Parais István: a kultúra várost épít

-Milyen szakmai lehetőséget lát ebben a pozícióban? Mit akar felépíteni? Hogyan valósítja meg az országos szakpolitikai irányelveket a városi kultúrpolitikában?

- A kedv, a szándék és az akarat szerencsésen adódott egyszerre, minthogy kedvem, szándékom és akaratom is van hozzá. Kellett egy olyan kulturális-közművelődési előélet is, amit itt Szombathelyen és Vas megyében megélhettem. Nagyon jó mestereim voltak a klasszikus népművelő képzésben és kultúraértelmezésben Kiss Gyulával, Nagy Árpáddal, Nagy Árpádnéval és ezt megelőzően Andrásfalvy Bertalannal. Ez egy ítélet, egy értékítélet. Én erre ítéltettem. Ezt vállaltam, ezt szeretem, ezt csinálom – mondja az igazgató. – Mindig városi ember voltam, sőt számomra a belvárosi élet meghatározó. Mindig szerencsés voltam: akár külsősként, akár belső munkatársként bekerülhettem a kulturális közéletbe. Megértettem, hogy mi Vas megye. Nyugodt, kicsit büszkébb, kicsit visszafogottabb, kicsit zárkózottabb nyugatias polgári élet van itt, talán pont ezért tudott sok értéket megtartani.

Előbb az MMIK szakmai igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt Parais István, ezáltal megtapasztalhatta a megyei létet és a nagy rendezvényeket. Az Agora még szélesebb, még nagyobb kulturális rendszer, 36 fővel dolgoznak, hat helyszínnel és hat különböző tevékenységgel (Sportház, mozi, Agora központ, Gyermekek Háza, KRESZ park, felsőcsatári gyermeküdülő).

- Szombathely teljes nagyrendezvényi körét az Agorához tudjuk kötni. Az Agora részt vesz a Savaria Karnevál szervezésében is. Ez olyan szakmai kihívás, amit illik tisztelni és elfogadni. Szeretnék valamit létrehozni. Azt, hogy Szombathely kulturális-közművelődési fókusz-helyzete megerősödjön, és legyen kisugárzása a kulturális agglomerációra, a kistérségre, komoly szerepet töltsön be a megyei kulturális-közművelődési feladatellátásban, határon átnyúló kultúra-közvetítői szerepe legyen Burgenlandra, Muravidékre nézve. Megtartani kívánom a kollégáim által kidolgozott nemzetközi kapcsolatokat. Egy olyan kooperációs modellt szeretnék létrehozni, amely a partnerek - a múzeumtól a könyvtáron, a képtáron, a zenekaron át az amatőr formációkig - egy jól felfogott közös érték, érdek mentén hatékonyan tudnak együtt dolgozni. Szeretném, hogy az Agora központ, a régi Művészetek Háza megint kulturális központ legyen. A leforrasztott kilincset már leszereltük, dolgozunk azon, hogy az ajtó „nyitható" legyen.

Parais István mint MMIK igazgató és mint a Művelődési Intézetek Országos Szövetsége (MIOSZ) alelnöke részese volt a mai országos közművelődési szakpolitika előkészítésének. A fő irány a paradigmaváltás. A közművelődési feladatellátás ma a közösségi kultúra újraértelmezését jelenti, vagyis mindazon tevékenységek összességét, amit eddig csak civil, amatőr és nonformális csoportokhoz kötöttek.

- Ez elsősorban a kistelepüléseken lesz tetten érhető. Jó értelemben véve a szót, „meg kell ismertetni" őket a saját értékeikkel, egyesületekig, személyekig menően, például: ki a legjobb pálinkafőző. Létre kell hozni a helyi értéktárakat, amelyek identifikálják a település profilját, jelenét, múltját. A Szombathelyi Táncregiszter ennek egy előképe volt, országosan egyedülálló és példaértékű kezdeményezés – tudjuk meg. – De a kulturális tárca szándéka szerint ezen alapelvek elérnek egészen a városokig: Szombathelyen is újra kell gondolni a civil, egyesületi, öntevékeny, amatőr és professzionális köröket. Helyet, lehetőségeket kell nekik biztosítani, és tevékenységeikben aktív társként kell közreműködni – úgy, hogy a kistérségi kisugárzó erőnk hatékony és mérhető legyen tényekben, adatokban. A digitális technika révén tudástartalmak hozzáférését kell biztosítani, hangsúlyosan kell, hogy megjelenjenek gyermek-, ifjúsági és családi programok – prevenciós, életminőség javító és szórakozási jelleggel. Mindennek nyitott tere lesz a Sportház az „agóra fejlesztési" program keretében. Lám, csak egy ékezet, és mennyi minden megváltozik. Amennyiben a pályázatot elnyerjük, a sportház multifunkcionális kulturális központ lesz élmény funkciókkal, klubokkal, képzési helyekkel, civileknek való irodákkal.

Hogy az agóra-lét megvalósítását célul kitűzve versenyhelyzetbe kerül-e a színház és az Agora, arra az igazgató azt feleli:

- Az országos koncepció a nyitott közösségi tér. A feladatok pontosítása vár a városra, ezt mindenkinek át kell éreznie. A városvezetésnek van egy közművelődési-kulturális koncepciója, ami minden intézményre nézve irányadó lesz. A városra vonatkozó egyik kötelező penzum: a közösségi kultúra. Ahogy egy gyerek írta a dolgozatában: „A kultúra mi magunk vagyunk. Ilyenkor szebben felöltözünk, és kicsit jobban viselkedünk." A Sportház nívós hely lesz, ahova jó érzés lesz bemenni, csak úgy, ahogy a színházba, de itt más jellegű kulturális alkalmakat teremtünk. Akár színházi funkciókkal – például diák beavató színpad -, de nem színházi előadásokkal. A városnak van egy adott kerete, amit a kulturális ágazatra fordíthat. Már most lényegesen többet fordít kultúrára, mint amit tehetne. Egy városi polgár azt szeretné, hogy ingyenesen vehessen részt minél több, minél nagyobb szabású rendezvényen, és mindig történjen valami, lehetőleg mindenhol. A város azt szeretné, hogy ezek legyenek összhangban, és legyenek publikálva, hogy minden információ elérhető legyen. Ha Szombathely kulturális ágazata egységes irányítással bír, a feladatokat, a kulturális tereket lehet jól menedzselni. Ehhez adott a nagyon jó és korrekt szakembergárda. Szükséges, hogy ezek a szakemberek képesek és hajlandók legyenek egymással kooperálni. Mert a kultúra várost épít.