Kultúra

2011.01.22. 18:44

FAZ-írás a médiatörvény körüli EU-vitáról

Berlin - A médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitában a magyar kormányfőnek egyelőre csak az Európai Bizottsággal van dolga, mivel az Európai Parlamenttől nem kell tartania - mutatott rá szombati írásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

MTI

A német konzervatív újság brüsszeli tudósítója, Nicolas Busse ezt azzal indokolja, hogy az EP két nagy frakciója (néppártiak és szociáldemokraták) jelenleg nem akarja Magyarország elítélését. Különösen nem céljuk az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása, amely lehetővé tenné szankciók (beleértve a szavazati jog megvonását) elrendelését. A két nagy EP-frakciót azonban eltérő motivációk vezérlik.

A néppártiak körében világosan látszik, hogy meg akarják védeni Orbán Fidesz pártját, amely a néppárti család tagja. Nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozataikban különböző országbeli néppárti képviselők védelmükbe veszik a magyar médiatörvényt. Zárt körben mindazonáltal ebben a frakcióban is akadnak töprengő hangok. A legtöbben azt akarják, hogy a dolog, a bizottság néhány módosító javaslatával, lekerüljön a napirendről.

Pontosan ebben reménykedik a szociáldemokraták vezetősége is, noha ez a frakció hangosan bírálja a magyar jogszabályt. Martin Schulz elnök a médiatörvény visszavonását követeli. Ugyanakkor ő is tudja, hogy előbb a bizottságnak kell megállapítania: vajon az csakugyan sérti-e az uniós jogot. Schulz a követelését azzal indokolja, hogy Orbán gúnyolódva támadna rá bírálóira - köztük a magyar szocialista EP-képviselőkre -, amennyiben a végén mégsem merülnének föl jogi kifogások a médiatörvénnyel szemben.
Schulz mindazonáltal mérsékelte a hangnemét, amit a FAZ tudósítója azzal magyaráz, hogy a német politikus ősszel a néppárti frakció támogatásával szeretné az EP elnökévé választatni magát. Erről már korábban megegyezés született a két nagy frakció között. A néppárti tömb azonban jóval fegyelmezetlenebb manapság, mint régen, így aztán Schulz óvakodik attól, hogy bárkit is megsértsen; felszólalásai kevésbé támadóak, mint korábban voltak.

Hasonló mondható el a tagállamok magatartásáról is - mutat rá Busse. Ezek sem akarnak nagy kaliberű lövegeket felvonultatni Orbán ellen. A 27 tagország kormányainak körében általános feszengés uralkodik, ám ezek is arra várnak, mit mond a törvényről a bizottság. A néppárti kormányok körében ezen felül bizonyos szolidaritási effektus érezhető Budapesttel, még ha Berlin és Párizs fenntartásainak adott is hangot a magyar médiatörvény kapcsán. Más államok tudatában vannak annak, hogy az ő médiatörvényeik is támadhatóak lennének.
Így azután Orbánnak egyelőre csak a bizottsággal van dolga. Barroso elnök a héten először szögezte le, hogy változtatásokat fog kérni a törvényben. Ám ez nehéz jogi feladatnak ígérkezik. A médiapolitika ugyanis messzemenően a tagállamok hatáskörébe tartozik; emiatt az EU másodlagos jogtárában csak kevés olyan előírás akad, amelyre a bizottság normális szerződésszegési eljárás megindításakor hivatkozhatna. Neelie Kroes EU-biztos Strasbourgban utalt is arra, hogy alapvető jogok megsértését a bizottság csak olyan esetekben kifogásolhatja, amikor európai jogról van szó. Kroes három ilyen pontot talált: a médiatörvény külföldi médiumokra való alkalmazása; a kiegyensúlyozott tudósítások megkövetelése; a médiumok regisztrációs kötelezettsége.
A kulisszák mögött azonban a bizottság túllép e másodlagos jogi érvelésen. Orbánnak értésére adták, hogy Európában jogos kételyek merülnek föl azzal kapcsolatban, vajon a médiatörvény összeegyeztethető-e az EU alapvető értékeivel. Ezért fölkérték a kormányfőt, hogy legyen szíves lépni, megelőzendő a magyar EU-elnökséget érő károkat. Hogy erre elvben készen áll, azt Orbán ismételten megerősítette Strasbourgban. Ha a bizottság hiányosságokat állapít meg, akkor Budapest megváltoztatja a törvényt. "Ez nem presztízskérdés, ebben nem vagyunk hiúak" - mondta.









OLDALTÖRÉS: Németh-interjú a Berliner Zeitungban








Médiatörvény - Németh-interjú a Berliner Zeitungban








Médiatörvény - Németh-interjú a Berliner Zeitungban








Médiatörvény - Németh-interjú a Berliner Zeitungban

Berlin - Senki se oktasson ki minket a demokráciáról címmel közölt interjút Németh Zsolttal szombaton a Berliner Zeitung.
A  baloldali újság a felvezetőben rámutat: a médiatörvény körül támadt vita után Magyarország a károk enyhítésére törekszik. E célból külföldre küldte a külügyminisztérium parlamenti államtitkárát, hogy kezdeményezzen párbeszédet a bírálókkal.
 A médiatörvényt fogadó, EU-n belüli bírálatokra emlékeztető újságírónak Németh így felelt: "Nézzük meg pontosan, honnan jön a bírálat: a médiából és a politikai baloldaltól. Konzervatív pártbarátainktól viszont nagyon nagy megértést és támogatást kapunk. Ami pedig a médiatörvényt illeti: az erős védelmet biztosít a sajtószabadságnak."
Az újságíró ellenvetésére, miszerint ő inkább a demokratikus elvektől való távolodást lát benne, az államtitkár kijelentette: "Ne feledje, hogy az én pártom a magyar demokratikus mozgalomból nőtt ki a 80-as évek végén. Bennünket vertek és letartóztattak a diktatúrában. Mi tudjuk, mi a szabadság és az alapvető jogok. Senki se oktasson ki erről minket." Egyúttal megismételte: amennyiben az Európai Bizottság kifogásolná a törvény egyes elemeit, úgy Budapest kész elfogadni a következtetéseket.
Az újságíró idézte Martin Schulz EP-képviselő Strasbourgban elhangzott szavait, miszerint a médiának kell ellenőriznie a kormányt, és nem megfordítva. Egyetért-e Ön ezzel? - kérdezte.
"Igen és nem - felelte Németh Zsolt. - Igen abban az értelemben, hogy egy jogállamban nem szabad semmiképpen sem elnyomni a médiát. Másrészt viszont egy kormánynak természetesen ellenőriznie kell, vajon betartják-e a médiumok a törvényt. Erre mindenhol vannak törvények. A magyar médiatörvény bizonyára viszonylag szigorú szabályokat fogalmaz meg, ám ez sem szokatlan Európában."
A schengeni övezet bővítését firtató kérdésre a külügyi államtitkár kijelentette: ha Románia és Bulgária betartja az övezetre vonatkozó szabályokat, akkor föl kell őket venni. "Franciaország és Németország azért utasítja ezt el, mert így akarják hatékonyabb harcra ösztönözni a két kormányt a korrupció meg a szervezett bűnözés ellen. Csakhogy ez a kettő nem tartozik össze. Magyar szempontból nem helyes a schengeni kérdést összekapcsolni belpolitikai problémákkal. Nekünk hosszú közös határunk van Romániával. Ha meg volnánk győződve arról, hogy a nyitás veszélyes következménnyel jár, mi volnánk az elsők, akik riadót fújnak."

Ezek is érdekelhetik