Kultúra

2011.01.19. 16:44

Frekvenciákról döntött a médiatanács

Öt frekvenciáról döntött szerdai ülésén a médiatanács, a pályázati nyertesek között van a Magyar Katolikus Rádió (MKR) is, amely a székesfehérvári vételkörzetben a 96,1 MHz-es frekvencián sugározhat ezután

MTI

Kiricsi Karola, a testület szóvivője az új médiaszabályozást érő kritikákra reagálva elmondta: a médiahatóság nem kötelezheti az újságírókat információforrásuk felfedésére, és bírságot sem szabhat ki, ha ezt megtagadják.

Kiricsi Karola az MTI kérdésére, hogy a még szabad budapesti ultrarövid-hullámú frekvenciáról - amelyre a katolikus rádió és a Klubrádió is pályázott - mikor döntenek, úgy válaszolt: nem tudja megmondani, de a médiatanács a következő időszakban minden héten 5-10 frekvenciáról határoz, és összesen mintegy 40 frekvenciapályázatot kell elbírálnia.
   
Az MKR - mivel nem kérte jogosultságának meghosszabbítását - január 16-án sugárzott utoljára középhullámon, azóta csak interneten és a Magyar Televízió műholdas adásaihoz kapcsolódva volt lehetősége a műsorszórásra. A rádiónak további pályázatai is az elbírálási szakaszban vannak. A Klubrádió jelenlegi frekvenciájára szóló működési engedélye február 11-én jár le.
   
A médiatanács szerdán arról is döntött, hogy a Lánchíd Rádió médiaszolgáltatási jogosultságot kap Székesfehérváron (106,6 MHz) és a győri vételkörzetben (88,1 MHz), míg Fehérgyarmaton a Friends-Lan Kft., Debrecenben pedig az Európa Rádió Nonprofit Kft. jutott jogosultsághoz.
   
Az öt frekvenciára összesen tizenhat pályázat érkezett.
   
Kiricsi Karola elmondta: a médiatanács szerdán nyolc, lejáró szerződéssel rendelkező rádióállomás jogosultságát hosszabbította meg 60 nappal.
   
Beszélt arról is, hogy idén a tavalyinál 60 százalékkal több pénz - 500 millió forint - jut a közösségi médiaszolgáltatók, azaz a nem nyereségérdekelt helyi rádiók és televíziók működési költségeire.
   
A médiatanács szóvivője sajtótájékoztatón reagált az új médiaszabályozást érő kritikák egy részére is.
   
Kijelentette, hogy a médiaalkotmány alapján a médiahatóság nem, csupán bíróságok és a nyomozóhatóságok kötelezhetik az oknyomozó újságírókat információforrásuk felfedésére. Hozzátette, ezzel kapcsolatban az okozhatott félreértést, hogy a jogszabály szerint bíróság vagy hatóság kivételes esetben az információforrás felfedésére kötelezheti az újságírót, ugyanakkor - folytatta - ez nem vonatkozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH), illetve a médiatanácsra, csak a büntetőeljárásban részt vevő nyomozóhatóságokra.
   
Mint mondta, noha ez részletesen nem szerepel a médiaalkotmányban, a büntetőeljárási törvényből kiderül: ilyen jogosítványa csak a nyomozóhatóságoknak van, hiszen ezek járnak el a nemzetbiztonság és a közrend védelmét érintő ügyekben, valamint végzik a bűncselekmények elkövetésének felderítését és megelőzését. Márpedig a törvény csak ezekben az esetekben teszi lehetővé, hogy az oknyomozó újságírókat forrásuk felfedésére kötelezzék - ismertette Kiricsi Karola.
   
A szóvivő hangsúlyozta, az új médiaszabályozás nagyobb védelmet ad az újságíróknak, mivel az eddigi gyakorlattal szemben lehetővé teszi, hogy - a fenti kivételek mellett - akár büntetőeljárásban is megtagadják forrásuk felfedését, míg erre korábban csak polgári perekben és közigazgatási eljárásokban volt lehetőségük.

Ezek is érdekelhetik