2009.11.05. 03:29
Vajda-valcer a soroksári HÉV-en
A Hang - lélek - egészség sorozatban a 60 éves Kossuth-díjas zeneszerzőt, Vajda Jánost köszöntötte a Berzsenyi Dániel Vegyeskar, Vinczeffy Adrienne vezetésével.
A zenei tanszék tudományos-művészeti műhelye által szervezett konferencián elő-adást tartott prof. dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a műalkotások befogadása is egyfajta módosult tudatállapotot feltételez, éppen ezért a művészek soha nem tekinthetnek el a felelősség kérdésétől.
Dr. Sirató Ildikó színháztörténész, az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti tárának vezetője mindenekelőtt arról beszélt, hogy az 1930-as kisregény értelmezési lehetőségeit félreviszi, ha a tankönyvízű fasizmus-ellenességet igyekszünk felfedezni benne. A probléma ennél bonyolultabb: egyfelől az akarat és szabadság viszonyáról; másfelől extremitás és normalitás határairól, a művészi identitás problémájáról, a művésznek a társadalomban elfoglalt helyéről van szó.
A zenei tanszék tudományos-művészeti műhelye által szervezett konferencián elő-adást tartott prof. dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a műalkotások befogadása is egyfajta módosult tudatállapotot feltételez, éppen ezért a művészek soha nem tekinthetnek el a felelősség kérdésétől.
Dr. Sirató Ildikó színháztörténész, az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti tárának vezetője mindenekelőtt arról beszélt, hogy az 1930-as kisregény értelmezési lehetőségeit félreviszi, ha a tankönyvízű fasizmus-ellenességet igyekszünk felfedezni benne. A probléma ennél bonyolultabb: egyfelől az akarat és szabadság viszonyáról; másfelől extremitás és normalitás határairól, a művészi identitás problémájáról, a művésznek a társadalomban elfoglalt helyéről van szó.
Dr. Sirató Ildikó színháztörténész, az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti tárának vezetője mindenekelőtt arról beszélt, hogy az 1930-as kisregény értelmezési lehetőségeit félreviszi, ha a tankönyvízű fasizmus-ellenességet igyekszünk felfedezni benne. A probléma ennél bonyolultabb: egyfelől az akarat és szabadság viszonyáról; másfelől extremitás és normalitás határairól, a művészi identitás problémájáról, a művésznek a társadalomban elfoglalt helyéről van szó.
Dr. Sirató Ildikó színháztörténész, az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti tárának vezetője mindenekelőtt arról beszélt, hogy az 1930-as kisregény értelmezési lehetőségeit félreviszi, ha a tankönyvízű fasizmus-ellenességet igyekszünk felfedezni benne. A probléma ennél bonyolultabb: egyfelől az akarat és szabadság viszonyáról; másfelől extremitás és normalitás határairól, a művészi identitás problémájáról, a művésznek a társadalomban elfoglalt helyéről van szó.
Valószínűleg ebben ragadható meg annak a vonzerőnek a forrása, amelyet a Mario és a varázsló máig gyakorol a társművészetek alkotóira. A kisregény első, 1965-ös magyarországi dramatizálása az epikus színházat művelő Kazimir Károly nevéhez fűződik. Ennek az előadásnak volt a főszereplője Latinovits Zoltán, akinek nevezetes Cipolla-figurája hosszú időre a művész etalonjává, szimbólumává vált Magyarországon. A dramatizált Mario...-változatok színre vitele, ahogy Sirató Ildikó fogalmazott, mintha csomópontokat képezne az időben .
A 80-as évek közepén például - ahogy aztán az utóbbi három évben is - érzékelhetően megnőtt az érdeklődés a Mario és a varázsló iránt; nyilván a társadalom mélyén zajló konfliktusoktól nem függetlenül. De legyen szó pszichologizáló vagy akár politizáló felfogásról, prózai színházról, operáról vagy táncszínházról, a központi kérdés mindig úgy szól, hogy ki az a Cipolla, mit akar, miért csinálja . (Lásd! A tudatmódosítás etikája.) És bármi legyen a válasz, minden egyes feldolgozással vadonatúj műalkotás jön létre.
Vajda János egyfelvonásosa körülbelül két évtizede született. A konferencián jelen lévő zeneszerző vonzó szerénységgel beszélt sok más mellett arról, hogy milyen hosszú időn át hordozta magában a témát, mire eljutott a megoldáshoz. Az a (kortárs zenei kontextusban istenkísértő) gondolat például, hogy a közönséget megtáncoltató jelenetben szóljon tényleg valcer, a soroksári HÉV-en fogalmazódott meg benne. De mit akar Cipolla? A Mario és a varázsló alakváltozásai a Thomas Mann-kisregény óta
