Ökológiai katasztrófát okoznak a görög erdőtüzek (Háttér)

Felperzselt lankák láthatók az Athéntól északra fekvő Pentelikon-hegyen 2009. augusztus 25-én, miután eloltották a görög főváros környékén második napja pusztító erdő- és bozóttüzeket. A főváros északkeleti peremvidékén közel húszezer hektár erdőt és vetésterületet perzselt fel a tűz. A térségben 150 ház vált lakhatatlanná. (MTI/EPA/KOSTAS TSIRONIS)


Eloltották az erdőtüzeket Athén térségében

 A tűzoltók szóvivője szerint a helyzet jelentősen javult, Athén térségében megfékezték a lángokat. Péntek óta közel húszezer hektár erdőt és vetésterületet perzselt fel a tűz a főváros északkeleti peremvidékén. A tűzoltók készültségben maradnak, hogy elfojtsák az esetleg fellobbanó újabb tüzeket.
    
A tűzoltáshoz szükséges légi járműveket küldtek kedden az Athéntól mintegy 70 kilométerre nyugatra fekvő Kitairónasz hegy térségébe és az Égei-tengeri Évia szigetére, ahol egyaránt pusztítanak a lángok, de lakóházakat nem fenyegetnek.
    
Hétfőn még hat helyen tomboltak hatalmas tüzek az országban, köztük Évia és Szkírosz szigeteken, illetve a Jón-tengeri Zákinthoszon. A legveszélyesebb azonban az Athéntől északra lévő tűz volt, amelynek kiindulópontja a Marathóni-síkságtól északra, Grammatikóban volt. A tűzoltóknak ezt sikerült megfékezniük, köszönhetően a szél elcsendesedésének is.
    
Görögországban két évvel ezelőtt nyáron 77 ember vesztette életét erdőtüzekben. A sajtó máris azzal vádolja a kormányt, hogy rosszul kezelte a válságot, súlyos tévedéseket követett el, nem tanult a múltból. A To Vima című újság címoldalán sorolta fel az utóbbi közel három évtized alatt történt tíz legsúlyosabb tűzvészt, amelyeknek szerinte levonhatták volna a tanulságait a hatóságok.
    
A tüzek által sújtott tucatnyi település polgármesterei egyfolytában követelték, hogy több repülőgépet és helikoptert vessenek be. Sok ember arra panaszkodott, hogy magára hagyták a bajban, a tűzoltók késve érkeztek, és rosszul volt összehangolva a segítség. A péntek óta folyamatosan dolgozó tűzoltók arra figyelmeztettek, hogy "nem képesek csodát tenni", és arra kérték a lakosságot, hogy hagyjon fel a sértegetésekkel. 
    
Franciaország, Olaszország, Ausztria, Ciprus és Törökország több mint 500 tűzoltót, 132 járművet és légi eszközt küldött Görögországba az Athént fenyegető tüzek eloltásához. Spanyolországból kedden érkezik meg két tűzoltó repülőgép. A görög hatóságok első becslései szerint Attikán mintegy 150 ház rongálódott meg a tüzekben.

A tüzek leplezik le az illegálisan épített ingatlanokat az Athén környéki erdőkben

Csak egy-egy erdőtűz után ötlik az ember szemébe, hogy micsoda úszómedencés paloták rejtőzködnek Athén környékén.

- Minden egyes tűz után felfedezünk olyan lakóingatlanokat, amelyek létezéséről nem is tudtunk. A görög állam már jó ideje rendre legalizál minden engedély nélküli építkezést" - jelentette ki Nikosz Haralambidesz, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet görögországi részlegének igazgatója.
    
Az illetékes ügyészség nyomozást rendelt el annak kiderítésére, hogy gyújtogatás okozta-e a múlt héten azt a tüzet a főváros környékén, amelyben megsemmisült mintegy 150 ház, illetve több ezer hektárnyi erdő és termés. Bár a mediterrán országokban a szárazság és a hőség gyakran okoz erdőtüzet, a görög közvélemény meg van győződve arról, hogy pénzéhes ingatlanfejlesztők állnak számos tűzeset mögött. A görög főváros ugyanis az utóbbi több mint másfél évszázadban hihetetlen mértékben kiterjeszkedett a környező hegységek - a Párnida, a Himettosz vagy a Pendeli - erdeibe. Amikor 1834-ben a modern görög állam fővárosává nyilvánították, Athén még csak egy falu volt az Akropolisz lábánál.
    
Vidékről főleg az utóbbi néhány évtizedben özönlöttek a munkát kereső emberek a városba, és a lakások utáni kereslet jóval meghaladta a városfejlesztés ütemét. Nagyon sok lakóházat engedély nélkül építettek fel, és a kormányok utólag - a minél több szavazat begyűjtésének szándékával - legalizálták azokat. 
    
"Ideje véget vetni ennek a veszélyes és abnormális jelenségnek. Be kell tiltani a további terjeszkedést, mert a főváros tüdejét képező erdőkből lassan nem marad semmi" - írta a Kathimerini című konzervatív napilap szerkesztőségi cikkében.
    
"Rengetegen akarnak az Athén környéki erdőkben építkezni" - mondta a Greenpeace-igazgató. A legfrissebb városrendezési terv szerint újabb 25 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet és erdőt nyilvánítanak építési övezetté.
    
A világválság miatt most éppen zsugorodó görög gazdaságban az építőipar a legerősebb húzóágazat. Ezért ha a konzervatív kormánynak intézkedéseivel sikerül az ágazat növekedését gyorsítani, akkor az nagy politikai előnyt hozhat neki a márciusra tervezett választásokon az ellenzéki szocialistákkal szemben, akik a közvélemény-kutatási eredmények szerint nyerésre állnak.
    
Jeórjiosz Szufliasz környezetvédelmi, várostervezési és közmunkaügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy Attika régió minden leégett erdeje helyébe újat telepítenek. A miniszterre mindazonáltal belpolitikai össztűz irányul, mert engedély nélkül építtetett nyaralót Athén közelében.             

Ökológiai katasztrófával fenyegetnek az erdőtüzek

Az Athénhoz közeli tüzek ökológiai katasztrófát okoznak, amely több évig fogja éreztetni fogja hatását a görög főváros 4,5 millió lakosának életében - vélik környezetvédelmi szakemberek.

"Nem ez az első alkalom, hogy Attika körzetet ilyen kár éri, ám ezelőtt sosem láttunk még ehhez fogható tüzet a régióban" - mondta Dimitrisz Karavellasz, a Természetvédelmi Világalap görög vezetője. Athénban már régóta rossz a levegő minősége és kevés a zöldterület, így ha még több erdős térség tűnik el, annak mindenképpen érezhető lesz a hatása. 
    
"Elvesztettük az egyik legértékesebb levegőszűrőnket. Az éghajlat megint rosszabbra fordul majd, a hőmérséklet emelkedni fog és ez az athéniak életminőségére is komoly hatással lesz" - mondta Karavellasz, akinek szavait az attikai régió kormányzója, Leonidasz Kurisz is megerősítette, mondván az erdőtüzek "az utóbbi évek kétségkívül legveszélyesebb környezeti katasztrófáját jelentik". 
   
A helyi önkormányzat számításai szerint a tüzekben eddig 15 ezer hektárnyi erdős-bozótos terület pusztult el, elsősorban a Maratont övező fenyőfarengeteget érték komoly károk. Ebben a térségben legutóbb az 1993-as, az 1995-ös valamint az 1998-as tüzek okoztak hasonló veszteségeket és ekkor az újraerdősítés nehézségei is megmutatkoztak. A fővárostól harminc kilométerre fekvő Parnita-hegyi Nemzeti Park erdős területeinek jelentős része már 2007-ben a lángok martalékává vált. 
    
"A másik veszély a sivatagosodás. Muszáj azonnal megkezdeni a munkálatokat, hogy amikor jön majd az eső, és a víz behatol a talajba, megmaradjon a földben" - mondta Krisztina Teohari környezetvédelmi szakember. "Évekbe fog telni míg az ökológiai egyensúly újra helyreáll. Az athéniaknak rendkívüli odafigyeléssel kell majd bánniuk a károsodott területekkel és biztosítaniuk a törvény által előírt megfelelő védelmüket, nehogy azok végül átsorolás alá kerüljenek és fejlesztések áldozataivá váljanak" - tette hozzá. 
    
Az elmúlt időszak erdőtüzeinek egy részét ugyanis szándékos gyújtogatás okozta, méghozzá a környezetvédelmi megkötések miatt duzzogó gátlástalan ingatlanfejlesztők keze által. A lakosság egyre inkább környezettudatos magatartása miatt a hatóságok számára egyre nehézkesebbé válik a szabályok figyelmen kívül hagyása, "még ha továbbra is szemet hunynak az illegális építkezések egyes esetei felett" - mondta Karavellasz. 
    
A szakértők véleménye szerint az, hogy a politikusok ilyen kevés figyelmet szentelnek a környezeti problémáknak, magyarázatot ad arra, hogy miként okozhattak ekkora pusztításokat a mostani erdőtüzek. Egy athéni lap szerint a két évvel ezelőtti hatalmas nyári tüzek óta "nem létesítettek tűzfolyosókat, az erdőket nem tisztították meg és a bozótost sem vágták vissza". "Most mindez azért van, mert nem tanultunk a 2007-es nyár tanulságaiból", amikor az Észak-Görögországban tomboló erdőtüzek 77 ember halálát okozták és 250 ezer hektárnyi erdőt porlasztottak hamuvá - tette hozzá a szakember.