Kultúra

2012.02.18. 20:08

Berlinale - Fliegauf Benedek filmje kapta az Ezüst Medvét (frissítve)

A zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntették ki Fliegauf Bence Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A magyar rendező filmje korábban két másik díjat is kapott. A legjobb filmnek járó Arany Medvét olasz film, a Cesare deve morire című alkotás kapta.

MTI

Fliegauf Benedek a díjat átvéve úgy fogalmazott, fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. "Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok" - mondta a Berlinale Palast színpadán. "Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon" - fűzte hozzá.

A film a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született amatőr színészekkel, és szombaton már elnyerte a fesztiválon két független zsűri díját is.

A legjobb filmnek járó Arany Medvét olasz film, a Cesare deve morire című alkotás kapta. A legjobb rendező a német Christian Petzold lett, a színésznők között a kongói Rachel Mwana, a színészek mezőnyében Mikkel Bo Folsgaard diadalmaskodott.

A Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) rendezője Vittorio és Paolo Taviani. A fivérek úgy fogalmaztak, nem számítottak arra, hogy filmjük ekkora sikert arat és eléri a nagyközönséget. A film Shakespeare Julius Caesar című darabjának modernkori feldolgozása egy olasz börtönben raboskodó foglyok és egykori rabok főszereplésével.


Fliegauf: "büszke magyar vagyok"


A munkáját segítő embereket méltatta Fliegauf Bence, a Csak a szél című film rendezője szombaton Berlinben, miután alkotása elnyerte a Berlinale zsűrijének nagydíját. Mint mondta, "büszke magyar", ezt azonban "nem könnyű" megélni.
   
Az olyan estéken viszont, amikor magyar film nyeri el a világ egyik legrangosabb filmszemléjén a zsűri nagydíját, mégis "lehet büszke magyarnak lenni" - fogalmazott.   
   
Filmje erősen dokumentarista jellegű - vetették fel újságírók. Ezzel kapcsolatban a művész úgy vélte, a romagyilkosságok hatására született film inkább televízióba való, mert a televízió feladata a társadalmi problémák felmutatása. Szerinte hiányoznak a televízióból a társadalmi kérdéseket feszegető filmek, holott éppen ez lenne a feladata ennek a médiumnak.
   
A Csak a szél alkotói kértek is támogatást a magyar tévétársaságoktól. A "csatornák nem adtak semmit, most meg interjúkat akarnak" - mondta Fliegauf. Hozzátette: "ez a teremtmény" - az Ezüst Medve - remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy legközelebb jobban sikerüljön az együttműködés, mert az olyan alkotások, mint a Csak a szél, nagyon fontos társadalmi problémákról gondolkodtatják el a nézőt. 
  
 A film a zsűri nagydíja mellett elnyerte az úgynevezett film békedíjat és az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet díját is. Ez utóbbival kapcsolatban Fliegauf Bence az MTI kérdésére válaszolva elmondta: nagy megtiszteltetés számára az AI elismerése, hiszen a segítő szakmában a romákkal évtizedek óta foglalkozó szakemberek erőfeszítései "sokkal fontosabbak, mint a puszta beszéd a rasszizmusról és az idegengyűlöletről". A romák között dolgozó szociális munkások és egyéb szakértők a film elkészítéséhez is nagyban hozzájárultak - emelte ki Fliegauf. Hozzátette: az alkotás talán hozzájárulhat a "küldetésük finanszírozásához", ahhoz, hogy továbbra is gyakorolhassák hivatásukat.

Két díjat is kapott Fliegauf romagyilkosságokról készült filmje a Berlinalén

A film békedíjat és az Amnesty International jogvédő szervezet díját is elnyerte Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton.

   
A Peace Film Prize egy ötezer euróval járó elismerés, amelyről egy kilenctagú zsűri döntött. A testület tagjai a rangos filmfesztivál összes szekcióját "szemlézték", több tucatnyi alkotásból választották ki Fliegauf Bence játékfilmjét, amely a Berlinale versenyprogramjában szerepel.
   
A díj mellé járó ötezer eurót a Peace Film Award Initiative, valamint a Heinrich Böll Alapítvány és a nukleáris háború elkerülését szorgalmazó nemzetközi fizikus társaság (Internatonal Physicians for The Prevention of Nuclear War - IPPNW) adja.
   

A 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született játékfilm elnyerte az Amnesty International emberi jogi csoport német szervezetének díját is. Ezt az elismerést 2005-ben osztották ki először a Berlinalén, azóta más jelentős filmfesztiválokon is átadják, és a békedíjhoz hasonlóan ötezer euróval jár. A háromtagú zsűri - soraiban Birgit Minichmayr osztrák színésznővel, a Gnade című nagy sikerű német versenyfilm főszereplőjével - a versenyprogramban, a Panorama, a Forum, illetve a Generation nevű szekciókban szereplő alkotások közül választotta ki az általa legjobbnak ítélt művet.
   
A díj célja, hogy általa nagyobb figyelem irányuljon az emberi jogok ügyére és bátorítsa a filmművészeket, hogy foglalkozzanak ezzel a területtel.
   

A Berlinale hivatalos díjairól - a legjobb filmnek járó Arany Medvéről, valamint az Ezüst Medvékről - a Mike Leigh brit rendező vezette nemzetközi zsűri dönt. A Csak a szél című magyar-német-francia koprodukciót a kritikusok az esélyesek között emlegették a szombat esti díjátadót megelőző latolgatásaikban.
   

Fliegauf Bence filmjét "kemény és kompromisszumok nélküli" alkotásként jellemezték a lapok, amelyek kiemelték a magyar rendező munkájának minimalista stílusát, amely a film képi világa mellett a zenéjében is tetten érhető. A Csak a szél amatőr szereplőkkel készült, egy roma család - egy végül tragédiába torkolló - napját meséli el. A film producerei Mécs Mónika és Muhi András, nemzetközi forgalmazója a The Match Factory.

OLDALTÖRÉS: Csak a szél

 Csak a szél 

A rendező szerint ez a film "kinyitott" benne egy kaput és tovább halad ezen az úton.

 Csak a szél 

A rendező szerint ez a film "kinyitott" benne egy kaput és tovább halad ezen az úton.

 Csak a szél 

A rendező szerint ez a film "kinyitott" benne egy kaput és tovább halad ezen az úton.

Az amatőr szereplőkkel forgatott és a magyarországi romagyilkosságok hatására született film ötlete "erős érzelmi hullámzás" után fogant meg benne. "A gyilkosságok idején sokszor álmodtam torkolattüzekkel, hallottam emberek sikolyát" - mondta a napokban a fesztiválon.
   
A Csak a szél erősen kapcsolódik a magyarországi romagyilkosságokhoz, de a rendező szerint vannak benne fiktív elemek. Olyan filmet akartak forgatni, amely nem követi a nyomozati anyagot. A "Csak a szél nem dokumentumdráma, hanem az én személyes reflexióm azzal kapcsolatban, ami Magyarországon történt" - hangsúlyozta. A rendező több jelenet "sorsát" is a nézőkre bízza. "Ez lehet a lényege a művészetnek: olyan jeleneteket írni, amelyeket különbözőképpen lehet értelmezni, hogy mindenki bele tudja vinni saját elképzeléseit".
   
A film a tanyavilágban játszódik, Fliegauf Bence látványtervezője is az alkotásnak. A szereplők válogatása nagyon hosszú folyamat volt. A rendező érezte, látnia, éreznie kell, hogyan élnek ezek az emberek. "Tudnom kellett, hogyan működik a kapcsolat közöttünk, mert egy hónapig szinte együtt éltünk. Eleinte alig beszélgettünk, csak csevegtünk, aztán egyre komolyabb témák kerültek szóba. Utána már próbára hívtam őket a budapesti stúdióba. Így állt össze az egész film. Fokozatosan ismertük meg egymást a színészekkel, közben kialakult a látványvilág is bennem". Mint mondta, a munka során ő is nagyon sokat tanult, úgy érezte, egyenrangú kapcsolat volt közte és a színészek között.  
   
A Csak a szél operatőre Lovasi Zoltán, a rendező vele készítette első filmjét, a Rengeteg címűt is. Lovasi "nagyon sok dokumentumfilmet készített, jó érzéke van a spontán helyzetek megörökítéséhez", amire most nagy szükség volt. A felvételek "érzékeny" munkát jelentettek: "a kamerának helyben kellett pásztáznia az emberek arcán". A forgatás során csak "közeliket" használtak, a rendező a végsőkig ragaszkodott ehhez, minimalista stílust akart. A filmről szóló kritikák méltatták is emiatt.
   
Fliegauf szerint a Csak a szél új utat nyithat pályáján. "Kinyílt egy kapu" a szívében és a fejében az ehhez hasonló "szociális tartalmú" filmek iránt. Régebben "rengeteget foglalkoztam szociológiával, szociográfiával és szociálpszichológiával, nagyon szerettem ilyen témájú írásokat olvasni" - idézte fel. "Aztán a filmjeim eltereltek egy másik irányba. Az inkább egy belső utazás volt. Most viszont nagyon örülök, hogy csináltam egy ilyen filmet, amely valós eseményekre reflektál" - fűzte hozzá. "Biztos, hogy folytatni fogom" ezt az utat".
    
Szívesen dolgozott volna hivatásos roma színészekkel, de végül úgy döntött, amatőrökkel forgatja le művét. "Nagyon szerettem volna és jó lett volna hivatásos roma színészekkel elkészíteni a filmet, de nem voltak olyanok, akik megfeleltek" a forgatókönyvben szereplő karakterek életkorának. Mint mondta, talán forgathatott volna profi színészekkel is - volt is kiszemeltje -, de attól tartott, ez - neves színészek alkalmazása - "túl attraktív" lett volna ehhez a filmhez.
   

 Az alkotás nagy sikert aratott a kritikusok körében, több német lap is díjra érdemesnek tartotta. A film a Berlinale zsűrijének nagydíja mellett két független zsűri díját is elnyerte: egy békedíjjal és egy emberjogi díjjal gazdagodott.

OLDALTÖRÉS: Beszélgetés a magyar film helyzetéről, Tarr Bélával és Fliegauffal

Beszélgetés a magyar film helyzetéről, Tarr Bélával és Fliegauffal

Beszélgetés a magyar film helyzetéről, Tarr Bélával és Fliegauffal

Beszélgetés a magyar film helyzetéről, Tarr Bélával és Fliegauffal

OLDALTÖRÉS: Arany Medvét ért Shakespeare a börtönben




Arany Medvét ért Shakespeare a börtönben

A legjobb filmnek járó Arany Medvét olasz film, a Cesare deve morire című alkotás kapta.

Shakespeare Julius Ceasar című művén keresztül mutatja be az olasz börtönök és az ott raboskodó bűnözők tragikusnak mondott helyzetét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén a legjobb filmnek járó Arany Medvével kitüntetett Cesare deve morire című film, a Taviani fivérek munkája.




Arany Medvét ért Shakespeare a börtönben

A legjobb filmnek járó Arany Medvét olasz film, a Cesare deve morire című alkotás kapta.

Shakespeare Julius Ceasar című művén keresztül mutatja be az olasz börtönök és az ott raboskodó bűnözők tragikusnak mondott helyzetét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén a legjobb filmnek járó Arany Medvével kitüntetett Cesare deve morire című film, a Taviani fivérek munkája.

Shakespeare Julius Ceasar című művén keresztül mutatja be az olasz börtönök és az ott raboskodó bűnözők tragikusnak mondott helyzetét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén a legjobb filmnek járó Arany Medvével kitüntetett Cesare deve morire című film, a Taviani fivérek munkája.

A filmet egy börtön szigorúan őrzött szárnyában forgatták, a munkálatok több mint fél évig tartottak. Az alkotás szereplői rabok, néhányan életfogytig tartó büntetésüket töltik. Többen a szervezett bűnözés világából, például a camorra soraiból kerültek a fegyintézetbe.
   
Vittorio és Paolo Taviani a film berlini sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Shakespeare gyerekkoruk óta része volt életüknek, eleinte egyfajta mítosz volt számukra, most, idősebb korukra viszont úgy érezték, változtathatnak az író sorain és világán. "Fontos újra és újra felfedezni Shakespeare-t" - mondták. Érdekes ötletnek tűnt számukra egy börtönben bemutatni az író egyik darabját és filmet forgatni belőle, erre pedig a Julius Caesar látszott a legalkalmasabbnak.
   
A rabok - egyben színészek - jól tudtak azonosulni a szerepekkel, párhuzamot vontak saját életükkel - vélekedett a rendezőpáros. "Mindenki tudja, mit jelent a börtön, de ha elmész és elkezdesz velük dolgozni és kapcsolatot teremtesz velük, az teljesen más. Kifejezik érzéseiket, közel kerülsz hozzájuk. Megkedveltük egymást, már-már barátok lettünk"- jegyezte meg Paolo Taviani. "Amikor először beléptünk, még azt gondoltuk, talán nincs is jogunk körülnézni. Éreztük, hogy emberek szenvednek itt, hogy idegenek vagyunk. Aztán egyre közelebb kerültünk hozzájuk, de ez nagyon összetett kapcsolat. Bonyolult sorsok bontakoztak ki előttünk, ez volt a kulcs a filmhez" - emlékezett vissza Paolo Tavani.
   
A foglyok Shakespeare soraival beszéltek gyilkolásról, hatalomról, erőszakról, sikerült az ő sorsukat beépíteni a filmbe - vélekedett. "Ezt akartuk elérni". Az alkotók fontosnak tartották bemutatni a benti életet, azt a traumát, amelyet a foglyok átélnek. "A börtön borzasztó tapasztalat, a rabok segítségével akartuk ezt kifejezni" - fűzte hozzá Vittorio Taviani. A rendezők szerint a film egyetemes mondanivalójú, de mint mondták, Olaszországban különösen rossz a börtönök és a rabok helyzete, rengeteg embert zsúfolnak össze kis cellákban. "A börtön valójában a tragédia" - jegyezték meg.
   
Tavianiék válogatást tartottak a börtönben, így választották ki filmjük legtöbb szereplőjét. Van köztük olyan, például a Brutust alakító Salvatore Striano, aki már szabad, de korábban nyolc évet raboskodott. Szabadulása után a színészetnek szentelte magát, tanárokhoz járt. Mint mondta, rettenetes volt számára visszatérni a rácsok mögé a forgatás idejére. A munkálatok alatt egyre közelebb érezte magát Shakespeare darabjához, úgy érezte, mintha az író "üzenne" neki. "A börtönben lévők megváltást remélnek, érzéseiket, érzelmeiket fejezték ki a filmben. Köszönet jár ezért a rendezőknek" - emelte ki a színész.
   
A rendezők szerint a rabok - akik már többször játszottak börtöndarabokban - jól játszották szerepüket, de nem a hagyományos értelemben. "Amikor egy színész azt mondja, megöltem Caesart, fájdalmat érezni a hangjában. A rabok saját múltjukat, szenvedéseiket sugározták, mélyen érzelmi szinten adták vissza a szerepeket". Az alkotók szerint a Cesare deve morire "arról is szól, hogyan fedezik fel a rabok a művészet erejét".
  
  A 76 perces alkotás fekete-fehér képkockákból áll, a Taviani testvérek azért döntöttek emellett, mert ez szerintük kevésbé realisztikus. "A színek természetességet tükröznek, mi nem akartuk most ezt, a fekete-fehér film talán keményebb is. Egyedi hangvételt akartunk" - mondta Paolo Taviani. 
  
  A filmben a rabok saját nevüket vállalva tűnnek fel és saját dialektusukban adják elő soraikat. Ebben komoly munkája volt Fabio Cavalli társ-forgatókönyvírónak, aki rendkívül alapos kutatómunkával szabta a szereplőkre Shakespeare művét.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!