Médiatörvény: brüsszeli egyeztetés a módosító javaslatokról

Szövegszerű törvénymódosító javaslatokról tárgyaltak egymással a kormány és az Európai Bizottság szakértői - jelentette be Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón a médiatörvény ügyében kezdett egyeztetés részleteit ismertetve.

Elmondta: mindkét fél szakértői szövegszerű javaslatokat tettek azzal a három észrevétellel kapcsolatban, amelyeket az Európai Bizottság a médiatörvényről korábban levélben megfogalmazott. Hozzáfűzte, hogy a hatfős magyar delegáció a bizottság észrevételeit "hazahozza", a kormány azokra csütörtökön válaszol, a tárgyalás így tovább folytatódik.
   
Az államtitkár az egyeztetést minden részletre kiterjedőnek és rendkívül konstruktívnak értékelte, majd újból megerősítette: ha szükséges, változatnak a médiatörvényen.
   
Az MTI kérdésére Kovács Zoltán közölte: a magyar delegáció minisztériumi jogászokból és médiaszakértőből állt, a médiahatóság képviselői nem voltak a tagjai.
   
Az államtitkár szavai egybecsengenek azzal, hogy Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos szóvivője a hétfői tárgyalásokról szólva kifejtette: még a héten tervezetet készítenek és juttatnak el Brüsszelbe a magyar hatóságok a médiatörvény esetleges módosítási lehetőségeiről. Hozzátette, az uniós testület ezt tanulmányozza, és szükség esetén további egyeztetéseket kér.
   
A hétfői szakértői konzultációt a magyar kormány javasolta, azt követően, hogy elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület aggályaira, amelyek a regisztrációs szabályok és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését, illetve a médiatörvény területi hatályát kifogásolták.

 
EU-szóvivő: tervezetet készít a magyar fél az esetleges törvénymódosításra

Még a héten tervezetet készítenek és juttatnak el Brüsszelbe a magyar hatóságok a médiatörvény esetleges módosítási lehetőségeiről - ebben állapodtak meg a kormányt képviselő szakértők az Európai Bizottság szakértőivel hétfőn Brüsszelben Jonathan Todd bizottsági szóvivő közlése szerint.

Az uniós testület ezt tanulmányozni fogja, és szükség esetén további egyeztetéseket fog kérni - tette hozzá Neelie Kroes, bizottsági alelnök, digitális politikáért felelős biztos szóvivője az MTI-nek nyilatkozva.
   
A tervezet a hétfőn megtárgyalt elemekre koncentrál majd, a tárgyaláson elsősorban a holland biztos korábbi levelében szereplő témákról volt szó - mondta el Todd.
   
Emlékeztetett: a levélben három aggodalom szerepelt: a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztése minden audiovizuális médiaszolgáltatóra, a más tagállamokban alapított médiaszolgáltatókra vonatkozó szabályozás, valamint a médiaregisztrációs szabályok kiterjesztése minden médiára.
   
A magyar tervezetet a megállapodás szerint legkésőbb csütörtökön eljuttatják Brüsszelbe.
   
Todd hangoztatta, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes már Kroesnak írt válaszában jelezte, hogy a kormány szükség esetén készen áll változtatni a törvényen.
   
Egy folyamat kezdetéről van szó - mondta a szóvivő -, amely a bizottság reményei szerint oda vezet majd, hogy a médiaalkotmány és a médiatörvény teljes összhangban lesz az uniós jogszabályokkal, beleértve az alapvető jogok chartáját is.
   
A hétfői többórás szakértői tárgyalás kifejezetten építő jellegű, konstruktív volt - értékelte Jonathan Todd.
   
A mostani egyeztetést a magyar kormány javasolta, azt követően, hogy elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület aggályaira.
   
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közti egyeztetéstől függetlenül az Európai Parlamentben (EP) folynak az előkészületek arra, hogy a jövő héten szerdán Strasbourgban plenáris ülésen vitassák meg a magyar médiatörvény ügyét - tájékoztatták EP-források az MTI-t.
   
Az EP honlapján olvasható napirendtervezet szerint a magyar médiatörvényről szerda délután folytatnak vitát. Az említett források úgy tudják: a liberálisok, a zöldpártiak, valamint a radikális baloldal képviselői támogatnák, hogy Magyarországot elmarasztaló állásfoglalást hozzon az Európai Parlament. Egyelőre nem ismert az EP második legnagyobb pártcsaládjának, a szocialistáknak az álláspontja. A korábbi megnyilvánulások szerint a szocialisták szeretnék ugyan elérni a törvény visszavonását - vagy legalábbis alkalmazásának felfüggesztését - az Európai Bizottsággal való egyezség megszületéséig, de nem ragaszkodnak az elmarasztaló parlamenti állásfoglaláshoz. Egyfelől látni akarják, miként érvényesül a törvény a gyakorlatban, másfelől nem akarják, hogy az ügy túl hosszan terhelje a magyar EU-elnökséget.
   
Hogy mi a szocialista frakció álláspontja a legújabb fejlemények tükrében, arról alighanem Hannes Swobodának, a frakció osztrák elnökhelyettesének a csütörtöki sajtóreggelijén kaphatnak majd tájékoztatást az újságírók.
   
A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakcióban - e pártcsaládhoz tartozik a Fidesz - elutasítják a Magyarországot elmarasztaló állásfoglalás gondolatát.
   
Kedden és szerdán Brüsszelben tartózkodik az LMP több országgyűlési képviselője, és találkozik az EP zöldpárti frakciójának társelnökeivel, köztük Daniel Cohn-Bendittel, aki január 19-én az EP plenáris ülésén éles hangon bírálta a magyar médiatörvényt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztette a magyar EU-elnökség programját. Az LMP által adott előzetes tájékoztatás nem szól arról, hogy a megbeszéléseknek tárgya lenne a médiatörvény: az EU-n belüli gazdasági kormányzást, a romakérdést és a vörösiszap-katasztrófa összefüggéseit említették a várható témák közt.
   
A frakciók vezetői csütörtök este egyeztetnek a jövő heti plenáris ülés végleges napirendjéről, és akkor dől el, hogy a szerda délutáni vitán túlmenően állásfoglalás-tervezet is kerül-e az EP-képviselők elé. A csütörtök esti döntésről az EP péntek délelőtt tart sajtótájékoztatót.

Paczolay: heteken belül elkezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a nyugdíjtörvénnyel, illetve a médiatörvénnyel kapcsolatos beadványokat

Heteken belül megkezdi az Alkotmánybíróság a nyugdíjtörvénnyel, illetve a médiatörvénnyel kapcsolatos beadványok tárgyalását - mondta az MTI kérdésére Paczolay Péter, a testület elnöke hétfőn Egerben.

Mindkét ügycsoporttal kapcsolatban százas nagyságrendű beadvány érkezett. Mivel különösen a médiát érintő törvények szövege nagyon hosszú, várhatóan hónapokig kell várni az alkotmánybírósági döntésre - tette hozzá az elnök az Agria Universitas Egyesület közéleti akadémiájának megnyitóján.

Koltay: egyetlen párt sem uralhatja a médiát

Egyetlen párt, így a Fidesz sem tudja uralni a médiát - jelentette ki Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja egy hétfő esti pódiumbeszélgetésen.

A Budai Liberális Klub rendezvényén Koltay András kifejtette: a kilencvenes évek médiaháborúja, amely arról szólt, hogy minden számottevő politikai erőnek jut-e "kellő mennyiségű" médiafelület, véget ért; aki akarja, el tudja mondani a véleményét.
   
Hozzátette: az ezt lehetővé tévő fórumok - mindenekelőtt az internet elterjedése miatt - még akkor is újrateremthetők volnának, ha egy "ellenzéki lap" a rá kiszabott büntetések miatt ellehetetlenülne. Szerinte ez azonban nem fog megtörténni, mivel egy politikai napilapnak éveken át súlyos jogsértések sokaságát kellene elkövetnie ahhoz, hogy a médiatanács 25 millió forintos bírsággal sújtsa, és ezt aztán a bíróság is jóváhagyja.
   
Arra az észrevételre, hogy a Magyar Televízió esti hírháttérműsorába az elmúlt hónapokban egyetlen ellenzéki politikust sem hívtak meg, valamint hogy egy vizsgálat szerint az MTV esti Híradója is parlamenti arányuknál nagyobb szereplési lehetőséget biztosít a kormánypártoknak, Koltay András úgy reagált: ha valaki ezt észleli, tegyen panaszt a médiatanácsnál. A közönség erre gúnyos tapssal reagált, mire Koltay értetlenségének adott hangot, és hangsúlyozta: ha objektív módszerek valamely közszolgálati hírműsor kiegyensúlyozatlanságát bizonyítják, a médiatanács ezt meg fogja állapítani.
   
Szólt arról is, hogy a kereskedelmi televíziók világát - amelyet elmondása szerint borzasztónak tart - nem lehet szabályozással megváltoztatni, ezért arra a közszolgálat megerősítése lehet a megfelelő válasz. Mint mondta, bár a korábbi médiatörvény a kereskedelmi televíziókat arra kötelezte, hogy adásuk tíz százalékában közszolgálati műsorokat sugározzanak, az RTL Klub a Fókuszt és a Mónika-show-t tüntette fel ilyenként. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy aki kereskedelmi tévés logika alapján készít műsort, "alkatilag képtelen" közszolgálati műsorok előállítására.
   
A beszélgetésen - amelyet Kozák Márton, a Magyar Televízió kuratóriumának egykori, az SZDSZ által delegált tagja vezetett - Széky János újságíró, az Élet és Irodalom publicistája arról beszélt, hogy a médiatörvényre nem lehet egyszerűen "Fidesz-ármányként" tekinteni, hiszen abban az elmúlt huszonöt év káros tendenciái jelennek meg, szelleme pedig nem különbözik lényegesen a 2008 és 2009 fordulóján elkészült ötpárti médiatörvény-tervezettől. Az új médiaszabályozással kapcsolatos aggályai közül kiemelte, hogy azonos elvek szerint méri az elektronikus médiát és az írott sajtót, valamint azt, hogy gumiszabályokban fogalmazza meg a médiumok kötelezettségeit, és ezzel bizonytalanságot teremt.
   
Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs korábbi főszerkesztője "öncenzúratörvénynek" nevezte a médiatörvényt, megjegyezve: nem azzal a három ponttal van igazán probléma, amelyet az Európai Bizottság kifogásolt, hanem azzal, hogy a jogszabály meglévő rossz reflexeket erősít fel. A magyar média még kevésbé lesz bátor, a törvény visszafogottságra ösztönözheti, például a választásokkor, a büntetéstől tartó politikai lapokat - mondta.
   
Koltay András erre úgy válaszolt: nem lát olyan paragrafust a médiatörvényben, amely öncenzúrára sarkallna.
   
Arra a kérdésre, hogy a szólásszabadság kutatójaként hogyan vállalhat szerepet annak a médiahatóságnak munkájában, amelynek tagjait egy "kötcsei alapokon" álló párt jelölte, úgy felelt: nem olvasta a miniszterelnök kötcsei beszédét, a kultúrharcnak azonban nem látja értelmét, korábbi, a szólásszabadságról és a nyilvánosság fontosságáról alkotott felfogása pedig nem változott. Ezzel kapcsolatban közölte, az, hogy a médiatanács üléseiről nem készül szó szerinti jegyzőkönyv, testületi döntés volt.