Kulturális követ Hong Kongból

A mosolygós, közlékeny építész hallgatót hamar megkedvelték diákok és tanárok egyaránt. Vickynek az a feladata, hogy hazájának életéről, hagyományairól hozzon hírt egy távoli ország fiataljainak, és cserébe ő is gazdag tapasztalatokkal térjen haza. A tanév első heteiben számos angolórára ő toppant be, power pointos előadásokkal, magával hozott tárgyakkal, képeslapokkal adva ízelítőt a kínai kultúrából.

- Beszámoltam például a diákoknak a kínai újévről, ami egy kicsit olyan, mint Európában a karácsony  - mutat egy részletet a beszámolóból - Nálunk olyankor gyűlnek össze a családok, lampionokkal díszítik fel a házakat, ajándékot adnak egymásnak. Mesélek a Holdfesztiválról, a kínai konyháról. Nálunk, Hong Kongban, ami Kínának egy hétmilliós lélekszámú különálló, kapitalista berendezkedésű országrésze, nem mindig rizst esznek az emberek. Szeretjük a húst, a zöldségféléket, a fűszeres tésztákat és különösen a halat, amiből, tengerparti ország lévén, sok jut az asztalra.

 
Vicky teljes neve Choi Wai Ting, ám náluk praktikus okokból a gyerekek már tanulmányaik kezdetén kapnak egy könnyebben kezelhető, angol nevet. Óráin már mandarin nyelven köszöntek a diákok, s megtanultak párat a negyvenezer kínai írásjelből.

Bepillantást adott a rendezvényszervezésbe, az üzleti szokásokba, tárgyalástechnikába  jól illeszkedve ezzel a szakközépiskola profiljába. Ellátogatott más középiskolákba is, az angoltanárok tanévnyitó értekezletén pedig a kínai oktatási reformról tartott előadást. Szabadidejében ellátogatott Budapestre és Bécsbe, részt vett szüreten, eljutott a Holdfényligetbe is.