Az orosz-ukrán paktum miatt kútba eshet a Déli Áramlat megépítése

Ukrajna-Oroszország-energia-hadsereg

Ukrán-orosz parola Harkivban - ELEMZÉS
  

Irdatlan volumenű üzletet pecsételt meg kézfogásával a múlt héten Harkivban az  ukrán és az orosz elnök. Az egyezmény értelmében Ukrajna tíz éven keresztül jelentős árengedménnyel jut orosz földgázhoz (a megspórolt összeg nyugati források szerint évi 4 milliárd dollár, ami az ukrán GDP egynyolcadának felel meg). Cserébe Moszkva legalább 2042-ig használhatja az ukrajnai Szevasztopol kikötőjét mint az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontját.
   
Kijev sokat nyert ezzel az üzlettel, de sokat is kellett adnia érte - mutatott rá elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A bevételi oldalon említendő a gazdaság legfontosabb ágazatának, a Kelet-Ukrajnában összpontosuló nehéziparnak a jelentős mértékű tehermentesítése. Az olcsó orosz földgáznak köszönhetően az ukrán acélipar termékei jelentős árelőnyhöz jutnak a piacokon. A Naftogaz nevű veszteséges (állami) olaj- és gázkonszern is fellélegezhet, hiszen már-már tönkrement a magas importárak és a mesterségesen alacsonyan tartott fogyasztói gázár közötti különbségtől. Az állami költségvetés, amelynek rendszeresen "adakoznia" kellett a Naftogaz kisegítése érdekében, milliárdos mozgástérhez jut.
   
Végeredményben Kijev lehetőséget kap a költségvetési hiány olyan mértékű korlátozására, hogy ezáltal megnyílhat az út a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ősszel befagyasztott hitelkeretének újbóli folyósítása előtt. Ukrajna 12 milliárd dollárra számít a következő 30 hónap alatt. Ha megnyílik a pénzcsap, Viktor Janukovics elnök - választási ígéretéhez híven - jelentősen fölemelheti a nyugdíjakat és a minimálbért, amivel tartósíthatja választóinak rokonszenvét.
   
A fenti előnyökkel ugyanakkor jelentős költségek állnak szemben a kiadási oldalon. A szevasztopoli kikötő kizárólagos használatával Oroszország hosszú időre szóló destabilizáló potenciálhoz jut, amelyet bármikor kihasználhat az Ukrajnára kifejtendő nyomás érdekében. Szevasztopol lakossága amúgy is oroszbarát érzelmű. Amennyiben Kijev egy napon ismét megpróbálna - mint a "narancsos forradalom" idején - Nyugat-barátabb irányvonalat venni, a kikötővárosban lappangó feszültség bármikor átcsaphat kőkemény szeparatizmusba.
   
Ukrajna eddigi vezetői, a Nyugat-Európa felé orientálódó Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko kormányfő (mindketten elbuktak a februári elnökválasztáson) emiatt foggal-körömmel ragaszkodtak a kikötőhasználati szerződés betűjéhez. Ennek értelmében Moszkvának 2017-ben ki kellene ürítenie Szevasztopolt. Juscsenko most azzal állt elő, hogy utóda ellen meg kell indítani az elmozdítási eljárást (impeachment), mivel az ukrán alkotmány kifejezetten tiltja idegen csapatok állomásozását az ország területén.
   
Moszkva befolyása azonban nem csak politikai-katonai síkon erősödött. A földgáz kedvezményes árának hosszabb távra történt rögzítése azzal fenyeget, hogy ezáltal bebetonozódik Ukrajna elmaradott gazdasági struktúrája, amely orosz függőségben tartja az országot. A Janukovics által pártfogolt nehézipar - amelynek állami konszernjeit az ukrán oligarchia befolyásos potentátjai (az új elnök barátai) irányítják - nem kényszerül arra, hogy elavult, energiazabáló berendezéseinek modernizálásával függetlenedjék az orosz gázimporttól. Szakértők, köztük Ricardo Giucci, a kijevi kormány német tanácsadóinak egyike rámutatnak, hogy a valódi piaci árak jelentette nyomás nélkül elmaradnak a korszerű technikába irányuló beruházások.
   
Ennek eredményeként Ukrajna olyanná válhat, mint Fehéroroszország. A kedvezményes árú orosz energiahordozók behozatala tartja életben az elavult gazdaságot és a polgárairól alacsony színvonalon "gondoskodó államot". Egy oligarchikus elit azon az áron biztosítja a maga uralmát, hogy az egész ország tartós függőségbe kerül Moszkvától.
   
Az utolsó szó mindazonáltal még nem hangzott el ebben a kérdésben. Janukovics elnök azzal az ígérettel lépett hivatalba, hogy nemcsak az orosz szomszédhoz akarja közelebb hozni hazáját, de Európával is szorosabb kapcsolatokra törekszik. Az, hogy Ukrajna csakugyan "fehérorosz" útra lép-e, attól függ, vajon a hatalmas keleti irányú fordulatot követi-e majd ugyanilyen erőteljes nyitás Nyugat felé. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű az EU-val tervezett társulási egyezmény. Ennek megvalósulása esetén átfogó szabadkereskedelmi övezet jönne létre, Ukrajna pedig messzemenően összefonódna az európai gazdasággal.
   
Szakemberek emlékeztetnek arra, hogy Ukrajna ellenállt a kísértésnek, és finoman kihátrált az Oroszországgal tervezett vámunióból. Erről a projektről sok szó esett a múltban, s megvalósulása végérvényesen megtorpedózta volna az Európai Unióval tervezett megállapodást. Ukrajna számára így azonban továbbra is nyitva áll az út Nyugat felé - még akkor is, ha a harkivi üzlet nyomán az eddiginél is szorosabban támaszkodik keleti "gyámura" vállaira.

OLDALTÖRÉS: Külügyi szakértő: feleslegessé válhat a Déli Áramlat

Valószínű, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti, a két ország törvényhozása által kedden ratifikált flottamegállapodásnak vannak további, még ismeretlen pontjai is - mondta az MTI-nek Deák András György. A Külügyi Intézet munkatársa szerint az egyezség okafogyottá teheti a Déli Áramlat gázvezeték megépítését.

Valószínű, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti, a két ország törvényhozása által kedden ratifikált flottamegállapodásnak vannak további, még ismeretlen pontjai is - mondta az MTI-nek Deák András György. A Külügyi Intézet munkatársa szerint az egyezség okafogyottá teheti a Déli Áramlat gázvezeték megépítését.

Valószínű, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti, a két ország törvényhozása által kedden ratifikált flottamegállapodásnak vannak további, még ismeretlen pontjai is - mondta az MTI-nek Deák András György. A Külügyi Intézet munkatársa szerint az egyezség okafogyottá teheti a Déli Áramlat gázvezeték megépítését.

Deák András György szerint nehezen képzelhető el, hogy Oroszország kizárólag a szevasztopoli kikötő, azaz a fekete-tengeri flotta támaszpontjának további - 2042-ig tartó - használatáért tíz esztendőn át évi több mint hárommilliárd dollár kedvezményt adjon Ukrajnának a földgáz árából.
   
Az elemző ezért valószínűsíti, hogy a megállapodás ma még ismeretlen alkukat tartalmaz, mivel "az így átengedett több mint harmincmilliárd dollár feléből Oroszország vígan felépíthetne egy másik flottakikötőt".
   
Deák András György elmondta: az egyezségnek Oroszország számra vannak járulékos előnyei is, a többi között, hogy megnehezítheti Ukrajna NATO-csatlakozását. Hozzátette, mivel a szolgálati idő lejárta után sok orosz katona telepedik le az amúgy is oroszbarát Krím félszigeten, a megállapodás végső soron Ukrajna területi integritását is fenyegetheti.
   
"Ukrajna valóban rálépett Fehéroroszország útjára" - mondta Deák András György azzal kapcsolatban, hogy az első kommentárok szerint a jelenlegi ukrán politikai és gazdasági vezetők a megállapodással az Oroszországtól való energiafüggőség révén kívánják biztosítani uralmukat, ahogyan ezt a fehéroroszországi vezetés teszi.
   
Példaként említette, hogy az egyezséggel megspórolt évi több mint hárommilliárd dollár jó részét szociális juttatásokra fordítják.
   
A Külügyi Intézet munkatársa arra is kitért, hogy a rossz gazdasági helyzetben lévő, politikailag megosztott Ukrajnának gyenge volt az alkupozíciója Oroszországgal szemben. "Moszkva pedig megtanulta, hogy nem elég az Ukrajnát irányító politikai elittel jó kapcsolatot ápolni, Oroszország befolyását valós tulajdonjogok megszerzésével és megőrzésével lehet fenntartani" - fűzte hozzá.
   
Deák András György hangsúlyozta, hogy a gáz árából adott engedmény valójában egy orosz kormányhatározat módosítását jelenti, azaz Oroszország bármikor kihátrálhat az egyezségből, ha neki nem tetsző fordulatot vesz az ukrán politika.
   
Magyarország és a többi európai ország profitálhat az ukrán-orosz megállapodásból - mondta Deák András György, hozzátéve, hogy Viktor Janukovics kormányzásának idején korábban sem voltak az elmúlt években megszokottá vált gázkrízisek.
   
A Külügyi Intézet munkatársa ugyanakkor közölte: a két ország egyezsége feleslegessé teheti a Déli Áramlat gázvezeték megépítését, mivel így Ukrajnán keresztül is biztosítható marad az orosz földgázszállítás. (A Déli Áramlat csővezeték a Földközi-tenger alatt szállítana orosz földgázt Európába.)
   
Deák András ezért valószínűsíti, hogy a Déli Áramlat, "bár ezt nem jelentik be, végül nem fog megépülni".
   
Az ukrán parlament és az orosz alsóház kedden ratifikálta a két ország közötti flottaszerződést.
   
A megállapodás értelmében Oroszország tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát, cserébe az orosz Fekete-tengeri Flotta az érvényes szerződés lejárta után újabb 25 évig, vagyis 2042-ig használhatja a Krím félszigeten a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot.
   
A kijevi parlamentben felfordulás kísérte a szerződés vitáját. Több képviselő összeverekedett, ellenzékiek füstgránátokat hoztak működésbe az ülésteremben, néhányan tojással dobálták meg Volodimir Litvin házelnököt, a parlament épülete előtt pedig több ezren tüntettek a megállapodás ellen és mellett.
    
Ezzel egy időben az orosz duma egyhangúlag hagyta jóvá a Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök által múlt héten aláírt megállapodást.