Dalt írt a Való Világról a vasi zenekar – élő adásban léphettek fel

Kozák J. Andrással, a Dead But Happy (DBH) dobosával beszélgettünk arról, hogy miképp is kerülhet be egy zenekar a tévébe, egy valóságshow műsorába.
- Néhány hónapja egy válogatásra hívtak az RTL Klubhoz. A neten találtak rám, és vállaltam, hogy elmegyek, azért, hogy ráirányítsam a figyelmet az együttesre. Megismerkedtem a műsor egyik szerkesztőjével, aki később felvette velem a kapcsolatot, s felajánlotta, hogy szerepelhetünk a Való Világ délutáni, „Neked Való” című produkciójában, az egyetlen feltétel csupán az volt, hogy egy magyar nyelvű számot a műsorról, vagy a villában lakókról. – árulta el András, aki szerint nem volt egyszerű a feladat, hiszen inkább angol nyelven írják dalaikat, illetve a zenekar egyik tagja sem kísérte figyelemmel a valóságshowt.

- Úgy határoztunk, hogy elvállaljuk, de nem a szereplőkről írunk, hanem arról az érzésről, állapotról, ami ezt a fajta celeblétet jellemezheti. Mivel zenénkben punkos elemeket is használunk, jó választásnak tűnt egy könnyed kaliforniai-punk stílus, és mivel maga a dal, igaz, még szöveg nélkül, de létezett, már csak a szöveget kellett hozzátenni. Két nap alatt felvettük a dalt Dombi Bertinél Szombathelyen, majd az elkészült számot továbbküldtük a csatornának, majd ők pár nap múlva hívtak, hogy március 28.-án legyünk az RTL stúdiójánál.

- András azt is elárulta, hogy nem volt felhőtlen a tévés szereplés napja:
- Öcsém (Gábor, a basszusgitárosunk), otthon hagyta az iratait, a fellépés előtt fél órával találta meg őket a család, és diktálták be az igazolványszámát, mert anélkül nem léphettünk volna be. Én a cinkészletem hagytam otthon, de szerencsére eszembe jutott egy zenész, szövegíró ismerősünk, Németh Nyiba Sándor, aki azonnal intézkedett, így nem sokkal a fellépés előtt kölcsönkaptam a Pál Utcai Fiúk cinjeit.

A műsor vége előtt kis idővel már nagyon készülődtünk, hiszen élőben szerepeltünk. Beszélgettünk kicsit Olivérrel, kiderült, jó fej, láttuk Voksán Virágot, Szandikát, aztán mi következtünk. Jó volt hallani, ahogy bekonferálták a Dead But Happyt, Kristófnak (énekes) egyenesen megrázó élmény volt a bekonferálás utáni szereplés, mert vagy háromszor rázta meg a mikrofon. Bár rövidre volt szabva az időintervallum, amíg láthattak minket a kereskedelmi csatorna nézői, ahhoz azért talán elég volt, hogy figyelmet kapjunk. És ez még akkor is jó, ha valójában nem ez a zenei stílust jellemzi a DBH-t. – fűzte hozzá András.

Death But Happy
Alakulás éve: 2007
Név: The Impact, majd Dead But Happy
Tagok:
Tóth Kristóf (Pók) – szólógitár
Merényi Martin – ének, ritmusgitár
Kozák Gábor Balázs (CutY) – basszusgitár
Kozák János András – dob
Váltás 2010.09. Tóth Kristóf (Pók) – nem csak szólógitár, hanem ének is
Fűzfa Sándor – ritmusgitár (Merényi Martin helyett)

Lapozzon, hogy kicsit közelebbről is megismerhesse a zenekart és további dalaikat!

OLDALTÖRÉS: Dead But Happy interjú

 Anno éppen szakácsképzésre jártunk öcsémmel, mikor öcsém összefutott egy gitáros sráccal, Merényi Martinnal, aki múlt évben vált ki az együttesből. Beszélgettek, öcsém mesélte, hogy mostanában kezdett basszerozni, mire Martin elmondta, hogy jó lenne egy bandát alapítani, de keresni kéne egy jó dobost. Mire öcsém az ő laza, jellemzően nyugodt stílusában azt válaszolta, hogy ja, a bátyám is dobol! Na, valahogy így kezdődött. Kb. két hónap múlva Martin elhozta a legjobb barátját, Kristófot, akiről megjegyezte, hogy nagyon tehetséges, jó srác, de kissé zűrös. Azonban ez nálunk nem jelentett gondot, mivel öcsémmel együtt mi sem vagyunk éppen jófiúk! - mesélte el András az együttes megalakulásának történetét.

 Anno éppen szakácsképzésre jártunk öcsémmel, mikor öcsém összefutott egy gitáros sráccal, Merényi Martinnal, aki múlt évben vált ki az együttesből. Beszélgettek, öcsém mesélte, hogy mostanában kezdett basszerozni, mire Martin elmondta, hogy jó lenne egy bandát alapítani, de keresni kéne egy jó dobost. Mire öcsém az ő laza, jellemzően nyugodt stílusában azt válaszolta, hogy ja, a bátyám is dobol! Na, valahogy így kezdődött. Kb. két hónap múlva Martin elhozta a legjobb barátját, Kristófot, akiről megjegyezte, hogy nagyon tehetséges, jó srác, de kissé zűrös. Azonban ez nálunk nem jelentett gondot, mivel öcsémmel együtt mi sem vagyunk éppen jófiúk! - mesélte el András az együttes megalakulásának történetét.

 Anno éppen szakácsképzésre jártunk öcsémmel, mikor öcsém összefutott egy gitáros sráccal, Merényi Martinnal, aki múlt évben vált ki az együttesből. Beszélgettek, öcsém mesélte, hogy mostanában kezdett basszerozni, mire Martin elmondta, hogy jó lenne egy bandát alapítani, de keresni kéne egy jó dobost. Mire öcsém az ő laza, jellemzően nyugodt stílusában azt válaszolta, hogy ja, a bátyám is dobol! Na, valahogy így kezdődött. Kb. két hónap múlva Martin elhozta a legjobb barátját, Kristófot, akiről megjegyezte, hogy nagyon tehetséges, jó srác, de kissé zűrös. Azonban ez nálunk nem jelentett gondot, mivel öcsémmel együtt mi sem vagyunk éppen jófiúk! - mesélte el András az együttes megalakulásának történetét.

- Megalapítottuk a DBH elődjét, a The Impact nevű formációt. Az első három számunkkal mindjárt fel is léptünk a Légrády Antal Tehetségkutató Fesztiválon, Balatonbogláron, majd egy sárvári tehetségkutatón. Persze el voltunk ájulva magunktól, és azért a kritika kicsit helyre tette az arcunk. Na de nem törtünk le, jöttek az új számok, az új elnevezés, a Dead But Happy, és az új tehetségkutatók és fellépések a szűkebb környéken, de például koncerteztünk több zenekarral is, mint pl.:30Y, Kaukázus, Hatóságilag Tilos, Kalapács, Halor, stb.. Aztán volt fellépésünk Oladon, és ami akkor nagyon nagy fejlődést aktivizált bennünk, és mérvadó volt, a Géniusz tehetségkutató Budapesten a Művészbázisban, ahol pop-rock kategóriában országos negyedik helyezést értünk el. - elevenítette fel a dobos, aki hozzátette azt is, hogy a kritika rájuk mindig építő jelleggel hatott, s örülnek, ha rámutatnak arra, hol kell erősíteni, mi az, amire figyelni kéne még. 

- Ekkoriban, amikor már lettek volna lehetőségeink, történt egy törés az akkori formációban, sokáig nem volt fellépésünk, mondjuk úgy, zenélgettünk. Aztán volt egy félév, amikor újra megpróbáltuk együtt, de rá kellett jönnünk, nem működik a dolog. Létezik egy tíz-számos zene CD-nk, amit nem adtunk ki, és nem is tervezzük kiadni. Ez egy megállapodás köztünk. Egyetlen szám lesz a tervezett új albumunkon a régiek közül, ez a Suttogás a túloldalról, a Whispers from the otherside. - mesélte András, és bővebben nem szeretett volna beszélni a zenekarban történt változásról.

- Ekkoriban, amikor már lettek volna lehetőségeink, történt egy törés az akkori formációban, sokáig nem volt fellépésünk, mondjuk úgy, zenélgettünk. Aztán volt egy félév, amikor újra megpróbáltuk együtt, de rá kellett jönnünk, nem működik a dolog. Létezik egy tíz-számos zene CD-nk, amit nem adtunk ki, és nem is tervezzük kiadni. Ez egy megállapodás köztünk. Egyetlen szám lesz a tervezett új albumunkon a régiek közül, ez a Suttogás a túloldalról, a Whispers from the otherside. - mesélte András, és bővebben nem szeretett volna beszélni a zenekarban történt változásról.

Többek között ennek is most készül a magyar változata. Martinról annyit, ő volt mindig is a legracionálisabb köztünk, jelenleg külföldön él. Tartjuk a kapcsolatot egymással. Ő is zenél továbbra is, és nagyon sikeres a választott pályáján. Hozzáteszem, keményen meg is dolgozik érte, mi csak minden jót, és sok szerencsét kívánunk neki. 

A mostani felállásban már Kristóf énekel, és Akas ritmusgitározik. Meghatározó Kristóf különleges zenei stílusa,és a dob témáim,ezek teszik egyedivé és zeneiségében is felismerhetővé a DBH zenéjét. Természetesen nem vagyunk elégedettek magunkkal, Kristóf is, én is maximalisták vagyunk. Egy biztos, zenészként folyamatosan képezzük magunkat. Én magam azt gondolom, hogy ez a tanulási folyamat élethosszon át tartó dolog, mivel az ember soha nem lehet elég jó.

Természetesen lesznek fellépések, tervezzük. Nyolc új számunk van, most először két feldolgozás is lesz. Magyarországon magyarul fogunk énekelni a fellépéseken, de elkészítjük a számok angol változatát is. Már van pár fellépési lehetőségünk, és természetesen szeretnénk minél több helyre eljutni a zenénkkel, hiszen azt már tapasztaltuk, hogy a mi korosztályunknak bejön ez a zenei stílus. Az tény, hogy saját magunkat menedzselni nem könnyű dolog, de a zene, legalábbis számomra valami olyan, ami szükséges ahhoz, hogy éljek. Mint a lélegzet. Persze, dobolás nélkül is élhetnék, de nem tudom, hogy az valaha is boldog lét lenne-e. Kristófnak meg szerintem nem is kell beszélnie arról, hogy számára mit jelent ez az egész, mert elég meghallgatni a szólóit. Öcsém meg olyan igazi basszgitáros típus, nagyon élvezi a szereplést, ahogy Sanyi is. Fontosak az álmok, és fontos, hogy bízzunk magunkban, még akkor is, ha néha nem egyszerű.

Szoktunk viccelődni azon, hogy vidéken élünk, például legutóbb akkor, amikor Budapestre mentük a Való Világos fellépésre. Kristóf Pornóapáti, Sanyi Kemenessömjéni, öcsém és én pedig Kemenesmihályfaiak vagyunk. Hozzáteszem, imádjuk ezt a környéket, és Vas megyét!

Nagyon remélem az egész DBH nevében, hogy a Vas megyeiek is kedvelni fogják a zenénket, ha megismerik! - üzeni a dobos az olvasóknak.