ORTT helyett Médiatanács: négy Fidesz-jelölt és Szalai Annamária került be a testületbe

Hétfőn létrejött - öt taggal - a médiatanács, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja.

Az Országgyűlés hétfőn 259 igen szavazattal, 89 nem ellenében egy szavazással döntött arról a listáról, amely a tagok megválasztásával létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsát. A médiatanács öttagú: elnöke Szalai Annamária, az NMHH elnöke, aki a kinevezés tényével és időpontjával a médiatanács elnökjelöltjévé is vált.
   
A további négy tagra az Országgyűlés e célra létrehozott eseti bizottsága tett javaslatot a parlamentnek. A tagok: Vass Ágnes, Kollarik Tamás, Koltay András és Auer János. Mindannyiukat a Fidesz jelölte.
   
A jelöltek megválasztását a kormánypárti képviselők mellett a független Molnár Oszkár támogatta, az MSZP és a Jobbik frakciójának tagjai nemmel szavaztak, míg az LMP képviselői a szavazás előtt kivonultak.
   
A médiatanács a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védi és biztosítja a szólásszabadságot, ennek érdekében ellátja a médiapiac és a szomszédos piacok felügyeletét, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacok szereplőit, és meghozza a törvényben szabályozott monopóliumellenes hatósági döntéseket; illetve figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
   
A médiatanács költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, a tanács tagjait kilenc évre választották meg.

Az Országgyűlés július 22-én, a Fidesz és a KDNP szavazataival fogadta el a médiát és a hírközlést szabályozó törvények módosítását, amely döntött a médiatanács létrehozásáról.
   
Az MSZP szerint azzal, hogy a médiatanácsnak nincs ellenzéki tagja, lényegében megszűnt a független közszolgálati média Magyarországon.
   
Mint közleményükben fogalmaztak, a médiatanácsi tagok megválasztásával a Fidesz-KDNP az áprilisban aratott kétharmados győzelmét nem a nemzeti együttműködés rendszere, hanem a XXI. századi magyar pártállam felépítésének kívánja szentelni.
   
Az LMP - amelynek képviselőcsoportja kivonult a médiatanács tagjairól szóló hétfői szavazásról - úgy látja, a Fidesz olyan médiaszabályozási környezetet hoz létre, amely súlyosan sérti a sajtószabadság elvét, és a párt minden eszközt megragad arra, hogy erre felhívja a figyelmet.

 Az Országgyűlés hétfőn szintén megválasztotta a nyolctagú Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának hat tagját: Bencze Izabellát, László Miklóst, Varga Szilviát - ők a kormánypártok jelöltjei -, illetve Kránitz Lászlót, az MSZP, Németh Vladimirt, az LMP és Silhavy Mátét, a Jobbik jelöltjét.
   
A hat tagot egyenkénti szavazással - nem listás módon - az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választották meg, mindannyiukat nagy többséggel. Bencze Izabella 357, László Miklós 355, Varga Szilvia 354, Kránitz László és Németh Vladimir 360-360, Silhavy Máté pedig 358 támogató voksot kapott.
   
A kuratórium elnökét és további egy tagját a médiatanács delegálja. A törvény a szerint kuratórium akkor alakul meg, amikor tagjait megválasztják, megbízatásuk kilenc évre szól.

A kuratórium a Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve; a törvény alapján az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból hozza létre a Közszolgálati Közalapítványt.
   
A kuratórium a közalapítvány vagyonával gazdálkodik és jogkörébe tartozik az MTV, a Duna Televízió, az MR és az MTI zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságok vonatkozásában a közgyűlés jogainak gyakorlása. Hatáskörébe tartozik a többi között a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezése, munkaviszonyuk megszüntetése is; a testület gyakorolja a vezérigazgatók felett a munkáltatói jogkört.
   
A médiatanács elnöke közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a médiatanácsnak, amely elfogadja a jelölteket és javasolja a kuratóriumnak, hogy válasszon ki egyet-egyet közülük. Ha a médiatanács nem fogadja el az elnöke által javasolt jelöltek valamelyikét, akkor az elnök új jelöltre tesz javaslatot. A médiatanács csak akkor tehet javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta.

OLDALTÖRÉS: MSZP: megszűnt a független közszolgálati média

MSZP: megszűnt a független közszolgálati média

MSZP: megszűnt a független közszolgálati média

MSZP: megszűnt a független közszolgálati média

Az MSZP szerint azzal, hogy a médiatanácsnak nincs ellenzéki tagja, lényegében megszűnt a független közszolgálati média Magyarországon. Öt taggal létrejött hétfőn a médiatanács, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja.
   
Az Országgyűlés hétfőn 259 igen szavazattal, 89 nem ellenében egy szavazással döntött arról a listáról, amely a tagok megválasztásával létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsát.
   
A médiatanács öttagú: elnöke Szalai Annamária, az NMHH elnöke, aki a kinevezés tényével és időpontjával a médiatanács elnökjelöltjévé is vált.
   
A további négy tagra az Országgyűlés e célra létrehozott eseti bizottsága tett javaslatot a parlamentnek. A tagok: Vass Ágnes, Kollarik Tamás, Koltay András és Auer János. Mindannyiukat a Fidesz jelölte.
   
A szocialista párt hétfőn MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a tagok hétfői jelölésével és megválasztásával a Fidesz-KDNP az áprilisban aratott kétharmados győzelmét nem a nemzeti együttműködés rendszere, hanem a XXI. századi magyar pártállam felépítésének kívánja szentelni.
   
"Az úgynevezett független médiatanácsba a kormánypártok által delegált Fidesz-hű kvartett, kiegészülve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki székébe kilenc évre bebetonozott Szalai Annamáriával, garancia rá, hogy a hivatalos pártsajtó helyett a valódi nyilvánosság erejében hívők mától búcsút mondhatnak a független magyar közszolgálati televíziózásnak, rádiózásnak" - fogalmaz az MSZP közleményében, amelyben azt ígérik, ahogy eddig, ezután is minden törvényes eszközzel fel fognak lépni a Fidesz-KDNP túlhatalmának ellensúlyozása érdekében.

OLDALTÖRÉS: Az LMP kivonult a médiatanácsról tartott szavazásról

Az LMP kivonult a médiatanácsról tartott szavazásról

Az LMP kivonult a médiatanácsról tartott szavazásról

Az LMP kivonult a médiatanácsról tartott szavazásról

Az LMP minden eszközt megragad, hogy felhívja a figyelmet arra, a Fidesz olyan médiaszabályozási környezetet hoz létre, amely súlyosan sérti a sajtószabadság elvét - mondta az LMP frakcióvezető-helyettese, miután képviselőcsoportjuk hétfőn kivonult a médiatanács tagjairól szóló szavazásról.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a médiatanácsban, amely a következő kilenc évben "kezében fogja tartani a teljes magyar médiairányítást", csak Fidesz által delegált tagok lesznek.
   
Hozzátette, a törvény eleve garantálta volna a Fidesz többségét a testületben, de "úgy tűnik, hogy már a látszatra sem adnak és fügefalevélként sem tartanak igényt ellenzék által delegált tagokra". Szavai szerint ez azt jelenti, hogy az ellenzéki pártoknak még tudomása sem lehet arról, hogy mi folyik a médiatanácsban.
   
Hangsúlyozta, hogy nem azért tiltakoznak, mert az ellenzéki pártok elesnek egy "jól fizető sarzsitól", hanem azért, mert az ellenzék által képviselt gondolatok, eszmék vagy kritikai megközelítések kilenc éven keresztül teljes mértékben hiányozni fognak a testületből.
   
Közölte, ezért nem elégedtek meg azzal, hogy nemmel szavazzanak, hanem azt akarták demonstrálni, hogy "eddig nem lett volna szabad elmennie a Fidesznek".

OLDALTÖRÉS: A Médiatanács tagjai

A Médiatanács tagjai 

Szalai Annamária

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, 1961. szeptember 16-án született Zalaegerszegen.
   
1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK-n népművelői, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán szakközgazda diplomát szerzett.
   
1982-1984 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános iskolában tanított, 1984-85 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985-97-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda-vezető volt. 1995 és 1997 között a Mozisok Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte. 1997-2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóterem igazgatójaként dolgozott. 1996-tól a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke, 1997-től a Zala Art Alapítvány kuratóriumi tagja.
   
1991-ben belépett a Fideszbe. 1993-2003 között a párt Zala megyei választmányának elnöke, 2003-2004-ben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának alelnöke volt.
   
1994-1998 között Zalaegerszegen önkormányzati képviselő, 1998-2002 között a Zala Megyei Közgyűlés tagja volt.
   
1998-2004 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, a Fidesz Zala megyei területi listáján jutott be a parlamentbe, ahol a külügyi, a kulturális és sajtó, a nemzetbiztonsági, az informatikai és távközlési, valamint a társadalmi szervezetek bizottságának munkájában vett részt. 2004 tavaszán ORTT-taggá választása miatt képviselői mandátumáról lemondott.
   
2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó, 2003-tól adjunktus.
   
2004. április 1-jétől az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja.

Vass Ágnes 

Vass Ágnes 1966. január 10-én született Debrecenben.
   
Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát, 2005 óta a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán európai szakjogász képzésben vesz részt.
   
1996 óta folytat egyéni ügyvédi gyakorlatot, 1997-ben megalapította a Vass és Murányi Ügyvédi Irodát. 2002-ben a Hungexpo Reklám Marketingkommunikációs Rt. és a Hungax Virtuális Kiállítást Szervező és Kereskedelmi Kft., 2002 és 2004 között a Hungexpo Rt. jogi képviseletét látta el.

Kollarik Tamás 

Kollarik Tamás 1974-ben született Budapesten.
   
1998-ban végzett az ELTE BTK történelem szakán, egyidejűleg az Államigazgatási Főiskolán, 2004-ben az ELTE Jogtudományi Karán.
   
1996-97-ben a Magyar Történészhallgatók Egyesületének alelnöke, 1998-99-ben a Miniszterelnöki Hivatal politikai tanácsadója, majd 1999-2002-ben főtanácsadója. 2002-től önkormányzati képviselő és a Fidesz-Fidelitas frakcióvezetője Zuglóban.
   
2003-tól 2010-ig a Vox Nova Produkció Kft. ügyvezetője, 2003 és 2009 között a Budapest Film Zrt. Felügylő Bizottságának tagja. 2007-ben ő volt az Ocskay László százados, az elfelejtett hős című dokumentumfilm forgatókönyvírója és producere.
   
2010. augusztus 9-től a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Koltay András   

Koltay András 1978-ban született.
   
1999-2000-ben a Kent Institute-ban tanult Sydneyben, Ausztráliában, ahol Business Management diplomát szerzett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karán (JÁK) 2002-ben végzett. 2003-ban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében tanult, ahol a Nemzetközi Emberi Jogok kurzuson szerzett diplomát. 2005-2006-ban a University College London, Faculty of Law mesterképzésén vett részt, ahol diplomát szerzett. PhD-fokozatát a PPKE JÁK doktori iskolájában 2008-ban szerezte.
   
2002 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója, egyetemi adjunktus a Polgári Jogi Tanszéken, 2008 óta a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium tanára. Kutatási területe a szólásszabadság, sajtó- és médiajog, a személyiségi jogok, a kommunikációs alapjogok. 2006 óta a PPKE JÁK tudományos folyóiratának, a Iustum Aequum Salutare szerkesztője.
   
2009. május 11 óta az MTV Közalapítvány Kuratóriumának Fidesz által delegált elnökségi tagja. 2007 óta a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja.
   
2009-ben jelent meg A szólásszabadság alapvonalai című munkája.

Auer János

 Auer János 1958. április 15-én született Budapesten. Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát, majd ügyvéd-jogtanácsosi szakvizsgát tett.
   
1982 és 1987 között a MAHART Magyar Hajózási Rt. jogi előadója, 1987-1988-ban a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat jogtanácsosa, 1988 és 1992 között a MAHART jogtanácsosa, 1992 és 1998 között a WESTEL Rádiótelefon Kft. jogtanácsosa volt. 1998 és 2001 között egyéni ügyvéd, 2001 óta a WESTEL Mobil Távközlési Rt., a T-Mobile Magyarország Rt., a Magyar Telekom Nyrt. jogtanácsosa.