolgot dicsért, amelyben szerinte a világ legnépesebb muzulmán országa sikert ért el.
   
"Ez nem azt jelenti, hogy Indonéziában nincsenek hiányosságok. Egyetlen ország sem ilyen. De itt megvan a képesség a faji, területi és vallási különbségek áthidalására" - mondta az elnök.
   
Miközben mindkét beszéd azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem harcol az iszlám ellen, a kairói sokkal erőteljesebben koncentrált a vallásra. Obama négyszer idézett a Koránból, "a civilizáció iszlámmal szembeni adósságáról" beszélt, és kijelentette, hogy a mohamedán vallásnak "büszkeségre okot adó hagyománya a tolerancia".
   
Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy "a muzulmánok egy része körében az a nyugtalanító törekvés tapasztalható, hogy valakinek a hitét azon mérjék le, mennyire utasítja el mások hitét".
   
Jakartában egészen más volt a tónus, ott az amerikai elnök azt mondta: "ahogy az egyéneket nem lehet kizárólag a hitükkel meghatározni, ugyanúgy Indonéziát sem pusztán muzulmán lakossága határozza meg".
   
Egyiptom lakosságának 90 százaléka muzulmán és 10 százalék keresztény, míg Indonéziában a muzulmánok részaránya körülbelül 86 százalék, a keresztényeké pedig 9, s a maradékot a hinduk és más hitet vallók adják.
   
A kairói beszédben legsűrűbben előforduló szavak a valláshoz kapcsolódtak - a "mohamedán", vagy "mohamedánok" 46-szor szerepelt benne, az "iszlám" 23-szor, a "vallás" és a "hit" 17-szer.
   
Ezzel szemben a jakartai beszédben sokkal több említés történt az országról - az "Indonézia" és az "indonéz" 69-szer szerepelt benne -, s az olyan politikai fogalmakról, mint a demokrácia, a haladás, a fejlődés és a szabadság gyakrabban esett szó, mint a vallásiakról.
   
Talán demokratikus vezetői státusát hangsúlyozta azzal, hogy Barack Obama Kairóban a leggyakrabban (45-ször) a "nép" szót használta, jóval többször, mint a 29 említéssel a második helyen szereplő "világ" és a 27-szer említett "mohamedán" szót.
   
Jakartában 49 említéssel az "Indonézia" szó állt az élen, s azt követte a "nép" (20 említés) és a "világ" (14 említés).
   
Az elnök Kairóban hangsúlyosan szólt arról, hogy ismeri az iszlámot, felidézte, hogy annak idején Jakartában gyerekként hallotta az imára hívó müezzineket, mohamedán rokonai vannak Kenyában, s Chicagóban mohamedánokkal dolgozott együtt.
   
Tisztelettel szólt az iszlám civilizáció régi nagy eredményeiről, ígéretet tett rá, hogy küzdeni fog a valláshoz kötődő negatív sztereotípiák ellen, s megvédte a muzulmán nők fejkendő viseléséhez való jogát.
   
Nosztalgiázva Jakartában is beszélt az imára hívó müezzinről, de a vallást illető kijelentéseiben a vallási tolerancia dominált. Röviden érintette csak a Közel-Kelet problémáit, mondván, hogy még sok ott a tennivaló.
   
A Korán, amelynek minden említése tapsot váltott ki Kairóban, említés nélkül maradt Jakartában. Ugyancsak hiányzott a szerdai beszédből a múlt évben szintén nagy tetszést aratott utalás arra, hogy az elnök második keresztneve Hussein.
   
Obama mindkét beszédében kereszténynek vallotta magát, amit az amerikaiak 18 százaléka vitat (ekkora részük úgy vélte a közelmúltban egy közvélemény-kutatásban, hogy az elnök mohamedán.)
   
A kairói beszéd fő témái a szélsőségesség, az izraeli-palesztin konfliktus, a nukleáris fegyverek, a demokrácia, a vallásszabadság, a nők jogai és a fejlődés voltak.
   
Jakartában az elnök három területről beszélt, amelyek "szoros kapcsolatban állnak egymással és alapvetőek az emberiség haladása szempontjából, s ezek a fejlődés, a demokrácia és a vallás".
   
A szerdai beszéd egyébként a muzulmán világban vegyes visszhangot váltott ki. "Fantasztikus volt, különösen amit a vallások közti harmóniáról mondott" - nyilatkozta a Reutersnek Triamy Verdita jakartai egyetemista.
   
Kairóiak viszont megjegyezték, hogy milyen kis mértékben sikerült csak előrelépni a közel-keleti béke felé, amelyről Obama mindkét városban beszélt.
   
"Ezek csak szavak - a végén ugyanaz az amerikai és zsidó politika folytatódik. Ezért van az, hogy Obama kairói beszéde óta semmi nem vált cselekvéssé mindabból, amit mondott" - fogalmazott az egyiptomi fővárosban egy nyugdíjas, Mohamed Abdel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!