Fizikai, kémiai, irodalmi és orvosi-élettani Nobel-díjak

Fizikai Nobel-díj:

Andrej Geim és Konsztantyin Novoszelov orosz származású fizikusok kapták ezt a díjat 2010-ben, a grafénnel kapcsolatos kutatási eredményeikért. A grafént az utóbbi évek sztárjának is nevezik az anyagtudományokban: egy teljesen új matéria, amelynél vékonyabbat és erősebbet eddig még ember nem ismert. Ezt műanyaggal keverve kiváló tulajdonságú anyagok állíthatók elő, amelyek vezetik az elektromos áramot, erősek, könnyűek és a hőnek jobban ellenállnak. Ezen tulajdonságaik miatt a jövőben űreszközök, repülőgépek, sőt autók anyagában találkozhatunk velük.

Geim és Novoszelov a ceruzákban is alkalmazott, közönséges grafitból állították elő ezt a különleges anyagot, amely nem más, mint egy egyetlen atom vastagságú szénréteg. A legtöbben azt gondolták, hogy egy ilyen vékony kristályrács egyszerűen nem maradhat stabil, ám feltalálói megcáfolták ezeket az állításokat.

Kémiai Nobel-díj: 

A 2010-es kémiai Nobel-díjat Richard F. Heck (University of Delaware, USA), Ei-ichi Negishi (Purdue University, USA) és Akira Suzuki (Hokkaido University, Japán) kapták a palládiumatomok által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményeikért. A kifejlesztett eljárások új gyógyszerek fejlesztésében is nélkülözhetetlenek.

A szénatomokon alapuló kémia az életnek is az alapja. (A szénvegyületek szinte végtelen változatosságban vannak jelen a természetben.) A szerves kémia rohamosan fejlődő tudománya teszi lehetővé számunkra, hogy mesterségesen hozzon létre hasonló komplex szénvegyületeket is. A most díjazott eljárás e tevékenységben az egyik legfontosabb eszköz, amelynek különféle formái vannak.

Az összetett szerves vegyületek mesterséges felépítésekor az első alapvető feladat a szénatomoknak a megfelelő összekapcsolása. A szénatomok meglehetősen stabilak, nem könnyen reagálnak egymással. Egyszerűbb szerves molekulák létrehozásakor ez a probléma áthidalható úgy, hogy reaktívabbá teszik a szénatomokat. Amikor azonban bonyolultabb molekula létrehozása a cél, akkor az a módszer már túl sok melléktermékket halmoz fel.

Irodalmi Nobel-díj:

Mario Vargas Llosa  perui születésű író kapta ezt a díjat. Az "igazi nemzetközi polgárnak" nevezett író "a hatalomszerkezetek feltérképezése és az egyén ellenállásának, lázadásának, valamint kudarcának az erőteljes ábrázolása" miatt érdemelte ki a kitüntetést, amelyet december 10-én vehet át. 

Első regénye (1962), az önéletrajzi ihletésű A város és a kutyák is meghozta számára a nemzetközi elismerést. Második, A zöld palota című, fordulatos meseszövésű regényben Llosa átfogó képet fest a Peru társadalmáról, és rávilágít a fehérek és az indiánok világa közti, hatalmas szakadékra.

Llosa regényeiben, publicisztikáiban és előadásaiban gyakran kifejti véleményét a terrorizmusról, a diktatúrák elleni harcról, a globalizációról, a nők helyzetéről és természetesen a kultúráról. 1990-ben hazájában a Demokrata Front vezetőjeként eséllyel indult az elnökválasztáson, és csak kevéssel maradt le Alberto Fujimori mögött. Több fórumon, gyakran szólal fel a demokrácia valamint az emberi jogok védelmében, bírálja a latin-amerikai baloldali vezetőket.

Orvosi-élettani Nobel-díj:

A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards, a mesterséges megtermékenyítési eljárás (hétköznapi nevén a "lombikbébi" módszer) kidolgozójának úttörő kutatója kapta. Edwards végezte el az első sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi embrióval, s ennek eredményeként 1978. július 25-én megszületett az első lombikbébi. Magyarországon azóta évente 1500-2000 lombikbébi születik.

Edwards az 1950-es évektől dolgozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazásának kutatásán. Hosszadalmas munkáját 1978-ban koronázta siker először: Louise Brown volt az első baba, aki édesanyja méhén kívül fogant Angliában. Edwards munkatársa Patrick C. Steptoe brit sebész volt, aki 1988-ban elhunyt. Áldozatos munkájuknak hála világszerte az újszülöttek 1-2%-a születik ezzel a módszerrel.

A módszernek köszönhetően ma már a terméketlenségi problémák jelentős részét kezelni lehet. Ezek a problémák a párok körülbelül 10%-át érintik világszerte. Eddig körülbelül 4 millió ember született IVF-kezeléssel világszerte. Edwards hozzájárulása az elméleti alapok lerakásától a mai modern megtermékenyítési technológia kidolgozásáig folyamatos volt, így munkássága alapvető a modern orvostudomány történetében.

Magyarországon tizenkét intézethez lehet fordulni megtermékenyítési problémákkal, s itthon körülbelül kétezer lombikbébi születik évente. A Nyugat-Európai országokban a születések 3-4 százalékát teszik ki a lombikbébik.