Médiatörvény: nem szerepel a magyar módosítás méltatása a határozatban

A pontosítás lényege, hogy az EP által elfogadott határozat szövege valójában nem tartalmazza azt, hogy üdvözölték az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetés végkimenetelét. Az EP-határozat egyfelől üdvözölte a Bizottság és a magyar hatóságok közötti együttműködést, hogy "a magyar médiatörvény összhangba kerüljön az uniós szerződésekkel és jogszabályokkal", valamint üdvözölte "a módosítási eljárás nemzeti szinten történő megindítását."
   
A szavazás előtt a néppárti és a szocialista frakció nevében felszólaló képviselők pozitívan értékelték az Országgyűlés által hétfőn megszavazott módosításokat, ez azonban nem szerepel a határozat szövegében.
   
A magyar néppárti EP-képviselőcsoport részéről hangsúlyozták: a szavazás után közzétett nyilatkozatukban éppen erre alapozva állapították meg azt, hogy a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítását, valamint Neelie Kroes európai médiaügyi biztos nyilatkozatát, miszerint a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal.

Todd: nagyon jelentős változtatásokat ért el az Európai Bizottság a magyar médiatörvény ügyében

Nagyon jelentős változtatásokat ért el az Európai Bizottság a magyar médiatörvény ügyében - hangsúlyozta Jonathan Todd bizottsági szóvivő pénteken Brüsszelben.

Az uniós végrehajtó testület sajtótájékoztatóján Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság és a magyar hatóságok közötti tárgyalások során nem csak a csütörtökön elfogadott európai parlamenti (EP-) határozatban említett három kérdésben, hanem egy negyedik kérdésben - közösségek és egyének megsértésének tilalma - is jelentős módosításokat sikerült elérni.
   
"Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament érdeklődést mutat az ügy iránt" - válaszolta Todd arra az újságírói kérdésre, hogy miként értékeli a csütörtöki EP-határozatot, amely további változtatásokat nevez szükségesnek a magyar médiatörvényben.
   
Az EP részéről azt is felvetették, hogy uniós szinten minimálisan betartandó normákat kellene megfogalmazni a médiaszabadság védelmében. Tekintettel arra, hogy uniós jogalkotásra irányuló kezdeményezésre az Európai Bizottság jogosult, a parlamenti felvetés címzettje az uniós végrehajtó testület. Todd most azt mondta, hogy az Európai Bizottság gondosan, "az EU jogi keretei között" tanulmányozni fogja a jogalkotás előkészítésére irányuló parlamenti kérést.

OLDALTÖRÉS: Románia magyar napilapok: ellentétes vélemények a médiatörvényről

Románia magyar napilapok: ellentétes vélemények a médiatörvényről

Románia magyar napilapok: ellentétes vélemények a médiatörvényről

Románia magyar napilapok: ellentétes vélemények a médiatörvényről

Ellentétes tartalmú véleményt fogalmazott meg pénteki vezércikkében két romániai magyar napilap a magyarországi médiatörvénnyel kapcsolatos európai parlamenti döntésről.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) így fogalmaz: "Rájár a rúd az Orbán-kormányra. Miután a budapesti hatalom ímmel-ámmal, de eleget tett a magyar médiatörvény részleges módosítására vonatkozó európai bizottsági felszólításnak, alig három nap múltával most újabb pofont kapott Európától: az uniós törvényhozás kinyilvánítja, hogy ez mind szép, csak éppen nem elég".
   
Salamon Márton László, a lap főszerkesztője, a cikk szerzője megállapítja: "egy rusnya szörnyeteget, a cenzúra hétfejű sárkányát ugyanis nem sminkelni kell, nem szépségtapaszt kell ragasztani rá, hanem könyörtelenül le kell vágni mind a hét fejét, a legutolsó csonkig".
   
A Fidesznek ez az egész médiatörvény-botrány a magyar EU-elnökség közepén úgy kellett, mint üveges tótnak a hanyatt esés - véli a cikk írója, aki szerint a hamarosan az uniós megbízatás felénél tartó ország vezetői úgymond egyebet sem tesznek, mint szedik össze a nyilvánvalóan elrontott elnökség üvegcserepeit, miközben pánikszerűen próbálják eltüntetni a járdáról a hátramaradt vérnyomokat.
   
Az erdélyi Krónika vezércikke szerint viszont ismét megbizonyosodhattunk arról, hogy amennyiben politikai-ideológiai alapú pótcselekvésről van szó, akkor amúgy nehézkesen reagáló intézmények is meglepően olajozottan képesek működni. Az Európai Parlament szélsőbaloldali és doktrinér liberális frakciója a szocialistákkal szövetkezve a magyar médiatörvényt elmarasztaló határozatot szavazott meg, pedig hát épp hétfőn fogadta el az Országgyűlés azon módosításokat, amelyek révén korrigálták az Európai Bizottság alelnöke által kifogásolt paragrafusokat - írja a lap.
   
"A határozat támogatóinak táborát megvizsgálva egyértelműnek tűnik, hogy ismét csak nem a konkrétumokról, a jogszabály valós tartalmáról szólt a kezdeményezés, hanem arról, hogy ideológiai alapon akartak ütni a konzervatív oldalon, és mivel számbeli fölényben vannak, ezt meg is tették" - állapítja meg a szerző.
   
Szerinte az eddigi tapasztalatok alapján a vádak ellenére sem sérült a véleményszabadság, sőt ezt abszurd módon épp maguk a tiltakozók igazolták, amikor - mint a cikkíró emlékeztet - élő adásban zavartalanul mondhatták el, hogy a törvény bevezeti a cenzúrát, vagy amikor a balliberális lapok címlapjukon írták meg, hogy vége a sajtószabadságnak, és ez nemhogy megjelenhetett, de még csak retorziók sem érték őket.

OLDALTÖRÉS: Néppárti EP-képviselő: az EP médiaügyi határozata okafogyott, és kizárólag politikai célokat szolgál

Néppárti EP-képviselő: az EP médiaügyi határozata okafogyott, és kizárólag politikai célokat szolgál

 Az Európai Parlament (EP) liberális, szocialista, zöldpárti és kommunista frakciói által csütörtökön elfogadott nyilatkozat a magyar médiatörvényről értelmetlen, és csupán politikai célokat szolgál - jelentette ki Simon Busuttil EP-képviselő, az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának néppárti koordinátora.

Busuttil megállapította: az elfogadott dokumentum figyelmen kívül hagyja, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság ajánlásai szerint járt el, és hogy a magyar médiatörvény teljes mértékben összhangban van az uniós jogszabályokkal, beleértve az Alapvető Jogok Chartáját.
   
"Az uniós intézményrendszerben az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, rendelkezik a jogalappal, hogy objektív elemzést folytasson le az egyes tagállami jogszabályokról és azok uniós joganyaggal való összeegyeztethetőségéről. Az Európai Bizottság jogi elemzését és a magyar kormánnyal folytatott egyeztetéseit követően, a magyar Országgyűlés hétfőn elfogadta a médiatörvény egyes pontjainak módosítását. Az Európai Bizottság nevében a médiaügyi biztos megerősítette, hogy a módosítások révén a médiatörvény minden pontja összhangban áll az európai normákkal, beleértve az Alapvető Jogok Chartáját is. Mindezen tények fényében nyilvánvaló, hogy a baloldali frakciók által (...) elfogadott, a médiatörvényt elítélő határozat megalapozatlan, értelmetlen, és kizárólag politikai célokat szolgál" - hangsúlyozta a néppárti EP-képviselő.
   
Emlékeztetett arra, hogy a néppárti frakció a kezdetektől fogva ellenezte bármilyen állásfoglalás elfogadását az ügyben. Felszólították a többi frakciót, hogy ne tegyenek elhamarkodott kijelentéseket a törvényről, és várják meg, míg befejeződnek a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
   
"Sajnálatos, hogy az EP liberális, szocialista, kommunista és zöld frakciói az egyeztetések eredményes befejezését követően sem képesek megemészteni, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a kért módosításokat. Ehelyett, a vereség látszatának elkerülése érdekében inkább egy okafogyott, a valóságot figyelmen kívül hagyó, értelmetlen határozatot fogadtak el. Ez a politikai célokat szolgáló felelőtlen magatartás rombolja az Európai Parlament munkájának megítélését, és az egész európai intézményrendszerbe vetett bizalmat is" - emelte ki Simon Busuttil.

OLDALTÖRÉS: Szájer: lejáratta magát az Európai Parlament

Szájer: lejáratta magát az Európai Parlament

A fideszes Szájer József szerint az Európai Parlament (EP) lejáratta magát a magyar médiatörvényt érintő csütörtöki határozatával. Az EP-képviselő strasbourgi keltezésű blogbejegyzésében "utánlövésnek" nevezte a döntést.

Az EP csütörtökön a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg: a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak Strasbourgban.
   
Szájer József az erre reagáló blogbejegyzésében azt írta: "a sommás ítélet, amelyet Magyarországról az európai baloldal pártjai mondanak, a múltról szól, arról a múltról, amit a hétfői budapesti szavazás már meghaladott". (Hétfőn a magyar Országgyűlés elfogadta azokat a módosításokat, amelyekről megállapodott a kabinet az Európai Bizottsággal.)
   
A fideszes politikus szerint az EP határozata most már nem Budapesttel, hanem Brüsszellel és a liberális Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztossal, "no meg a valósággal van háborúban", hiszen a bizottság alelnöke hétfőn világossá tette, hogy a magyar médiatörvény nemcsak az európai uniós médiaszabályokkal, hanem az EU alapjogi chartájával is összhangban van. Ebben az ügyben alapos és részrehajlás nélküli vizsgálatot csak az Európai Bizottság folytatott le; sem az Európa Tanács, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem folytatott semmilyen vizsgálatot, csak "sajtódeklarációkat" adtak ki - tette hozzá.
   
Szájer József kiemelte, hogy az EP határozatának nincs jogkövetkezménye, a tanulságokat azonban szerinte érdemes levonni. Az egyik - mint írja - az, hogy a baloldal "alkatilag képtelen" veszíteni, hiszen három hete a parlamenti ülésen levették a szavazást a napirendről, mivel éppen az előző nap állapodott meg a bizottság és a magyar kormány a témában. "Rövid megingás után" viszont múlt héten szinte változatlanul éledt újra a szocialista-kommunista-zöld-liberális javaslat, mintha mi sem történt volna - idézte fel.
   
A politikus kitért arra is, hogy a csütörtöki szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvénnyel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az Európai Néppárt frakciója az inkorrekt eljárás ellen azzal tiltakozott, hogy visszavonta saját határozattervezetét, hiszen az ügy, amely annak benyújtása alapjául szolgált volna korábban, hétfőn megszűnt létezni. "Felszólítottuk a többi pártot, hogy ők is vonják vissza az okafogyottá vált javaslatukat, de politikai előítéleteik miatt inkább vállalták a hazugságot" - fűzte hozzá.
   
A másik tanulság Szájer József az, hogy "a valóság sosem számít ott, ahol a baloldal pártjai a hazugság oldalán össze tudják hozni a többséget".