2010.11.10. 06:58
Megjelent: Frankenstein
1816-ban született Londonban a romantikus rémregény, amelyet ma megjelentet a Pannon Lapok Társasága népszerű világirodalmi klasszikusok sorozatában.
Az első magyar fordítást 1977-ben Göncz Árpád készítette. Victor Frankenstein szép, eleven, mozgó, érző lényt próbált teremteni. De hullákat használt fel, ezért a teremtmény külseje iszonyú lett, hasonló azokhoz a holttestekhez, amikből összefércelte. A teremtője maga is elszörnyedt a végeredménytől, ezért a lényt magára hagyta a vérrel mocskolt laboratóriumban. A teremtmény fázik és fél egyedül, és nem érti a világot. Az emberek iszonyodnak tőle, nem fogadják be, tragédiák kísérik útját. A tudós megígéri, hogy ad neki társat, alkot egy női lényt, de félbeszakítja a munkáját...
A horror klasszikustól a fantasztikus filmig
Mary Shelley 19. századi művéből először 1931-ben készült film James Whale rendezésében, amely meghatározta a horror műfaját is. 1994-ben Kenneth Branagh vitte vászonra újra a történetet, nemcsak rendezte, de ő alakította a filmben Victor Frankensteint, teremtményét pedig Robert De Niro.
2004-ben Kevin Connor mutatta be fantasztikus filmjét Frankenstein címmel. Mi történik, ha az ember megsérti Isten és a tudomány törvényeit? Waldman kapitány Donald Sutherland és a tengeren hánykolódó hajója legénysége megtudja a választ a halálból kimentett tudóstól. Frankenstein - itt Alec Newman - elmeséli a teremtmény történetét, amely arról az időtlen vágyról is szól, hogy szeressék az embert.
Teremtmény
- Mary Shelley hőse a tehetséges természettudós Victor Frankenstein, aki elhatározza, hogy a tudomány eszközeivel embert hoz létre. A természetfeletti nagyságú és erejű torz lényt kiveti magából a társadalom.
Szeretetre, megértésre vágyik, hiába. Bosszút esküszik, számon kéri sorsát teremtőjén. A Frankenstein kérdései máig időszerűek: mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre?