Szarka Gézát méltatlanul mellőzi az utókor

Szarka Géza Felsőbükön, az egykor a Csordahajtó és a Gyár utca sarkán állt házban született. Soproni bencés gimnáziumi tanulmányai és az első világháborús katonáskodása után 1917-től, Eötvös-kollégistaként kezdett publikálni. A székesfehérvári leánygimnázium igazgatója lett, családot is itt alapított. Aktívan részt vett az irodalmi életben, alapítója, majd később elnöke lett a máig működő Vörösmarty Irodalmi Társaságnak. Három regénye és több más műfajú műve jelent meg, melyek szép visszhangra találtak. Hazafias és katolikus hitre alapozott gondolkodásmódja miatt azonban a háború utáni diktatúra éveiben hallgatásra kényszerítették.

Szarka Géza életének meghatározó éveit Bükön töltötte, itteni kapcsolatait számon tartotta, sőt írásaiban is időről időre visszatért büki emlékeihez. Indokolt hát, hogy az utódok kiemeljék a feledés homályából. Péntek délután az író tisztelői a Gyár utca 57. számú háznál emléktáblát avattak, melynek létrehozásában nagy érdemeket szerzett Büki Attila büki illetőségű festőművész és költő, valamint Popovics Attila, a tábla készítője. Az ünnepségen jelen volt az író István fia valamint számos más leszármazottja. Emlékbeszédet dr. Gyurácz Ferenc irodalomtörténész, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője mondott. Beszédében kiemelte:

- Szarka Géza regénye, a Fütyöl a bánya ékesen bizonyítja, hogy miközben leleplezi a tőke kíméletlen természetét, együtt érez a vadkapitalizmus kárvallottjaival, szenvedélyes antikapitalizmusa ellenére sem tér le soha a krisztusi szeretet útjáról.

Az emlékezés a Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójával folytatódott a művelődési központban. Itt felszólalt Csóka József amatőr helytörténeti kutató is, aki a Szarka család történetével kapcsolatos adalékokat osztott meg a közönséggel.