A japánok angolja és az angolok japánja

Ismét útjára indult az Angol Szalon, amelyet 2011 őszén két egyetemi oktató, Goldmann Márta és Murai Gábor álmodott meg, s nagy sikerrel vonták be az egyetem hallgatóit a szervezésbe. A rendezvénysorozatnak az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ adott otthont. Olyan személyek találkoznak rendszeresen az Agora Szalonban az Angol Szalon kapcsán, akiket vonz az angolszász kultúra, s nem a szokványos témákkal, megközelítésekkel. A Szalonban nem csak irodalommal foglalkoznak, fontosnak tartják a társművészetek,  a film és a zene jelenlétét is, így minden előadást követően a tematikához szorosan kapcsolódó filmvetítést is tartanak, s olykor, a szünetben előfordul, hogy a zongora mellé is odaül valaki.
 
A 2012-es évad első előadását csütörtökön tartották. Farkas György tematikájául Kazuo Ishiguro szolgált. Az előadó a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza, mozgóképkultúrát és vallástudományt is tanult, most éppen Akira Kuroszava japán filmrendező monográfiájának összeállításán dolgozik.  Murai Gábor hívására érkezett Szombathelyre, régi ismerősként, ugyanis itt (is) töltötte főiskolai éveit, s most a régi tanítvány és tanár is találkozott.
Hogy hogyan kerül mégis az estébe Ishiguro, arról már előadásában beszél.

 
- Elsőre talán furcsán hangozhat a japán név, de tudni kell, hogy a szerző mindösszesen hat évig élt Japánban, utána Angliába költözött szüleivel - így az előadó, aki a későbbiekben kitér arra is, hogy vajon akkor most japán vagy sokkal inkább brit íróként tartható-e számon Ishiguro. Az idő nem elegendő ahhoz, hogy a nemzeti identitást és hovatartozás kérdéskörét boncolgassuk, sokkal inkább esik szó életéről, alkotásairól. Ishiguro nevét a Napok romjai című könyve (és az abból készült film) kapcsán hallhattuk először. Bár nem biztos, hogy ezen a néven találjuk meg a könyvet, előfordulhat, hogy A főkomornyik szabadsága címmel találkozunk a művel. Nem ez az első könyve, de ez jelent meg elsőként magyar fordításban. Tulajdonképpen ez hozza meg számára egyébként is az igazi áttörést, innentől válik valóban ismert és elismert íróvá, nem csak angolszász területen. Művei egyébként sorra nyerik a díjakat, a legtöbbet azonban a Ne engedj el cíművel nyeri el, s a legolvasottabb könyvek listájára is felkerült Angliában. Ez utóbbi egyébként az esti vetítésre váró film is egyben.

Farkas György arról is mesél, hogyan, s miként látja Ishiguro munkásságát, melyek azok a kapcsolódási pontok, melyek megjelennek regényeiben. 

 - Egy fő dologról mindenképpen szó kell ejtenünk, nekem ugyanis van egy hipotézisem, egy érzésem a regényeivel kapcsolatban: az ember ott van két dolog között, teljesen mindegy, hogy történésről, országról, kapcsolatokról beszélünk, s a fő kérdés, hogy eltévedt, vagy elveszett-e. Alapvető emberi tapasztalatokat fogalmaz meg Ishiguro, újra és újra, melyeknek éppen ez a lényegük, két pont között félúton vagyok-e, vagy két pont között elvesztem. A kérdés nyitott marad, a válaszért azonban érdemes kutakodni, természetesen Ishiguro művei között.