Mit látnak a kortárs festők?

A szombathelyi Dóczi Virág felsőőri galériájában új kiállítás látható – három magyar és egy bostoni alkotó munkáiból.  A felsőőri új galéria eleget téve a megelőző várakozásoknak ezúttal új, 21. századi művészetet, művészeket mutat be legújabb kiállításán. Négy alkotó mutatkozik be most: Osgyáni Sára, Kovács Zsóka, Ranvig Keeler Asheesk, O. Ranvig Roza. Valamennyien az ezredforduló után szerezték meg képzőművészeti diplomájukat, festészetük tehát kortárs festészet. 

A tárlaton Dietmar Misik alpolgármester magyarul és németül is köszöntötte a vendégeket. Tóth Csaba szombathelyi festőművész a megnyitón körüljárta kiállító művészek új látásmódját, megfogalmazva az ezredforduló képzőművészetének néhány jellegzetességét. Beszélt a polifóniáról, az egyszerre, egymás mellett párhuzamosan jelen lévő szemléletekről, a nemzetköziségről, a kultúrák egymásra hatásáról, amely a digitális korban hihetetlenül felgyorsult. De ugyanígy jellemző az identitásválság is, az önazonosság-tudat elvesztése, illetve újbóli feltárása. Kortünet az elszemélytelenedés, a személyiség, a szív, a lélek elvesztése, vagy – az ettől való félelem miatt – az ego első helyre kerülése a műalkotásban. (A kiállítás címe – Belső fókusz – talán a középponthoz való „visszatalálásra” utal.)

Osgyáni Sára és Kovács Zsóka a felsőőri tárlatmegnyitón (Fotó: Dóczi Lászlóné)

– Száz éve négy korszakos művész – Picasso, Kandinszkij, Duchamp, Malevics – megváltoztatta a képzőművészet további folyamát. Ma van ilyen? – tette fel a kérdést Tóth Csaba.

– Lehet, hogy van, de az információs társadalom világában Közép-Európából nem látunk ilyeneket, amik átírnák a jelen, vagy a jövő képzőművészetét. A 20. század második felének képzőművészetére a legnagyobb hatást a konceptuális művészet gyakorolta. A festészet a tárgynélküliségből, az absztrakcióból visszajött a tárgyiasságba, a figurálisba. Az újfigurális festészet a 90-es évekre medializálódott. Épp az osztrák Peter Weibel határozta meg a pittura immediát, ami nem jelent mást, mint kép a képben, vagyis minden kép előképe egy másik kép.

A festő ma már a vizuális jegyzeteit digitális fényképezőgépekkel, mobiltelefonokkal készíti el, vagy kölcsönveszi a korábbi korok képiségét. A felsőőri galériában kiállító négy fiatal közül három ilyen úton jár: a három női alkotó, Kovács Zsóka, és a testvérpár Osgyáni Sára és Osgyáni Róza. A „kakukktojás” a férfi: A. Ranvig Keeler, aki nem az újfigurativitást, hanem a nonfiguratív festészetet képviseli. Őt a ritmus, a gesztusok szövedéke, a verbális szövegek, reklámlogók képbe aplikálása érdekli.