2012.04.20. 02:29
A Nagy Füzet nem Kőszegen forgott
Szász János forgat filmet a tavaly elhunyt nemzetközi hírű, magyar származású író, Agota Kristof Kőszeg-regényéből , A Nagy Füzetből. De nem Kőszegen.
Sokáig gyalogolunk. Nagyanya háza messze van az állomástól, a Kisváros túlsó végén. Itt nincs se villamos, se busz, autók se járnak. Csak néhány katonai teherautót látni az úton."
Így kezdődik (Bognár Róbert fordításában, hiszen Kristóf Ágota-Agota Kristof franciául alakította ki sajátos, redukált és telített írói nyelvét) a Trilógia első része, A Nagy Füzet. És bár az író egyetlen egyszer ejti ki se Szombathely (a "Nagyváros"), se Kőszeg (a "Kisváros") nevét, ha valóság-referenciákat keresünk a regényhez, minden nehézség nélkül Kőszegre, Kristóf Ágota gyermekkorának meghatározó helyszínére ismerünk. (Svájcban élt, de saját döntése alapján Kőszegen tért végső nyugalomra is.) Szász János azonban a forgatási helyszínek közé nem sorolta be Kőszeget. A film persze önálló, saját belső törvényeinek engedelmeskedő műalkotás, mégis adódik a kérdés: Vajon miért?
Sándor Pál, A Nagy Füzet-film producere azt mondja: amikor a forgatás lehetséges helyszíneit kiválasztották, természetesen ellátogattak Kőszegre is. De Szász János végül Sopron mellett döntött, mert Kőszeget nem találta elég hitelesnek. A rendezői látomás ellen pedig nincs apelláta. Ne felejtsük el azt sem, hogy a regény a második világháború idején, a múlt század 40-es éveiben játszódik, jegyzi meg Sándor Pál, aki egyébként már látta a soproni forgatás rögzített eredményét is: "Teljesen rendben van." A munkának ez a része hamarosan véget ér: a negyvenhat-negyvenhét forgatási napból most már kevesebb mint egy hét van hátra.
Sándor Pál producerként sem kezdő, filmrendezőként pedig olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Bohóc a falon vagy a Ripacsok. Amikor producerként van jelen, a "rendezői énje" hol bujkál? A válasza úgy szól, hogy producerként rendkívül sokat segít a forgatás elején: a szereposztásban, a pénzszerzésben. Aztán visszavonul: "Forgatás közben óvatosan kell szólni." Aztán a vágószobában ismét intenzívvé válik a jelenléte. (Akkor A Nagy Füzet nemsokára ehhez a szakaszhoz ér. Egy év múlva a mozikban.)
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Sokáig gyalogolunk. Nagyanya háza messze van az állomástól, a Kisváros túlsó végén. Itt nincs se villamos, se busz, autók se járnak. Csak néhány katonai teherautót látni az úton."
Így kezdődik (Bognár Róbert fordításában, hiszen Kristóf Ágota-Agota Kristof franciául alakította ki sajátos, redukált és telített írói nyelvét) a Trilógia első része, A Nagy Füzet. És bár az író egyetlen egyszer ejti ki se Szombathely (a "Nagyváros"), se Kőszeg (a "Kisváros") nevét, ha valóság-referenciákat keresünk a regényhez, minden nehézség nélkül Kőszegre, Kristóf Ágota gyermekkorának meghatározó helyszínére ismerünk. (Svájcban élt, de saját döntése alapján Kőszegen tért végső nyugalomra is.) Szász János azonban a forgatási helyszínek közé nem sorolta be Kőszeget. A film persze önálló, saját belső törvényeinek engedelmeskedő műalkotás, mégis adódik a kérdés: Vajon miért?
Sándor Pál, A Nagy Füzet-film producere azt mondja: amikor a forgatás lehetséges helyszíneit kiválasztották, természetesen ellátogattak Kőszegre is. De Szász János végül Sopron mellett döntött, mert Kőszeget nem találta elég hitelesnek. A rendezői látomás ellen pedig nincs apelláta. Ne felejtsük el azt sem, hogy a regény a második világháború idején, a múlt század 40-es éveiben játszódik, jegyzi meg Sándor Pál, aki egyébként már látta a soproni forgatás rögzített eredményét is: "Teljesen rendben van." A munkának ez a része hamarosan véget ér: a negyvenhat-negyvenhét forgatási napból most már kevesebb mint egy hét van hátra.
Sándor Pál producerként sem kezdő, filmrendezőként pedig olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Bohóc a falon vagy a Ripacsok. Amikor producerként van jelen, a "rendezői énje" hol bujkál? A válasza úgy szól, hogy producerként rendkívül sokat segít a forgatás elején: a szereposztásban, a pénzszerzésben. Aztán visszavonul: "Forgatás közben óvatosan kell szólni." Aztán a vágószobában ismét intenzívvé válik a jelenléte. (Akkor A Nagy Füzet nemsokára ehhez a szakaszhoz ér. Egy év múlva a mozikban.)
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Így kezdődik (Bognár Róbert fordításában, hiszen Kristóf Ágota-Agota Kristof franciául alakította ki sajátos, redukált és telített írói nyelvét) a Trilógia első része, A Nagy Füzet. És bár az író egyetlen egyszer ejti ki se Szombathely (a "Nagyváros"), se Kőszeg (a "Kisváros") nevét, ha valóság-referenciákat keresünk a regényhez, minden nehézség nélkül Kőszegre, Kristóf Ágota gyermekkorának meghatározó helyszínére ismerünk. (Svájcban élt, de saját döntése alapján Kőszegen tért végső nyugalomra is.) Szász János azonban a forgatási helyszínek közé nem sorolta be Kőszeget. A film persze önálló, saját belső törvényeinek engedelmeskedő műalkotás, mégis adódik a kérdés: Vajon miért?
Sándor Pál, A Nagy Füzet-film producere azt mondja: amikor a forgatás lehetséges helyszíneit kiválasztották, természetesen ellátogattak Kőszegre is. De Szász János végül Sopron mellett döntött, mert Kőszeget nem találta elég hitelesnek. A rendezői látomás ellen pedig nincs apelláta. Ne felejtsük el azt sem, hogy a regény a második világháború idején, a múlt század 40-es éveiben játszódik, jegyzi meg Sándor Pál, aki egyébként már látta a soproni forgatás rögzített eredményét is: "Teljesen rendben van." A munkának ez a része hamarosan véget ér: a negyvenhat-negyvenhét forgatási napból most már kevesebb mint egy hét van hátra.
Sándor Pál producerként sem kezdő, filmrendezőként pedig olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Bohóc a falon vagy a Ripacsok. Amikor producerként van jelen, a "rendezői énje" hol bujkál? A válasza úgy szól, hogy producerként rendkívül sokat segít a forgatás elején: a szereposztásban, a pénzszerzésben. Aztán visszavonul: "Forgatás közben óvatosan kell szólni." Aztán a vágószobában ismét intenzívvé válik a jelenléte. (Akkor A Nagy Füzet nemsokára ehhez a szakaszhoz ér. Egy év múlva a mozikban.)
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Így kezdődik (Bognár Róbert fordításában, hiszen Kristóf Ágota-Agota Kristof franciául alakította ki sajátos, redukált és telített írói nyelvét) a Trilógia első része, A Nagy Füzet. És bár az író egyetlen egyszer ejti ki se Szombathely (a "Nagyváros"), se Kőszeg (a "Kisváros") nevét, ha valóság-referenciákat keresünk a regényhez, minden nehézség nélkül Kőszegre, Kristóf Ágota gyermekkorának meghatározó helyszínére ismerünk. (Svájcban élt, de saját döntése alapján Kőszegen tért végső nyugalomra is.) Szász János azonban a forgatási helyszínek közé nem sorolta be Kőszeget. A film persze önálló, saját belső törvényeinek engedelmeskedő műalkotás, mégis adódik a kérdés: Vajon miért?
Sándor Pál, A Nagy Füzet-film producere azt mondja: amikor a forgatás lehetséges helyszíneit kiválasztották, természetesen ellátogattak Kőszegre is. De Szász János végül Sopron mellett döntött, mert Kőszeget nem találta elég hitelesnek. A rendezői látomás ellen pedig nincs apelláta. Ne felejtsük el azt sem, hogy a regény a második világháború idején, a múlt század 40-es éveiben játszódik, jegyzi meg Sándor Pál, aki egyébként már látta a soproni forgatás rögzített eredményét is: "Teljesen rendben van." A munkának ez a része hamarosan véget ér: a negyvenhat-negyvenhét forgatási napból most már kevesebb mint egy hét van hátra.
Sándor Pál producerként sem kezdő, filmrendezőként pedig olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Bohóc a falon vagy a Ripacsok. Amikor producerként van jelen, a "rendezői énje" hol bujkál? A válasza úgy szól, hogy producerként rendkívül sokat segít a forgatás elején: a szereposztásban, a pénzszerzésben. Aztán visszavonul: "Forgatás közben óvatosan kell szólni." Aztán a vágószobában ismét intenzívvé válik a jelenléte. (Akkor A Nagy Füzet nemsokára ehhez a szakaszhoz ér. Egy év múlva a mozikban.)
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Sándor Pál, A Nagy Füzet-film producere azt mondja: amikor a forgatás lehetséges helyszíneit kiválasztották, természetesen ellátogattak Kőszegre is. De Szász János végül Sopron mellett döntött, mert Kőszeget nem találta elég hitelesnek. A rendezői látomás ellen pedig nincs apelláta. Ne felejtsük el azt sem, hogy a regény a második világháború idején, a múlt század 40-es éveiben játszódik, jegyzi meg Sándor Pál, aki egyébként már látta a soproni forgatás rögzített eredményét is: "Teljesen rendben van." A munkának ez a része hamarosan véget ér: a negyvenhat-negyvenhét forgatási napból most már kevesebb mint egy hét van hátra.
Sándor Pál producerként sem kezdő, filmrendezőként pedig olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Bohóc a falon vagy a Ripacsok. Amikor producerként van jelen, a "rendezői énje" hol bujkál? A válasza úgy szól, hogy producerként rendkívül sokat segít a forgatás elején: a szereposztásban, a pénzszerzésben. Aztán visszavonul: "Forgatás közben óvatosan kell szólni." Aztán a vágószobában ismét intenzívvé válik a jelenléte. (Akkor A Nagy Füzet nemsokára ehhez a szakaszhoz ér. Egy év múlva a mozikban.)
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Sándor Pál, A Nagy Füzet-film producere azt mondja: amikor a forgatás lehetséges helyszíneit kiválasztották, természetesen ellátogattak Kőszegre is. De Szász János végül Sopron mellett döntött, mert Kőszeget nem találta elég hitelesnek. A rendezői látomás ellen pedig nincs apelláta. Ne felejtsük el azt sem, hogy a regény a második világháború idején, a múlt század 40-es éveiben játszódik, jegyzi meg Sándor Pál, aki egyébként már látta a soproni forgatás rögzített eredményét is: "Teljesen rendben van." A munkának ez a része hamarosan véget ér: a negyvenhat-negyvenhét forgatási napból most már kevesebb mint egy hét van hátra.
Sándor Pál producerként sem kezdő, filmrendezőként pedig olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Bohóc a falon vagy a Ripacsok. Amikor producerként van jelen, a "rendezői énje" hol bujkál? A válasza úgy szól, hogy producerként rendkívül sokat segít a forgatás elején: a szereposztásban, a pénzszerzésben. Aztán visszavonul: "Forgatás közben óvatosan kell szólni." Aztán a vágószobában ismét intenzívvé válik a jelenléte. (Akkor A Nagy Füzet nemsokára ehhez a szakaszhoz ér. Egy év múlva a mozikban.)
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Sándor Pál producerként sem kezdő, filmrendezőként pedig olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Bohóc a falon vagy a Ripacsok. Amikor producerként van jelen, a "rendezői énje" hol bujkál? A válasza úgy szól, hogy producerként rendkívül sokat segít a forgatás elején: a szereposztásban, a pénzszerzésben. Aztán visszavonul: "Forgatás közben óvatosan kell szólni." Aztán a vágószobában ismét intenzívvé válik a jelenléte. (Akkor A Nagy Füzet nemsokára ehhez a szakaszhoz ér. Egy év múlva a mozikban.)
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Sándor Pál producerként sem kezdő, filmrendezőként pedig olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Bohóc a falon vagy a Ripacsok. Amikor producerként van jelen, a "rendezői énje" hol bujkál? A válasza úgy szól, hogy producerként rendkívül sokat segít a forgatás elején: a szereposztásban, a pénzszerzésben. Aztán visszavonul: "Forgatás közben óvatosan kell szólni." Aztán a vágószobában ismét intenzívvé válik a jelenléte. (Akkor A Nagy Füzet nemsokára ehhez a szakaszhoz ér. Egy év múlva a mozikban.)
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.
Szász János filmje magyar-német-osztrák-francia koprodukcióban készül. Költségvetése mtegy 950 millió forint, ebből 423 millió forintot vállalt a magyar fél, benne 180 milliót a Nemzeti Filmalap (ez az első film, amely az új alap támogatásával forog), 100 milliót a kulturális államtitkárság.