Kultúra

2010.07.13. 02:28

Udmurtul szól (könyv)

"Hajlandó vagyok optimista lenni," foglalta össze tapasztalatait prof. dr. Pusztay János a 2007 nyarán Szaranszban megrendezett első, igazán nagyszabású nemzetközi finnugor fesztivál után, amelyen Oroszország, Finnország és Magyarország (ez utóbbiak mint két államalkotó finnugor nép) a legfelsőbb szinten képviseltette magát.

Ölbei Lívia

Akkor merült föl komolyan a Collegium Fenno-Ugricum létrehozásának ötlete: Pusztay János ott mutatta be a projektet. Az intézmény azóta működik: badacsonytomaji központtal. Az Oroszország területén élő, nyelvükben-kultúrájukban veszélyeztetett kis finnugor népek - valamennyien nyelvrokonaink - identitásának megőrzése, nemegyszer újraalkotása érdekében létrejött Collegium Fenno-Ugricum egyik fontos feladata a könyvkiadás, amelynek előzményei a szombathelyi SEK uralisztikai tanszékének tevékenységéhez nyúlnak vissza (több szótár és szépirodalmi fordítás megjelent itt az elmúlt években). Már a Collegium Fenno-Ugricum gondozásában, a LiteratUral-sorozatban - Pusztay János szerkesztésében - látott napvilágot az a kötet, amely József Attila verseiből tartalmaz válogatást; udmurt nyelven, "Csilkit szjulmin" , vagyis Tiszta szívvel címmel. A könyvet - amelynek megjelenését a budapesti Balassi Intézet és a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta - nemrégiben Moszkvában, a Magyar Kulturális Intézetben is bemutatták.

Az udmurtok (vagy votjákok, ha kívülálló nevezi meg őket) az uráli, azon belül finnugor népek finn-permi ágához tartoznak; Oroszország európai részén, főleg a Káma és a Vjatka alsó folyása közötti térségben élnek, elsősorban az Udmurt Köztársaságban. Néhány százezerre tehető azok száma, akik nemcsak udmurtnak vallják magukat, hanem beszélik is az anyanyelvüket.

Az Oroszországban élő finnugor népek írásbeli kultúrája a cirill ábécén alapul, amint azt az udmurt nyelvű - egyébként Szombathelyen készült - József Attila-kötet is mutatja. A borítón Masszi Ferenc grafikája látható. Korábban soha nem jelent meg egyetlen egy sem József Attila verssoraiból - udmurt nyelven. A kötetben sorakozó versek címe (csak a címe) magyarul is olvasható. Így kísérelhetjük meg - az ismeretlen nyelvet botladozva próbálgatva - felfedezni az eredeti zenéjét az udmurt műfordításban. (Vagy műfordításokban: előfordul, hogy egy vers több változatban is újjászületett.) A Ringató ("Vettan ") első versszaka például valahogy így szól udmurtul: "Ja sasen vetta, / ja zsilirtemen, / inbam jugiten, / vu csup! Karemen."

Az udmurtok (vagy votjákok, ha kívülálló nevezi meg őket) az uráli, azon belül finnugor népek finn-permi ágához tartoznak; Oroszország európai részén, főleg a Káma és a Vjatka alsó folyása közötti térségben élnek, elsősorban az Udmurt Köztársaságban. Néhány százezerre tehető azok száma, akik nemcsak udmurtnak vallják magukat, hanem beszélik is az anyanyelvüket.

Az Oroszországban élő finnugor népek írásbeli kultúrája a cirill ábécén alapul, amint azt az udmurt nyelvű - egyébként Szombathelyen készült - József Attila-kötet is mutatja. A borítón Masszi Ferenc grafikája látható. Korábban soha nem jelent meg egyetlen egy sem József Attila verssoraiból - udmurt nyelven. A kötetben sorakozó versek címe (csak a címe) magyarul is olvasható. Így kísérelhetjük meg - az ismeretlen nyelvet botladozva próbálgatva - felfedezni az eredeti zenéjét az udmurt műfordításban. (Vagy műfordításokban: előfordul, hogy egy vers több változatban is újjászületett.) A Ringató ("Vettan ") első versszaka például valahogy így szól udmurtul: "Ja sasen vetta, / ja zsilirtemen, / inbam jugiten, / vu csup! Karemen."

Az Oroszországban élő finnugor népek írásbeli kultúrája a cirill ábécén alapul, amint azt az udmurt nyelvű - egyébként Szombathelyen készült - József Attila-kötet is mutatja. A borítón Masszi Ferenc grafikája látható. Korábban soha nem jelent meg egyetlen egy sem József Attila verssoraiból - udmurt nyelven. A kötetben sorakozó versek címe (csak a címe) magyarul is olvasható. Így kísérelhetjük meg - az ismeretlen nyelvet botladozva próbálgatva - felfedezni az eredeti zenéjét az udmurt műfordításban. (Vagy műfordításokban: előfordul, hogy egy vers több változatban is újjászületett.) A Ringató ("Vettan ") első versszaka például valahogy így szól udmurtul: "Ja sasen vetta, / ja zsilirtemen, / inbam jugiten, / vu csup! Karemen."

Az Oroszországban élő finnugor népek írásbeli kultúrája a cirill ábécén alapul, amint azt az udmurt nyelvű - egyébként Szombathelyen készült - József Attila-kötet is mutatja. A borítón Masszi Ferenc grafikája látható. Korábban soha nem jelent meg egyetlen egy sem József Attila verssoraiból - udmurt nyelven. A kötetben sorakozó versek címe (csak a címe) magyarul is olvasható. Így kísérelhetjük meg - az ismeretlen nyelvet botladozva próbálgatva - felfedezni az eredeti zenéjét az udmurt műfordításban. (Vagy műfordításokban: előfordul, hogy egy vers több változatban is újjászületett.) A Ringató ("Vettan ") első versszaka például valahogy így szól udmurtul: "Ja sasen vetta, / ja zsilirtemen, / inbam jugiten, / vu csup! Karemen."

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!