Kavilló, csodavilág

Bizonyítani nem lehet, csak hinni benne: ezek a kapcsolódások, hálózatok tartják fönn és működtetik a világot. A Tanyaszínház című kötet szerzője (az 1974-es születésű) Czérna Ágnes esztéta, aki többek között azt tartja fontosnak elmondani magáról - a könyv fülszövegében -, hogy Magyarkanizsán voltam tiszai gyerek, majd Szabadkán, miközben egészségügyet tanultam, újságot írtam és balettoztam. A Tanyaszínházban narancssárga biciklin kerekeztem. Budapesten magyar irodalmat hallgattam, majd esztétikáról gondolkodtam, diskuráltam - ELTÉ-sen. Színházelméletet tanultam és írtam. A kortárs táncművészet, majd az Arvisura Színház is magával ragadott. Walesbe magyart tanítani mentem. (...) Angol színtársulatokban játszok, turnézok, magyar színháztörténetet írok. Szeretek úszni meg biciklizni. És szeretem a Tiszát.

A könyvből majd az is kiderül, ismerte-e személyesen (milyennek ismerte) a Tanyaszínháznak a kezdeti években meghatározó, szellemiségében minden bizonnyal máig ható és jelen lévő személyiségét, a kavillósi születésű Soltis Lajos színész-rendezőt, akit a 90-es években Magyarországra sodort a sors és a választás; és aki gyakran hasonlította önmagát, a léthelyzetét a laza talajban megkapaszkodni képtelen, szélgörgette ördögkerékhez. Vagy inkább angyalkerék?

Lajost mindenesetre a Sitkei Színkör közelébe fújta a szél - sőt, mintha gyökeret is eresztett volna itt egy kicsit. Talán pont a Tanyaszínház-hangulatot kereste, találta meg - és táplálta tovább. A nevezetes vajdasági vándortársulat - mint modell és metafora -, benne jól fölismerhetően Soltis Lajos Dudás Károly Ketrecbál című, 1983-as regényében is fontos szerepet kapott. A regényvilág szerves része Weöres Sándor is, A holdbeli csónakossal: vágyakozástól hazatérésig. Az olvasónak, a színházjárónak, a teátristának meg a teatrológusnak. Mindenkié legyen e kötet, szerezzen olvasmány-, tudomány- és látványélményt, kívánom a Szerzőnek, a Kiadóknak és magunknak, írja Sirató Ildikó színháztörténész, az OSZK osztályvezetője a Tanyaszínház ajánlójában. Legyen úgy - közünk van hozzá.