Szaporodó tűzesetek: veszélyek és tanulságok

Tagadhatatlan, hogy ebben a szélsőségesre fordult időjárásnak is szerepe van, hiszen többször fordultak elő tartósan forró kánikulai hetek, csapkodó villámokkal tüzet okozó zivatarok, vezetékeket szaggató kisebbfajta tornádók. A nyári hónapok végén tanácsos összefoglalni a tűzesetek okait, és megszívlelni a tanulságokat. Továbbra is aránytalanul sokan égnek halálra annak következtében, hogy dohányzás közben elalszanak, és az égő cigarettától kigyullad az ágynemű.

Veszélyes helyek: garázs és műhely

A családi házakban gyakori ok a házilag hibásan szerelt városi vagy PB-gázvezeték, illetve a föld alatti vezetékek töréséből, hibájából keletkező gázömlés. A meghibásodást mindkét esetben jelzi a gáz jellegzetes szaga, amelyet észlelve mindenféle láng használata szigorúan tilos. A gázkeverék egy csengő okozta szikrától is berobbanhat. A teendő: puha lábbeliben gyorsan kitárni ajtót-ablakot, eloltani az esetleg működő kályhát vagy tűzhelyet, kikapcsolni az áramellátást, és a házból messzire távozva riasztani a sürgősségi szolgálatokat.
    
Szakértők szerint nagyon veszélyes hely a garázs, és ha van, a házi műhely. Üzemanyag (benzin, gáz, hidrogén) áttöltése különösen veszélyes. A felmelegedett tankban képződő benzinpára, a műhely mélyében összegyűlő gáz egy elejtett szerszám vagy a fém cipősarok szikrájától is berobbanhat, és romba döntheti az egész épületet. De nyílt láng, elektromos hegesztés, a sarokcsiszolók szikrázása is meggyújthatja az épület faszerkezetét vagy a padlóra került gyúlékony anyagokat, például faforgácsot.

Elöregedett hálózatok
    
A nehezen felderíthető tűzokozók közé tartozik az épületek elöregedett elektromos hálózata. A ma már nélkülözhetetlen, áramot fogyasztó berendezések (mosógép, televízió, számítógép, ventilátor, bojler, klíma, olajradiátor, parapetes és cirkós fűtés) egyszerre történő bekapcsolása vagy üzemeltetése annyira felhevítheti a régi vezetéket, hogy az felizzik, szigetelése és környezete pedig kigyulladhat. Ritkán, de előfordul a készülékek hibája is, bár a modernebbek már mind önkioltó rendszerűek, hő- és gázérzékelő kapcsolójuk hiba esetén kiold.
    
A szilárd anyaggal (például szénnel, fával) működő fűtő- és főzőrendszerek tűzveszélyei évszázadok óta ismertek, az ellenük való védekezés ugyancsak. Fűtés- és melegvíz-szolgáltatás terén legbiztonságosabb a meleg vizes távfűtőhálózat, kisebb épületekben pedig a zárt ciklusú cirkogejzíres-melegvizes fűtés, mert a gázvezeték jórészt a falon kívül fut, hőkikapcsolós kazánjának égéstermékei azonnal kívülre áramolnak.  A lángon felejtett és kifutott, majd lángra kapó étel azonban máig az egyik leggyakoribb lakástüzet okozó hiba.
    
Veszélygóc a beépített tetőtér is, mert ott szűkek a terek, a falak felül befelé dőlnek, a tetőszék és a lépcső fából készül. Felülre rendszerint egyszerűbb készülékek kerülnek, amelyek esetleges tüze hamar eléri a gyúlékony és alacsony tetőszéket. És a tetőtéren, a padláson át vezetnek az esetleg elhanyagolt, többszörösen is hibás, veszélyes kémények. A kéménytüzek leginkább a fűtési idény indulásakor keletkeznek.

Emeletek, lépcsőházak
    
A bérházak emeleti folyosóin, lépcsőházaiban nehezebb a menekülés, mint a földszintes épületekben. A lakásokban a tárolási helyszűke miatt nagyobb lehet a zsúfoltság. A pincékben keletkezhet olyan tűz, amely felfelé lappangva váratlanul lángba boríthatja az egész épületet. No meg ott verődnek kis csapatokba a 4-10 éves fiúcskák, akik a kezük ügyébe került gyufát vagy öngyújtót előbb-utóbb ki is akarják próbálni...
    
A panelházakban sajátos veszélyt jelentenek a szemétledobó kürtők és a betörők ellen felszerelt, a bejáratokat védő külső rácsok. Legutóbb hárman vesztették életüket, mert a lakásban fellobbant tűz hevétől a védőrács annyira deformálódott, hogy képtelenség volt kinyitni. A sok égő műanyagtól jellemző az átláthatatlan és mérgező füst is.
    
Gyorsan terjesztheti a tüzet a külső falakra ragasztott, de nem megfelelő minőségű hőálló burkolat, amelyet az épületek hőszigetelésének javítását hivatott szolgálni. 
    
Egy, a hatvanas évek végén keletkezett, áldozatokat követelő paneltűz után a tízemeletes épületek hatodik szintjén közlekedő folyosót nyitottak, ugyanis az égő épület lépcsőházában rekedtek nem tudták kinyitni a tetőre vezető vészajtót. Ám később ezeket az átjárókat is lakásokká alakították, mert azokon át a bűnözők átszökhettek a szomszédos épületbe.

Szabadtéri veszedelmek

Az erdő- és ugartüzeket jobbára gondatlanság, gazégetés, a mezőgazdasági gépekből kipattanó szikra, egy eldobott cigaretta vagy nagy ritkán villámcsapás okozza. Sokszor előfordul azonban - és egyértelműen megállapítható -, hogy gyújtogatás történt, méghozzá rendszerint valamilyen haszonszerzési céllal. 
   
Az idei szárazságban az aljnövényzetben, ugaron és tarlón gyorsan elharapóztak a lángok. Az ilyen tüzek ellen fellépők ésszerűen a feléjük terjedő lángok oltásával próbálják meggátolni a továbbterjedésüket, ám nem egyszer éppen emiatt kerülnek halálos csapdába, a széltől serkentett lángörvény körülveszi őket. Az igazi oltási lehetőség a gondos megelőzés.