Kultúra

2012.01.05. 03:28

Ottlik 100: start

Május 9-én lesz Ottlik Géza 100. születésnapja. Vas megyében - Kőszegen és Szombathelyen - évek óta eleven a szövegekhez el- és visszavezető Ottlik-kultusz; amely most fokozódik.

Ölbei Lívia

Ottlik az Iskola a határon című regényével (az életmű persze ennél sokkal tágabb-bővebb) nemcsak Kőszeget írta bele az irodalomba, hanem magába a városba is beleírta - a város lényegének részévé tette - az irodalmat. Az Iskola... ráadásul az a könyv, amelynek kivételes értékeit nem csak a kritika, az irodalmi kánon ismeri el: az olvasótábora is jelentős. (Az Ottlik-regény ma a középiskolákban választható kötelező olvasmány, a gimnáziumi tankönyveknek pedig egyik jelentős és fontos fejezete az Iskola... elemzése.)

És bár az íróhoz egyáltalán nem illik a csinnadratta, talán mégis helyénvaló az elsütött startpisztoly emlegetése; természetesen az Iskola a határon - az alreál meg az atlétika - miatt is. Ha felütjük a regényt mondjuk a 331. oldalon (Magvető, 1992.), ott azt találjuk, hogy az iskolai házibajnokságban Medve száznegyvenöttel megnyerte a magasugrást, súlydobásban harmadik lett Szeredy és Szabó Gerzson mögött, és váratlanul megnyerte a százméteres síkfutást is. (...) Ünnep volt, Úrnapja. Pénteken aztán a régi tornatéren annál részletesebben megbeszéltük a versenyt, mindent.

 Medve - 100. Megnyerte. De egy pillanatra se feledkezhetünk meg a regény mottójáról, amely a kőszegi Sgraffitós ház homlokzatán ma is olvasható: Non est volentis, neque currentis, sed miserentis dei. Nem azé, aki akar, sem azé, aki fut... Az Ottlik-centenáriumban pedig az (lesz remélhetőleg) a jó, hogy mindent annál részletesebben megbeszélhetünk. És hogy ennek a megbeszélésnek természetéből adódóan nem lehet vége soha. (Lásd például Sümegi István új, Alanyi filozófia című kötetét, és benne az Ottlik-életművel foglalkozó írásokat.)

Kőszeg mágiája működik: Ottlik szeretett volna itt letelepedni, Agota Kristof hamvait itt helyezték végső nyugalomba. Két író (egy férfi és egy nő), két kőszegi gyerekkor.

 

Ottlik az Iskola a határon című regényével (az életmű persze ennél sokkal tágabb-bővebb) nemcsak Kőszeget írta bele az irodalomba, hanem magába a városba is beleírta - a város lényegének részévé tette - az irodalmat. Az Iskola... ráadásul az a könyv, amelynek kivételes értékeit nem csak a kritika, az irodalmi kánon ismeri el: az olvasótábora is jelentős. (Az Ottlik-regény ma a középiskolákban választható kötelező olvasmány, a gimnáziumi tankönyveknek pedig egyik jelentős és fontos fejezete az Iskola... elemzése.)

És bár az íróhoz egyáltalán nem illik a csinnadratta, talán mégis helyénvaló az elsütött startpisztoly emlegetése; természetesen az Iskola a határon - az alreál meg az atlétika - miatt is. Ha felütjük a regényt mondjuk a 331. oldalon (Magvető, 1992.), ott azt találjuk, hogy az iskolai házibajnokságban Medve száznegyvenöttel megnyerte a magasugrást, súlydobásban harmadik lett Szeredy és Szabó Gerzson mögött, és váratlanul megnyerte a százméteres síkfutást is. (...) Ünnep volt, Úrnapja. Pénteken aztán a régi tornatéren annál részletesebben megbeszéltük a versenyt, mindent.

 Medve - 100. Megnyerte. De egy pillanatra se feledkezhetünk meg a regény mottójáról, amely a kőszegi Sgraffitós ház homlokzatán ma is olvasható: Non est volentis, neque currentis, sed miserentis dei. Nem azé, aki akar, sem azé, aki fut... Az Ottlik-centenáriumban pedig az (lesz remélhetőleg) a jó, hogy mindent annál részletesebben megbeszélhetünk. És hogy ennek a megbeszélésnek természetéből adódóan nem lehet vége soha. (Lásd például Sümegi István új, Alanyi filozófia című kötetét, és benne az Ottlik-életművel foglalkozó írásokat.)

Kőszeg mágiája működik: Ottlik szeretett volna itt letelepedni, Agota Kristof hamvait itt helyezték végső nyugalomba. Két író (egy férfi és egy nő), két kőszegi gyerekkor.

 

És bár az íróhoz egyáltalán nem illik a csinnadratta, talán mégis helyénvaló az elsütött startpisztoly emlegetése; természetesen az Iskola a határon - az alreál meg az atlétika - miatt is. Ha felütjük a regényt mondjuk a 331. oldalon (Magvető, 1992.), ott azt találjuk, hogy az iskolai házibajnokságban Medve száznegyvenöttel megnyerte a magasugrást, súlydobásban harmadik lett Szeredy és Szabó Gerzson mögött, és váratlanul megnyerte a százméteres síkfutást is. (...) Ünnep volt, Úrnapja. Pénteken aztán a régi tornatéren annál részletesebben megbeszéltük a versenyt, mindent.

 Medve - 100. Megnyerte. De egy pillanatra se feledkezhetünk meg a regény mottójáról, amely a kőszegi Sgraffitós ház homlokzatán ma is olvasható: Non est volentis, neque currentis, sed miserentis dei. Nem azé, aki akar, sem azé, aki fut... Az Ottlik-centenáriumban pedig az (lesz remélhetőleg) a jó, hogy mindent annál részletesebben megbeszélhetünk. És hogy ennek a megbeszélésnek természetéből adódóan nem lehet vége soha. (Lásd például Sümegi István új, Alanyi filozófia című kötetét, és benne az Ottlik-életművel foglalkozó írásokat.)

Kőszeg mágiája működik: Ottlik szeretett volna itt letelepedni, Agota Kristof hamvait itt helyezték végső nyugalomba. Két író (egy férfi és egy nő), két kőszegi gyerekkor.

 

És bár az íróhoz egyáltalán nem illik a csinnadratta, talán mégis helyénvaló az elsütött startpisztoly emlegetése; természetesen az Iskola a határon - az alreál meg az atlétika - miatt is. Ha felütjük a regényt mondjuk a 331. oldalon (Magvető, 1992.), ott azt találjuk, hogy az iskolai házibajnokságban Medve száznegyvenöttel megnyerte a magasugrást, súlydobásban harmadik lett Szeredy és Szabó Gerzson mögött, és váratlanul megnyerte a százméteres síkfutást is. (...) Ünnep volt, Úrnapja. Pénteken aztán a régi tornatéren annál részletesebben megbeszéltük a versenyt, mindent.

 Medve - 100. Megnyerte. De egy pillanatra se feledkezhetünk meg a regény mottójáról, amely a kőszegi Sgraffitós ház homlokzatán ma is olvasható: Non est volentis, neque currentis, sed miserentis dei. Nem azé, aki akar, sem azé, aki fut... Az Ottlik-centenáriumban pedig az (lesz remélhetőleg) a jó, hogy mindent annál részletesebben megbeszélhetünk. És hogy ennek a megbeszélésnek természetéből adódóan nem lehet vége soha. (Lásd például Sümegi István új, Alanyi filozófia című kötetét, és benne az Ottlik-életművel foglalkozó írásokat.)

Kőszeg mágiája működik: Ottlik szeretett volna itt letelepedni, Agota Kristof hamvait itt helyezték végső nyugalomba. Két író (egy férfi és egy nő), két kőszegi gyerekkor.

 

 Medve - 100. Megnyerte. De egy pillanatra se feledkezhetünk meg a regény mottójáról, amely a kőszegi Sgraffitós ház homlokzatán ma is olvasható: Non est volentis, neque currentis, sed miserentis dei. Nem azé, aki akar, sem azé, aki fut... Az Ottlik-centenáriumban pedig az (lesz remélhetőleg) a jó, hogy mindent annál részletesebben megbeszélhetünk. És hogy ennek a megbeszélésnek természetéből adódóan nem lehet vége soha. (Lásd például Sümegi István új, Alanyi filozófia című kötetét, és benne az Ottlik-életművel foglalkozó írásokat.)

Kőszeg mágiája működik: Ottlik szeretett volna itt letelepedni, Agota Kristof hamvait itt helyezték végső nyugalomba. Két író (egy férfi és egy nő), két kőszegi gyerekkor.

 

 Medve - 100. Megnyerte. De egy pillanatra se feledkezhetünk meg a regény mottójáról, amely a kőszegi Sgraffitós ház homlokzatán ma is olvasható: Non est volentis, neque currentis, sed miserentis dei. Nem azé, aki akar, sem azé, aki fut... Az Ottlik-centenáriumban pedig az (lesz remélhetőleg) a jó, hogy mindent annál részletesebben megbeszélhetünk. És hogy ennek a megbeszélésnek természetéből adódóan nem lehet vége soha. (Lásd például Sümegi István új, Alanyi filozófia című kötetét, és benne az Ottlik-életművel foglalkozó írásokat.)

Kőszeg mágiája működik: Ottlik szeretett volna itt letelepedni, Agota Kristof hamvait itt helyezték végső nyugalomba. Két író (egy férfi és egy nő), két kőszegi gyerekkor.

 

Kőszeg mágiája működik: Ottlik szeretett volna itt letelepedni, Agota Kristof hamvait itt helyezték végső nyugalomba. Két író (egy férfi és egy nő), két kőszegi gyerekkor.

 

Kőszeg mágiája működik: Ottlik szeretett volna itt letelepedni, Agota Kristof hamvait itt helyezték végső nyugalomba. Két író (egy férfi és egy nő), két kőszegi gyerekkor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!