A nagy füzet telt házat vonzott az Agora Savaria moziban

A nagy füzet premier előtti díszbemutatója után az Agora –Savaria moziban. SzászJánost, a film rendezőjét(jobbra) Vágvölgyi András médiapedagógus kérdezi

Ritka nagy a nyüzsgés kedden délután a Savaria mozi környékén, a pénztárnál sor kígyózik. Tulajdonképpen már csak a félretett jegyekért érdemes beállni, teljes telt ház van. Csoda történt? Mayer Rudolf, az Agora filmszakági vezetője kíséri be a nagyterembe Szász Jánost, aki a vetítés első perceiben konstatálja, hogy a kép is, a hang is tökéletes.

A rendkívüli érdeklődés nyilván szól Szász János Karlovy Vary-ban nagydíjas filmjének; és szól speciálisan Agota Kristofnak is, akinek a halála után különös (bár nem példa nélkül való) föltámadásban van része Magyarországon. Kőszeg főleg a várszínház sokat tett az Agota Kristof-kultuszért, és most a díszbemutatóval bejelentkezett Szombathely is. Szász János a vetítést követő közönségtalálkozón azt mondja, az a minimum, hogy legalább egy képeslap erejéig fölvillanjon a filmben Kőszeg a város, amelyet Agota Kristof annyira szeretett, ahol a gyerekkorát töltötte, ahova svájci íróként is visszavágyott. És ahol tehetjük hozzá saját végakarata szerint végső nyughelyét megtalálta. Bár Kőszeg neve A Nagy Füzet című regényben sem hangzik el, az utcák, a terek egészen pontosan fölismerhetők. A gyermek Agota Kristofot Kristóf Ágotát Kőszegen érte a II. világháború. A kőszegi képeslapra vonatkozó kérdést a díszbemutatóra érkezett kőszegi különítményből Pócza Zoltán, a várszínház és művelődési ház igazgatója teszi föl a rendezőnek, aki elmondja azt is: Kőszeg azért esett ki a lehetséges forgatási helyszínek közül (és váltotta ki végül Sopron), mert akkor éppen föl volt túrva az egész belváros . (Lám, a megújulásnak néha furcsa ára van.)

De a művészet és a mindennapok valóságának kapcsolatai különben is rejtélyesek és kiszámíthatatlanok. Mindenesetre ahogy Szász János a maga szelíd, szerény, vonzó derűjével a végén megjegyzi: jó ott lenni kedden este a Savaria moziban: A nagy füzet premier előtti díszbemutatóját kísérő telt ház remény az általános reménytelenségben. Mint maga A Nagy Füzet, ez a dermesztően, égetően szikár, csupasz, elfogulatlan túlélőkönyv túl minden határon , amely a fehér papíron fekete betűk absztrakt képébe sűríti a tárgyilagosan naturális kegyetlenséget; a háborúban kiéleződő emberi természet megnyilvánulásait. A könyvet olvasni, a filmet nézni kell, ezt Kristof Ágota is pontosan értette. A forgatókönyv nem azonos a regénnyel , mondja Szász János a közönségtalálkozón Vágvölgyi András médiapedagógus kérdezi , aki egyrészt rendezőként is sokat bíz a nézői képzeletre. Mert hogyan lehetne vizuális élménybe fordítani, amikor mondjuk Nyúlszáj a kutyával szerelmeskedik, vagy amikor a Nagymamához bekvártélyozott homoszexuális német tiszt azt kéri az ikrektől, hogy pisiljék le őt. Másrészt Szász János úgy döntött, hogy ezúttal egy picit hátrébb áll , és ebben tökéletes pertnere volt Christian Berger operatőr, a totálképek mestere , aki hűvösebb tekintettel néz a szerepőkre . A fiúk tekintete süt, éget úgyis. Ez volt a legnehezebb: megtalálni a tökéletes gyerekeket. (10-13 éves ikerpárokat kerestek. Mint két tojás, és mindkettő legyen káprázatosan tehetséges.) Az nem volt kérdés, hogy a határmenti kisvárosnak is a határán, minden értelemben határhelyzetben élő mitikus nagyanyát Molnár Piroskának kell játszania. Már megvolt az összes pénz (a kb. egymilliárdos nemzetközi költségvetéshez 180 millióval járult hozzá a Nemzeti Filmalap), és még nem voltak meg az ikrek . Aztán egyszer csak megérkezett egy videofelvétel a Szász-tanítvány Nagy Viktortól, amelyen két gyerek ül egy sezlonon, és az életéről beszél. Nem tudtam levenni róluk a szememet . Ők a Gyémánt ikrek az egyik András, a másik László. Tudják, milyen az élet. A negyvenhét napos forgatás alatt ők húzták a csapatot. Nem ők támaszkodtam rám, ők cipeltek engem. És Karlovy Vary-ban a premier után velük fotózkodtak a fiatal nézők. Szász János azt mondja, először elrettent a fesztiválközönség életkora láttán, de aztán megnyugodva konstatálta, hogy a történet és a gyerekszolidaritás működik. A német-francia-magyar-osztrák koprodukcióban készült film Karlovy Vary óta is sok fesztiválmeghívást kapott, Magyarország A nagy füzetet küldi versenybe egyelőre az Oscar-jelölésért.

A vetítés után valaki azt mondja, számára ebben a filmben a legszebb táj Molnár Piroska arca . Itt volt a nézőtéren a kőszegi születésű Gergye Krisztián kortárstánc-művész, koreográfus, rendező is, aki tavaly Agota Kristof-drámát vitt színre Kőszegen, aztán a Nemzetiben; magyarországi ősbemutatóként. Arról váltunk szót, hogy az iker az kettő, vagy egy. Hogy hasad vagy összeforr a lélek.

Mától az Agora Savaria mozi rendes programjában is látható Szász János filmje, Van mit beszélni róla.